Pálffy Miklós életrajzát és győzelmeit olvasva minduntalan felbukkan legjobb barátjának, Nádasdy Ferencnek a neve, akit kortársai és a törökök gyakran szólítottak fekete bégnek! A híres, törökverő „erős fekete bég” 1555-ben, három évvel Pálffy után látta meg a napvilágot Sárváron. Apja, a XVI. század egyik legkiválóbb politikusa és hadvezére, az ország nádora, Nádasdy Tamás; anyja a művelt nagyasszony, a mohácsi csata halottait eltemető Kanizsai Dorottya unokahúga, Kanizsai Orsolya volt. Hatalmas apai örökségével- 851,5 jobbágyporta (jobbágytelek) - valamint Báthory Erzsébettel kötött házassága révén a családi kasszát növelő hozománnyal, birtokokkal 1601-re a magyarországi bárók sorában a harmadik helyre küzdötte fel magát.
Nádasdy Ferenc. A kép forrása: LINK
Gazdagságát és hatalmát a jobbágyportákon kívül több vár és várbirtok – vagy vártartomány- öregbítette. Birtokközpontjaiban, különösen Sárváron, igazi főúri udvartartást honosított meg, folytatta apja, Nádasdy Tamás művészetpártoló tevékenységét. A Vas megye főispánja és királyi főlovászmesteri címet viselő „fekete bég” 1598-ban újabb megtiszteltetésben részesült, aranysarkantyús vitézzé, lovaggá avatták Győrött, hadi érdemeiért. Még ugyanebben az esztendőben az uralkodó kinevezte dunántúli főkapitánynak. A főkapitányi tisztség országos szintű méltóság volt, nemcsak katonai, hanem politikai hatalmat is jelentett. Ő parancsnokolt a terület végvári katonaságának, a főurak magánhadseregének, a vármegyei és mezei hadaknak és a még ebben az időben is létező népfelkelés fegyvereseinek is. Beleszólása volt a terület vármegyéinek és városainak ügyeibe, de például hatáskörébe tartozott a hadizsákmány igazságos elosztásának biztosítása, vagy az arról való gondoskodás, hogy a várakban mindig félesztendőre elegendő élelmiszer legyen fölhalmozva.
1601-ben a politikai, hivatali ranglétrán továbbemelkedett, megválasztották a helytartó érsek mellé tanácsadói és egyúttal ellenőrző feladattal. Így az országbárók között az első helyre került, megelőzve mind Thurzó Györgyöt, a későbbi nádort, mind Forgách Zsigmondot, aki később szintén Magyarország nádora lett.
Hadvezérként az 1580-as években lett ismert a neve, ugyanis a lesvetések nagymestereként megdöbbentő győzelmeket tudott aratni. Első igazán nagy hadi-vállalkozását 1586-ban, a 15 éves háború kirobbanása leőtt 5 évvel hajtotta végre Koppánynál, amikor 1700 katonájával, teljes győzelmet aratott a törökök felett. A következő évben Szigetvárnál lepte meg a törököt, majd a vértesaljai vereség következett. A tekintélyén esett csorbát azonban hamarosan kiköszörülte. Ez év augusztusában régi öreg barátjával, Zrínyi György dunántúli főkapitánnyal Kacorlaknál fényes éjszakai diadalt aratott a szigetvári, a pécsi, a mohácsi és a koppányi bégek egyesült hadán. A török sereg javát a mocsárba szorították, 1300 törököt fogolyként vittek magukkal. Saját veszteségük, Zrínyi jelentése szerint, mindössze 11 halott! A 15 éves háború kezdetén részese volt az 1593-as sziszeki győzelemnek, majd a székesfehérvári és a pákozdi diadalnak. 1594-ben elfoglalta Segesdet, Berzencét, Szőnyt, majd saját, valamint a Vas, Sopron és Zala megyei csapatokkal és a királytól kapott 300 lovassal és 300 gyalogossal részt vesz Esztergom ostromában, ahol Balassi Bálint is elesik. Pálffy Miklóssal összehangolt harcokban vesz részt a dunántúli összecsapásokban. 1598-ban veszi át a dunántúli főkapitányi tisztséget barátjától és harcostársától, Zrínyi Györgytől. A 15 éves háború utolsó éveiben is mindenütt ott van, ahol fontos harcok zajlanak, így Kanizsánál, Székesfehérvárnál. Barátját Pálffy Miklóst csupán néhány évvel éli túl: 1604 január 4-én tér örök nyugovóra Sárváron.
További érdekes írásaink: A 10 legerősebb hadsereg, A leghíresebb vadászpilóta, Mátyás király és a nők, A normandiai partraszállás, Sztálin hóhéra, A feltételezett őshaza: Dzsungária,