Történelem és múltbéli érdekességek

Történetíró

Horthy 100 évvel ezelőtti bevonulása Budapestre

2019. november 16. - Történetiró

A magyar történelem egyik legismertebb alakja, Horthy Miklós épp 100 évvel ezelőtt, 1919 november 16-án vonult be fehér lován és nemzeti hadserege élén Budapestre, hogy átvegye a hatalmat és egy teljesen új berendezkedés létrehozásával konszolidálja az országot, megteremtve a háború poklát "megjárt" forradalmakat, kommunista terrort és megszállást elszenvedett, káosz szélére sodródott magyar állam békéjét. A történelmi előzmények megismeréséhez háborús évekig kell visszanyúlnunk.

horthy_bpest_1919.jpg

Az 1918-as esztendő viszontagságokkal teli korszakként vonult be a magyar történelembe: ekkor még javában tartott az első világháború, hullottak a magyar honvédek a frontokon, óriási volt a nyomor az országban, ám ősszel már forradalom robbant ki Budapesten (1918 október 28-án). A megmozdulások a háborúból való kilépésért és a Habsburgokkal való azonnali szakításért kezdődtek és arattak gyors győzelmet pár nap alatt. A forradalmat zűrzavaros hónapok követték: Károlyi nem tudta kézben tartani a problémákat, így jött a tanácsköztársaság kommunista diktatúrája, végül a román megszállás (Antant utasításra). Mire eljött az 1919-es augusztusa, az ország a teljes zűrzavar, nyomor és megalázottság állapotába került: augusztus elsején a románok megkezdték hazánk megszállását, augusztus 4-én pedig már Budapest utcáin masíroztak. Magyarország két részre szakadt: a románok által megszállt területekre és az Antant (vagy az azokat szolgáló környező országok) hadseregei által birtokolt részekre.

A zűrzavarban hatalmas szükség mutatkozott egy erőskezű, mindenki által tisztelt és elfogadott, irányításra termett, új magyar vezetőre. A történelmi helyzet úgy hozta, hogy ez a személy Horthy Miklós lett. A későbbi kormányzó katonaként kezdte pályafutását, mint a Monarchia tengerésztisztje. Meglehetősen gyorsan emelkedett a ranglétrán, főleg legnagyobb haditette, az otrantói csatában aratott győzelme után. A híres otrantói ütközetre 1917 május 15-én került sor. Horthy a csata során két Antant rombolót, 12 driftert és 2 szállító gőzöst süllyesztett el. Mégis magas rendfokozatot csak a háború végére szerzett: 1918 február 27-én (néhány hónappal 50. születésnapja előtt) megkapta az ellentengernagyi kinevezését és egyúttal ő lett az egész osztrák-magyar flotta főparancsnoka is.

horthy_novarra.jpg

Horthy a Novara cirkáló parancsnoki hídján (1917)

A történelmi események azonban nem kedveztek Horthy további karrierjének: a Monarchia elvesztette a háborút (a németekkel együtt) és 1918 október 30-án a tengernagy kénytelen volt átadni a Monarchia hajóit a Délszláv Nemzeti Tanácsnak. Innen Bécsbe vezetett Horthy útja, ahol megtette utolsó jelentését a megtört uralkodónak, IV. Károlynak, majd visszatért családi birtokaira a Szolnoktól 40 km-re fekvő kenderesi kastélyba. Horthy itt tartózkodott 1918 november 12 és 1919 június 6 között, miközben előbb a Károlyi Mihály vezette polgári kormányzat, majd a Kun Béla nevével fémjelzett tanácsköztársasági vezetés irányította az országot. Ám 1919 júniusában újra aktivizálta magát, amikor hírét vette annak, hogy az Antant által ellenőrzött területeken (Aradon és Szegeden) jobboldali, nemzeti érzelmű, ellenforradalmi szervezkedés folyik. Ekkor Horthy Szegedre utazott és részt vett a Károlyi Gyula vezette ellenforradalmi kormány munkájában, mint hadügyminiszter. (Szeged ekkor Antant csapatok által biztosított város volt, melynek utcáin világoskék egyenruhát viselő francia katonák nyüzsögtek.)

horthy_kastely.jpg

A Horthy-család kenderesi kastélya

Mint később Horthy megtudta: nagyon jól időzítette a birtokairól való távozást, mert azon a nyáron a támadást indító (július 29-én a Tiszán átkelő) román csapatok teljesen kifosztották kenderesi kastélyát. Horthy Szegeden azt érzékelte, hogy az Antant nem nézi jó szemmel az ellenforradalmi szervezkedést, így 1919 nyarán stratégiát váltott: nemzeti hadsereg alapításába kezdett, melynek székhelyét a románoktól mentes Dunántúlra helyezte. A közel 10 ezres sereg Horthy parancsára 1919 augusztus elején indult át Szegedről a Balaton vidékére, ő maga pedig augusztus 13-án rendezkedett be a Balaton parti városban. Miközben Budapesten illegitim, Antant által el nem ismert kormányok váltották egymást és az ország legnagyobb részét a román csapatok fosztogatták, Horthy erős kézben tartott fővezérséget irányított a Dunántúlon, mindenkitől függetlenül.

horthy_antant_terkep.jpg

Közben már augusztus közepén felutazott azért Budapestre is, hogy ott az Antant parancsnokokkal és a román katonai vezetőkkel tárgyalva elérje, hogy a Dunántúlra ne masírozzon be a román hadsereg. Terve bevált: határozott fellépésével szimpátiát keltett a 4 rangidős Antant-parancsnokban (az amerikai Brandholtz, a brit Gorton, a francia Graziani és az olasz Mombelli tábornokokkal tárgyalva) és még a román Marderescu tábornok is meghátrált előle, amikor Horthy kijelentette: ha a románok átlépik a nemzeti hadsereg demarkációs vonalát, Horthy tűzparancsot ad katonáinak. Végül megnyugodva, abban a hitben térhetett vissza siófoki parancsnokságára, hogy dunántúli fővezérségét sem a nyugati, sem a román csapatok nem fogják megtámadni. Az 1919 augusztus 15-én tett budapesti útja abból a szempontból is hasznos volt, hogy megismerték Horthyt az Antant vezetők, akikre jó benyomást tett a magyar tengernagy. 

horthy_bevonulas.jpg

Közben - a magyarországi eseményekkel párhuzamosan - az 1919 januárjától működő párizsi békekonferencia a németekkel, osztrákokkal majd bolgárokkal való tárgyalások után a magyarokkal is szeretett volna békemegállapodást kötni. A békeszerződés megszületésének azonban komoly akadályát jelentette, hogy Magyarországon egyáltalán nem volt legitim parlament és kormány (mely kiküldhette volna törvényesen megbízott képviselőit a békediktátum aláírására). A probléma feloldására érkezett 1919 október 23-án Budapestre sir George Russel Clerk Antant-diplomata. A 45 éves politikus gyorsan átlátta, hogy  Horthy Miklóson kívül nincs Magyarországon valódi hatalommal bíró politikai szereplő, így elhatározza: megállapodást köt vele hazánk konszolidációjáról. (A Horthyval való megegyezésre ösztönözte mindaz, amit az Antant parancsnokokról hallott a tengernagyról. Ezek pozitív vélemények voltak, és Horthy augusztusi tárgyalásai nyomán alakultak ki.)

Az alku, mely akkor született, amikor Horthy másodszor utazott Siófokról Budapestre (1919 októberének végén), arról szólt, hogy az Antant kiküldi az országból a román csapatokat és elfogadja Horthy vezető szerepét Magyarországon, melynek fejében viszont a tengernagynak gondoskodnia kell egy választások után létrejövő magyar parlamentről és kormányról (mely végre békeküldöttséget meneszt Párizsba), illetve garantálnia kell, hogy katonai diktatúra nélkül vezeti majd az országot.

horthy_roman_megszallas.jpg

A román megszállás 1919-ben (forrás: 1914-1918.btk.mta.hu)

Az alku megszületett, de Horthy végül 1919 november ötödikén még három további tárgyaláson vett részt Budapesten: újra találkozott Clerk -kal (egy többpárti egyeztetés keretében), újra találkozott a román seregek főparancsnokával, Marderescu -val és beszélt a szociáldemokraták vezetőivel is, akiknek szintén megígérte, hogy ha hatalomra jut, nem vezet be az országban katonai diktatúrát.

Ilyen előzmények után - vagyis alapos előkészítés és több tárgyalást követően - került sor 1919 november 16-án, egy esős napon arra, hogy nemzeti hadserege élén és Szellő nevű deres lován Horthy Miklós bevonuljon Budapestre és elmondja híres beszédét a számára ideiglenes főhadiszállásul szolgáló Gellért szálló előtti téren. Közben a románok távoztak a városból (egyelőre csak a Tiszáig vonultak) Horthy pedig átvette a hatalmat Magyarország felett. A Gellért szálló előtt elmondott beszédében ugyan (némi éllel) megvádolta a fővárost azzal, hogy "megtagadta ezer éves történelmét" és úgymond "vörös rongyokba öltözött" (utalva ezzel arra, hogy Pest elfogadta előbb Károlyi rendszerét, majd Kun Béla tanácsköztársaságát) de egyben eltekintett a bosszútól és szebb jövőt is ígérve "éljen a haza" felkiáltással köszönt el a pesti tömegtől.

Horthy összesen 6 hónapon keresztül lakott a Gellért szállóban, majd kormányzóvá választása után (melyre 1920 március 1-én került sor) a Budai várpalotába költözött. Horthy a Krisztinaváros felőli szárnyban (a mai Széchenyi Könyvtár) helyén rendezte be szállását és irodáit. Innen vezette Magyarországot a kormányzó 24 éven keresztül.

horthy_csaladja.jpg

Horthy Miklós feleségével és fiaival

Horthy egészen 1944 októberéig irányította a király nélküli Magyar Királyságot és volt hazánk kormányzója, mely idő alatt a jobboldali-nemzeti-konzervatív berendezkedés megszilárdításán túl, a nagy Magyarország visszaszerzését célzó revizionizmus megvalósítását pártolta leginkább. Sajnos politikája a magyar revíziót egyedül támogató Adolf Hitler szövetségesévé tette Magyarországot, mely így a vesztes oldalon fejezte be a második világháborút. Horthy döntései közt öt képezi a legtöbb vita tárgyát: a fehérterror megengedése 1919 és 1921 között, belépésünk a második világháborúba (és az ehhez kapcsolódó doni katasztrófa), a német megszállás legitimálása (a német csapatok "barátként" való fogadása), a magyar holokauszt állami szervekkel történő aktív segítése és a hatalom nyilasok kezébe jutása (a sikertelen kiugrási kísérlet után).

Akadnak azért pozitívumok is a Horthy-korszak kapcsán, mint a Bethleni konszolidáció (1921-1931) és a gazdasági talpra állás, de ha a korszak végét nézzük: egy szétbombázott, lerombolt országot 1944/45 -re, a mérleg sokkal inkább negatív irányba billen. Mégis azt mondhatjuk: Horthy Miklós személye és nevével fémjelzett rendszere - mely éppen ma 100 éve vette kezdetét - még ma is megosztja a történészeket.

Harmat Árpád

Felhasznált anyagok:

  • Gosztonyi Péter: A kormányzó, Horthy Miklós Téka Könyvkiadó, Bp., 1990.
  • Horthy Miklós, Emlékirataim, szerk. Antal László, Budapest, Európa, 1993 (Extra Hungariam) – 3., módosított kiadás.
  • Romsics Ignác: Magyarország története a XX.században. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
  • Térképek: 1914-1918.btk.mta.hu

tortenetiro_logo.jpg

2019.11.16.(16:25)

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenetiro.blog.hu/api/trackback/id/tr6515308688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Panelmedve 2019.11.16. 18:35:09

Jó cikk. Horthy a francia - brit vezetésű Antant révén kerülhetett hatalomra, így külön érdekes, hogy aztán mennyire nyugat-ellenes és németbarát politikát pártolt, majd hadat üzent Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak, az USA -nak és a Szovjetúniónak. Utóbbi két ország komolyan megrettenhetett mikor értesült a magyar hadüzenetről. :)

Control. 2019.11.16. 23:36:36

@YPG army: Az Antant 1938-ban megszűnt, Európa hatalmi felépítése pedig átstrukturálódott. Horthy több okból hagyta a Németországhoz való közeledést: gazdasági okból (mert a partnerség erősítette a magyar gazdaságot) és a magyar külpolitikai érdekek okán is, melyek az 1920-ban elvett területek visszaszerzését diktálták.

chrisred 2019.11.17. 15:35:30

@Arcadian.: Az Antant a franciák, britek és az oroszok közti hármas szövetség volt, ami az orosz forradalommal megszűnt 1917-ben.

nemecsekerno_007 2019.11.17. 15:48:49

Épp jó ez az összefoglalás most.

Control. 2019.11.17. 15:48:51

@chrisred: Nem szűnt meg, csak tagjainak száma lecsökkent.

chrisred 2019.11.17. 16:59:19

@Arcadian.: A Triple Entente megszűnt. Az Entente Cordiale a britek és a franciák között még mindig létezik, mert egyik fél sem mondta fel, de az valójában nem egy hivatalos katonai szövetség.

Kivlov 2019.11.17. 16:59:22

A Kormányzó rendet vágna most is.

Argus_ 2019.11.17. 17:01:18

@chrisred: Az Antant 1938-ban szűnt meg, amikor a Kis-Antant is felbomlott.

chrisred 2019.11.17. 17:38:26

@Argus_: Akkor a kisantant szűnt meg.

inteligencs elenzeki 2019.11.17. 20:29:45

@Józan :):(:
"Ha olyan felkészült lett volna a korabeli magyar diplomácia, benne ez a Horthy, az akkori arisztokrácia, akkor vajon ezen a zsebkendőnyi méretű földön élnén-e most, ez e a bizonyíték arra hogy impotens volt egytől egyig mind, tekintélyelvű senkik, hisz seggére vágta úgy az országnak hogy híre hamva sem maradt..."

Lehetett volna akár egy diplomata zsenink is, akkor sem lehetett volna ennél jobb pozíciót kiharcolni. A baj, Wekerle lemondásával, és Károlyi hatalomra kerülésével kezdődött. És azzal, hogy elhittük, hogy a Wilsoni pontok ránk is vonatkozni fognak.
Nem egy álomvilágban élő Károlyira volt akkor szüksége az országnak. Hadi állapotok voltak, ennek megfelelő intézkedéseket kellett volna hozni, akárki is volt hatalmon. (Sajtószabadság korlátozása, a hadkötelezettség fenntartása stb. ) Csak katonai úton lehetett volna egy kedvezőbb pozíciót kikényszeríteni, diplomáciai úton semmiképp. Épp a tanácskormány kezdeti katonai sikerei jelzik, hogy mi lett volna a helyes út.
Az Antant magasról sz.rt ránk, nekik csak az volt a fontos, hogy a kegyeltjeiket kiszolgálják. Csak egy balek kellett nekik, aki aláírja azt a sz.rt.

2019.11.17. 20:29:51

@MAXVAL bircaman közíró: Azért az egy kellemesebb időszak volt,nem úgy mint most ahol olyan komoly problémák vannak ,hogy Geri hogyan mentse meg a bokrokat és a fákat,:)))

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2019.11.17. 20:30:00

"Horthy döntései közt öt képezi a legtöbb vita tárgyát: a fehérterror megengedése 1919 és 1921 között, belépésünk a második világháborúba (és az ehhez kapcsolódó doni katasztrófa), a német megszállás legitimálása (a német csapatok "barátként" való fogadása), a magyar holokauszt állami szervekkel történő aktív segítése és a hatalom nyilasok kezébe jutása (a sikertelen kiugrási kísérlet után). "

Szerintem ez nem csupán vita tárgya, hanem förtelmesen rossz döntsek voltak. Soha többé Horthyzmust!

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2019.11.17. 20:30:06

@Kivlov: Kb. annyire értelmetlen a mondatod, mint az, hogy "Sztálin rendet vágna most is".

dare 2019.11.17. 20:30:53

Az első világháború után ha nincs erős katonai vezetés az országban, akkor fogalmam sincs milyen irányba indult volna el történelmünk.
A linkelt 2 kép alapján azért gyanús, hogy ez rossz irány lett volna.
Horthy megítélése ezért számomra nem könnyű.
Szükség volt a nemzeti hadseregre, mert ellenkező esetben addig bohóckodott volna itt minden létező náció, amíg le nem húzhattuk volna a redőnyt miattuk.
A fehérterror miatt olyan sok balos érzelmű ember hullajt krokodilkönnyeket, hogy az már ennyi idő után azért lehetne már egy picikét kevésbé érzelemdús is részükről.
Nem volt szép dolog, nem értek vele én se egyet, viszont pár száz ember esett csak áldozatul, és abban a felfokozott idegállapotban még ez is kisebb csodaszámba megy így, hogy ilyen kevés ez a szám.
Igaz, vannak olyan történészek, akik szerint ez a szám több ezer.
Vélhetően ha több ezer lett volna, akkor most százezrekről beszélgetnénk.
Sok zsidó meghalt a fehér terrorban, ezért nem tudjuk normálisan belőni az áldotatok számát a mai napig.
Azért írtam azt, hogy "csak" ennyi volt az áldozat, mert ez a szám egy vesztes háború után simán előfordulhat máshol is, a háború után jöttek be az ország területére minden irányból, nem tudták ezt sokan feldolgozni, ezért is lett a fehér terror a következmény.
És ami talán a legfontosabb, ha nincs vörös terror, akkor nem lett volna fehér terror se, vagy ha lett is volna, szinte biztos, hogy nem ilyen.
Tehát a fehér terror megakadályozása egy szétcincált vörös terror utáni országban szinte lehetetlen lett volna.
Biztos lettek volna napjaink nagyjai közül rengetegen, akik ezt megakadályozták volna, de csak a krokodilkönnyek jutottak számukra osztályrészül, és szidni a Horthyt érte.
Szerintem nagyon nehéz lett volna megakadályozni, ezért mondom ez esetben azt, hogy Horthy nélkül is lezajlott volna, csak valószínűleg sokkal több áldozattal.

A második világháborúban viszont az, hogy a vidéki zsidóság nagy részét elhurcolták( akik a szegényebbek voltak), a városi zsidóság ellenben megmenekült, az nagyon visszatetsző számomra.
Ezt nem lehet neki megbocsátani, ez már akkora bűn, amit nem tud felülírni semmi a számára.
Egy Mi Hazánkossal beszélgettem nemrég, aki azt állítja a városi zsidóság rendületlenül hordta a köveket Horty sírjára.
A zsidó nép megmentője.
Kár, hogy a megmentő rangsorolt, ha nem rangsorol, és teszem fel a városi zsidóságból is elvisznek 200 ezer főt, a vidékiből is 200 ezret, akkor nem hiszem hogy olyan sok követ hordtak volna a sírjára.
A nyilas rémuralom pedig egy kormányzás nélkül maradt országban zajlott.
Kb hasonló lett volna 25 évvel korábban is, ha egy tömeg vért követel, akkor ott bizony vér is fog folyni.
Az nem mindegy csak, hogy mennyi.
Aki viszont úgy érzi, hogy csuklóból jobban kezelte volna az akkori indulatokat és történéseket, mint pl Horthy, az gondoljon bele kicsit mélyebben az akkori lélektanba, és lehet hamar felül is írná ezt magában.
Tehát Horthy kormányzásának megítélése számomra még így utólag se könnyű, pedig látom az azóta lezajlott eseményeket is.
Azt viszont, hogy kasztok alapján ment a zsidó népírtás, azt viszont nem lehet neki megbocsátani.
Aki így gondolkodott, annak a sírját én biztos nem koszorúznám.

MEDVE1978 2019.11.17. 20:30:57

Mindig is nagyon érdekesnek találtam, hogy az egyébként angolbarát Horthy mégis beszállt a második világháborúba a németek oldalán. Az igazság valahol ott van, hogy reálpolitizált. Horthy már 1942-től azon dolgozott, hogy valahogy kiszálljon a szarból (Kállay kinevezése) és konszolidálja a helyzetet, besöpörje a nyereségeket, de nem sikerült neki. Lavírozott és rajtavesztett.

ember100 2019.11.17. 22:46:07

@dare:
Helló !

Jó kis írás .
De kérdezem , miért mindig a zsidók szempontjából nézik horti életútját ?
Mert pl. ott van a fehérterror támogatása ahol KÖZTÖRVÉNYES bűncselekményeket követtek el MAGYAR emberekkel szemben.
Mi van a munkaszolgálatosokkal akik NEM csak zsidók , magyarok is voltak köztük és halálba hajszolták őket.
Leginkább a több százezer MAGYAR katona életével kellene elszámolni hortinak és imádóinak . Velük családjukkal akkor most mi van ? Ki tehet a halálukról ?
Na jó tudom , az oroszok ( mert megtámadtak minket ) , az orosz tél ( nem számítottak rá hogy hideg lesz és esik a hó) .....azt persze értem hogy mindenki CSAK horti NEM .
Azt értem hogy ha nem horti akkor más vezette volna az országot DE semmi gond HA ugyanígy csinálta volna Kispista akkor most őt lehetne kérdőre vonni .
Nekem leginkább a halálba küldött MAGYAR emberekért fáj a szívem !

adt 2019.11.17. 22:46:21

@math0: "Horthy döntései közt öt képezi a legtöbb vita tárgyát: a fehérterror megengedése 1919 és 1921 között, belépésünk a második világháborúba (és az ehhez kapcsolódó doni katasztrófa), a német megszállás legitimálása (a német csapatok "barátként" való fogadása), a magyar holokauszt állami szervekkel történő aktív segítése és a hatalom nyilasok kezébe jutása (a sikertelen kiugrási kísérlet után). "

Szerintem ez nem csupán vita tárgya, hanem förtelmesen rossz döntsek voltak. Soha többé Horthyzmust! "
Ha ezt te így ítéled meg, akkor jobb ha meg sem nyilatkozol. Ez kb Karácsony Gergely szint.
A fent felsorolt állításokkal az a baj, hogy ez nem fekete vagy fehér alapon működő dolog, és nem lehet ilyen elvakultan vizsgálni. Nézzük:
-a fehérterror megengedése 1919 és 1921 között: nem megengedte, hanem inkább helyesen kifejezve, nem tett ellene semmit, és valójában a Tanácsköztársaság ellenében vívott harcnak fogta fel. Háborúban mindig vannak áldozatok. De mi volt az előzménye? Arról miért nem beszél itt senki? Hát Kun Béláék VÖRÖS TERRORJA! Az I. vh elvesztése után a kommunisták megszerezték a káoszba süllyedt ország irányítását, és és minden jobb oldali érzetű embert, vagy arisztokratát üldöztek, a Lenin fiúk néven elhíresült brigádok pedig nyíltan terror cselekményeket hajtottak végre az országban mindenfelé, és öltek meg embereket csupán kedvtelésből. Ezeke után nem kell csodálkozni, hogy mikor fordult a kocka jött a retorzió, na ez volt a fehér terror.
-belépésünk a második világháborúba (és az ehhez kapcsolódó doni katasztrófa): most komolyan? Valaki az 1938-as Anschluss után (amikor simán magához csatolta Ausztriát Németország, így egy országgá váltak) komolyan gondolja, hogy így szomszédos országként egy olyan fejlett hadiiparral és gazdasággal rendelkező ország ellenében (mint ma kb az USA) lehetett volna mást mondani? Mert aki ezt hiszi az nem normális. kb 1 nap alatt leradírozták volna Magyarországot a térképről, mint a lengyeleket, vagy ahogy a franciák jártak.
-a német megszállás legitimálása (a német csapatok "barátként" való fogadása): ez már eleve kényszer helyzet volt, mást szövetségeskén nem is tehetett volna Horthy. Más se. Azonnal kivégzi a Gestapo.
-a magyar holokauszt állami szervekkel történő aktív segítése: Horthy nem segítette a deportálást, de fogalma sem volt amúgy a magyar vezetésnek(és legtöbb országnak sem) hogy egyáltalán mi történik Auschwitzban. Ha itt a szerző a zsidó törvényekre gondolt, akkor ezt elfogadom. De igaz az is, hogy azok tették lehetővé azt hogy innen, tőlünk kezdték meg talán legutoljára a zsidóság elhurcolását, ezzel lehetett valamelyest befogni a németek száját...egy ideig.
-és a hatalom nyilasok kezébe jutása (a sikertelen kiugrási kísérlet után). : és ha sikeres a kiugrási kísérlet? De legalább megpróbálta. Mégis előbb azzal vádolják hogy lepaktált a németekkel, utána meg hogy nem megpróbált kiugrani a II. vh-ból? Az hogy a nyilasok hatalomra jutottak éppen a Hitler által megunt Horthy-féle állandó ellenállása, "dolgok alól megpróbálni kibújni" féle politika miatt történt. Őt magát így is úgy is letartóztatták volna, családját, fiát fogjul ejtették. Mást nagyon nem tehetett. max megölik ha nyíltan ellenáll de ettől még a mai kommunisták szemében nem lett volna így sem mártír, az országot meg már a nyilas hatalom átvételtől megakadályozni nem tudta volna sehogy sem.

adt 2019.11.17. 22:46:26

@MEDVE1978: teljesen pontos megfogalmazás. Egyetértek.

kewcheg 2019.11.17. 22:47:07

Először off: a románoknál nagyobb genny népet nem ismerek.Azok voltak 1920-ban és azok most is.Nincs rá mentség, itt nem lehet soha jó viszony,semmi,vagy románok,vagy magyarok maradnak a Kárpát medencében...
On: a kormányzó életrajzi könyvét először a megjelenése után azonnal, kb.a rendszerváltáskor olvastam.Az akkori eufórikus, optimista és antikommancs hangulatban nemcsak bennem, hanem a barátaimban -akik olvasták - az a kép alakult ki róla, hogy egy kiváló katona, nagy államférfi, a nevével fémjelzett korszak pedig - különös tekintettel a szinte rögtön utána, néhány évvel beköszöntő szélsőbalos diktatúrához képest - maga volt az aranykor...azóta ez jelentősen árnyalódott, eltelt harminc év, többet tudunk, többa tanulság. Nevezett személy egy ízig-vérig 19.századi köznemes, annak minden jó és rossz tulajdonságával egyetemben.Naivitása főleg Hitlerrel szemben mutatkozott meg, a köztük lezajlott tárgyalásokat leginkább az orosz "Varóna i Rak" című mesével lehetne szemléltetni.A führer mint egy ravasz, gátlástalan, minden hájjal megkent gazember ötször Horthy után ment be a forgóajtón és előtte jött ki.Ott vert át ahol tudta.
Sajna a nép,az istenadta nép milliói se nagyon emelkedett 1920 és 1939 között, valljuk be, a falusi szegénység a középkorban, a feudalizmusban élt azzal a különbséggel hogy már volt hat elemi, meg petróleumlámpa.De semmi több.Mezítlábas, elnyomorodott, rongyos fellahok tömegei.A havi 200 pengő fix csak nagyon szűk körnek volt meg, és valljuk be, a jóeszű parasztgyerek maradt az eke szarvánál tízből kilenc esetben.Ugyanebben az időben Csehszlovákia hozzánk képest maga volt a demokrácia zászlóvivője.Kétségtelen hogy rákosi pajtás rémuralmához képest a két világháború közötti békeévek valami melankolikus,romantikus időszaknak tűnhettek visszanézve,mégha szegénység volt is, de még a bebörtönzött kommenisták is kaptak vasárnap húslevest meg cigarettát.Szerintem Horthy nem tudott kibújni a 19.századi úri bőréből, nem tudott modern lenni és a népért vajmi keveset tett, ezzel aztán faszául megágyazott a kommunizmusnak is. Már egy másik történet...

Argus_ 2019.11.17. 22:55:11

@chrisred: Amikor a Kis-Antant megszűnt, vége lett a nagy Antantnak is. Mindez 1938-ban. A második világháborúban új szövetségi rendszer született, az Atlanti Charta (melyet eredetileg az amerikaiak és a britek írtak alá, de amelyhez aztán a Szovjetunió is csatlakozott és az emigráns francia kormány).

@Szóra kész Szókratész: Egy dolog, ha valaki kezdeményezi a lakosság egy részének kiirtását, egy másik, ha ebben aktívan segít is és a harmadik, ha tétlenül nézi. Mint mikor elgázolsz egy gyalogost az országúton, amikor eltereled a sofőr figyelmét és az elgázol valakit és amikor az orrod előtt történik és te a másik kocsiban ülve végignézed, majd elhajtasz a helyszínről. Horthy a második fokozatú bűnös: vagyis bár nem ő indította el, aktívan segített benne: a nyilasok és az Eichmann vezette SS csoport rendelkezésére bocsátotta a teljes magyar közigazgatást, a járási rendszert és a magyar csendőrség állományát.

laci_52 2019.11.18. 06:25:37

Horthy nem volt ügyes politikus, de mindvégig hazáját szolgálta, igaz magyar ember volt, nem volt hazaáruló és nem volt háborús bűnös - ez utóbbi tényt a győztesek állapították meg, hiszen nem vonták felelősségre, csupán tanúként hallgatták ki. Fogadjuk ezt el.

Horthyt fontosabb utódaival - Rákosi és Kádár - összehasonlítva érdemes értékelni: mindkettő hazaáruló és tömeggyilkos volt...

Tamáspatrik 2019.11.18. 06:26:02

Horthy színre lépése a fehérterror után (!) a lehetőségekhez képest pozitív eredményeket hozott, ez szerintem eléggé egyértelmű. A 2.vh idején viszont már egy hetven éven felüli, kiöregedett, régi erényei nagy részét elvesztő (határozatlan) politikus volt. Ki találta ki az a hülye államformát, hogy király nélküli királyság, amit egy kormányzó vezet? (Nyilván a sikertelen Károlyi-féle köztársaság miatt lett így, de mégis.) Le kellett volna mondania már 70 évesen, akkor a háború idején rátermettebb vezetőnk lett volna, kevesebb magyar áldozattal.

dare 2019.11.18. 06:26:27

@ember100: "miért mindig a zsidók szempontjából nézik horti életútját ?"
Jó kérdés, fogalmam sincs.
Nekem is azoknak a magyaroknak a sorsa fáj jobban, akik megsínylették az ő kormányzása miatt az eseményeket.
Katasztrófális volt az akkori helyzet.
Voltak a nagyon revizionisták, és voltak akik csak szerettek volna békében élni.
Még azok között is, akik egy tollvonással más állampolgárok lettek pillanatok alatt.
A Don kanyarnál fájóbb seb a délvidéki vérengzés számomra, az olyan szinten volt brutális, hogy még belegondolni is szörnyű abba mi történt ott.
Ha nem lépünk be a háborúba a németek oldalán (sehogy se kellett volna belépni), akkor nagyon sok ártatlan magyar ember életét kímélhettük volna meg, de túl nagy volt a seb, túlságosan fájt sokaknak, és győzött az érzés az értelem felett.
Nagyon sok magyar meghalt az első világháború után teljesen feleslegesen, amit megnyerhettünk volna, csak az akkori tőke nem a mi javunkat akarta, meg pláne nem a Habsburgokét.
Sajnos ezért lett a második, amit szintén azért vizsgálunk a zsidók szemszögéből, mert a magyarokéból annyira nem érdekes a sztori sokaknak.
Tök mindegy, hogy rengeteg ártatlan magyar is meghalt, mi kerestük a bajt magunknak, ennyi csak a reakció.
Ezért Horthy nyakába varrni mindent azért nem teljesen fair, még vele szemben se.
Én ha igazi bűnösöket keresnék, akkor azokat egy kicsit távolabb találnám csak meg tőlünk, de mivel nem akarok keresni, ezért azt se szeretném, ha Horthy vinne el minden balhét abból az időszakból, ezért annak örülnék, ha más se keresne.
A múlt nem lehet része a jövőnknek, ezért lezárnám már végre ezt a Horthy kultuszt, és persze a mindenért őt hibáztató sztorit is.
Ha nem sikerül lezárni, akkor lesznek még itt sajnos nagyon rossz történések.

ember100 2019.11.18. 06:26:51

@Szóra kész Szókratész:
Helló !

Ejrópa első zsidóellenes törvényéről hallottál e é :
Numerus clausus .
Ez volt a kezdet.

Négyes_ 2019.11.18. 06:34:08

@laci_52: Azért Kádárék nem küldtek a frontra 200 ezer magyar kiskatonát meghalni, fél millió zsidót meg Auschwitzba elgázosítani.

Ami meg Horthy bíroság elé kerülését illeti: el akarták ítélni csak Sztálin állt ki mellette, mert 44 októberében fegyverszünetet kért tőle. Ezért aztán megúszta a kötelet és csak számüzetést kapott.

chrisred 2019.11.18. 08:18:38

@Tamáspatrik: A király nélküli királyság intézménye azért lett kitalálva, hogy Horthy úgy rendelkezhessen az örökös államfői jogosultságokkal, hogy közben ne kelljen igazolnia a trónhoz való jogát, amivel ugye nem rendelkezett. Ezért azt a fikciót találták ki, hogy Horthy egy nem létező jogos uralkodó nevében kormányoz, ezért választásokkal sem kellett bajlódnia, hiszen egy nem létező uralkodó jelölte ki őt erre a pozícióra.

chrisred 2019.11.18. 08:18:51

@laci_52: A logikád szerint Rákosi sem volt hazaáruló, hiszen egy nagyhatalom sem vonta őt felelősségre.

szmakarov 2019.12.01. 19:38:05

Azért jó lenne, ha páran nem tennének különbséget magyarok és magyarok között. A Donnál és a deportálások következtében is, magyar emberek, állampolgárok haltak meg tömegével. Ruszin, tót, sváb vagy éppen zsidó származásúak.

chrisred 2019.12.02. 14:30:02

@Szóra kész Szókratész: De egyik sem annyi ideig, mint Horthy.

FredPiszkos 2019.12.12. 13:20:10

@ember100: Ilyen sekélyes ismeretekkel nem kellene történelmi bloghoz hozzá szólnod. Európa első zsidó ellenes törvényei sok száz (ezer) évvel korábban megszülettek. Figyelmedbe ajánlom többek között Oláh Lajos: Az antiszemitizmus története című művét, de számos más forrást találsz interneten többek között az ókori (pl: római birodalom) zsidó ellenes rendelkezésekről, vagy középkori zsidó ellenes (pl: spanyol) törvényekről.
süti beállítások módosítása