Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu/atom
blfr5@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://tortenetiro.blog.hu/2023/06/28/kennedy_elnoksegenek_ertekelese
Kennedy elnökségének értékelése [22.]
2023-06-28T17:16:02+02:00
2023-06-28T17:16:02+02:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én, a Massachusetts állambeli Brookline-ban egy újgazdag ír katolikus család második fiúgyermekeként látta meg a napvilágot. A család vagyonát és jelentős politikai befolyását az apa, Joseph P. Kennedy alapozta meg, mint pénzügyi szakember és bankár. Már 1935-ben 180 milliós vagyon halmozott fel, ám a háborús időkben náci-pártisága miatt kegyvesztett lett a Fehér Házban. Ekkor döntötte el, hogy önmaga helyett fiaiból farag majd elnököket, ám legidősebb gyermeke elesett a harcokban, így másodszülött fia, John politikai pályáját kezdte egyengetni.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/kennedy_foto.jpg" alt="kennedy_foto.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">John F. Kennedy. Forrás: <span style="color: #ff0000;"><a href="https://www.thoughtco.com/john-kennedy-35th-president-united-states-104759" target="_blank" style="color: #ff0000;" rel="noopener noreferrer">thoughtco.com</a></span></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">John F. Kennedy a Harvardon diplomázott 1940-ben, majd a háborúban szolgált századosként (meg is sérülve a gerincén és kitüntetést kapva) végül a háború után 1947-ben a demokrata párt szenátora lett. Közben családot alapított, miután 1953-ban elvette a gyönyörű Jacqueline Bouviert. Később 1960-ban indult az elnökválasztáson, melyen egy hajszállal győzte le politikai ellenfelét, a republikánus Richard M. Nixont. Kennedy alig 44 évesen lett az USA első embere, ezzel Theodore Roosevelt után ezüstérmes a legfiatalabb elnökök listáján. Az USA történetében egy teljesen új elnök-típust jelenített meg, aki fiatalos, divatos, lendületes és modern. Szinte azonnal elnyerte a széles tömegek szimpátiáját Amerikában.</span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Kennedy elnöksége (1961 január 20 – 1963 november 22.)</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ha Kennedy érdemeit vizsgáljuk és sorrendbe tesszük, érdemes az amerikai maffia visszaszorítására tett lépéseivel kezdenünk. Bár a Cosa Nostra ellenségként tekintett rá (sőt később emiatt a maffia a Kennedy elleni merénylet egyik közreműködőjeként került előtérbe) valójában nem tekinthető teljes sikernek a szervezett bűnözés elleni harca. Ugyanakkor már önmagában a törekvés is elismerésre méltó, hiszen korábban egyik elnök sem nagyon igyekezett határozottan fellépni ezen a területen.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Kennedy egyértelmű sikere viszont, hogy az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást, kormánya pedig növelte az oktatásra szánt állami támogatás összegét is. A Kennedy-kabinet törvényeket kezdeményezett az iskolákban, munkahelyeken és középületekben érvényes lévő faji megkülönböztetés eltörlésére is. Az afro-amerikaiak védelmében hozott rendelkezései kapcsán jelentős zavargások folytak néhány déli államban (főként Alabamában és Mississippiben), ahová csapatokat kényszerült küldeni a feketék jogainak biztosítására.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/kennedy_eskuvo.jpg" alt="kennedy_eskuvo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Forrás: <span style="color: #ff0000;"><a href="https://www.infobae.com/historias/2021/09/12/jackie-y-john-kennedy-una-boda-sonada-y-la-sombra-de-las-infidelidades-y-la-tragedia-familiar/" target="_blank" style="color: #ff0000;" rel="noopener noreferrer">infobae.com</a></span></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Kennedy sokat tett az űrkutatás fejlesztéséért is: 1962-ben neki volt köszönhető, hogy a kongresszus megszavazta az Apollo-űrprogramot, melynek célja az volt, hogy az évtized végére embert juttasson a Holdra. Ez az esemény az Apollo 12 holdra-szállásával 1969. november 14-én sikeresen be is következett. Amerikaiak milliói nézték végig az eseményt, büszkén konstatálva Amerika világelsőségét az űr meghódításában. Kennedy érdemeit elismerve a Florida államban található Cape Canaveral-i űrkikötőt John F. Kennedy Űrközpontnak nevezték el.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ha további pozitívumokat keresünk, kiemelendő még a Kennedy-féle gazdaság-élénkítő belpolitika is, melynek révén az 1960 és 1963 közötti időszak konjunktúraként jelent meg az amerikai történelemben. illetve megemlíthető a Békehadtest megalapítása is (1961-ben), mely a világbékét és a leszakadozó államok megsegítését szolgálta. A Kennedy házaspár sokat tett a Fehér Ház megszépítéséért és az elnöki hivatal népszerűségének, tekintélyének megnöveléséért. (Később ezt Nixon sikeresen lerombolta korrupciós ügyeivel és a hírhedt Watergate botránnyal melyekért le is kellett mondania.)</span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Kennedy külpolitikája és meggyilkolása</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/kennedy_merenylet.jpg" alt="kennedy_merenylet.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A merénylet előtti percek. Forrás: <span style="color: #ff0000;"><a href="https://www.nbcdfw.com/news/local/jfk-assassination-8-strange-details-about-kennedys-1961-lincoln-continental-limousine/2822453/" target="_blank" style="color: #ff0000;" rel="noopener noreferrer">nbcdfw.com</a></span></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Kennedy legnagyobb történelmi érdeme egyértelműen az 1962-es <span style="color: #ff0000;"><a href="http://tortenelemcikkek.hu/node/369" target="_blank" style="color: #ff0000;" rel="noopener noreferrer">kubai rakétaválság</a></span> higgadt és eredményes kezelése volt illetve a harmadik világháború elkerülése és a nukleáris holokauszt megakadályozása. Ha más dolgot nem is nézünk számtalan törekvése közül, akkor ez az egy tette is elegendő ahhoz, hogy a legnagyobb elnökök között emlegessük. Kennedynek volt köszönhető még egyébként a nagyhatalmak közötti forródrót létesítése és az atomcsendegyezmény is.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Fő kudarca azonban sajnos egyben halálát is okozta: "fékezni" és megakadályozni próbálta ugyanis az USA háborúba sodródását Vietnámban. Bár tény, hogy nem sokkal elnöki kinevezését követően, azaz már 1961 -ben a külügyminisztérium a CIA és a hadsereg-vezetés amerikai „megfigyelők” (katonai kiképzők) Vietnamba küldéséről győzte meg, Kennedy mindvégig a konfliktusból és háborúból való „kifarolást” erőltette (magára maradva ezen törekvésével).</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A kongresszusi és egyéb nyomásnak engedve (a hadsereg illetve CIA követelései előtt meghajolva) de legfőképpen a milliárdos fegyvergyáros lobbinak „bedőlve” 1963 végére 17 ezerre emelte a Vietnámban tartózkodó amerikai katonák számát. Azonban hozzá kell tennünk: Kennedy halála után, a háborút akaró körök több százezres seregek Vietnámba küldését érték el, és 1968/69 -re már közel 550 ezer amerikai katona állomásozott az indokínai országban. Ez a hatalmas szám pedig sokszorosan felülmúlja a Kennedy által ideiglenesen odavezényelt erők létszámát. (Arról nem beszélve, hogy Kennedy azt a néhány ezer katonát is haza kívánta hozni.)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Kennedy valójában békepárti politikus volt és a békés, demokratikus fejlődés híve, ám konok háború-ellenességével rengeteg ellenséget szerzett. Bizalmatlan légkörben kényszerült dolgozni, csak legfőbb támogatóiban bízhatott: így öccsében <em>Robert Kennedyben</em> (aki igazságügy-miniszterként segítette), legfőbb politikai tanácsadójában <em>Kenneth O’Donnell</em> kabinetfőnökben, <em>Robert McNamara</em> védelmi miniszterben illetve két hűséges tanácsadójában <em>Larry O’Brianben</em> és <em>Dawid Powersben</em>. A kis csapatot a Kennedyvel ellenséges republikánusok csak „<em>ír maffiaként</em>” emlegették.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/bobby_kennedy_odonnell.jpg" alt="bobby_kennedy_odonnell.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A két Kennedy és a legfőbb bizalmas: Kenneth O'Donnell, akivel Kennedy mindent megbeszélt. Forrás: <span style="color: #ff0000;"><a href="https://uspresidentialhistory.com/kenneth-p-odonnell/" target="_blank" style="color: #ff0000;" rel="noopener noreferrer">LINK</a></span></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Kennedy kapcsán rengeteg csúsztatás lát napvilágot időről-időre; az egyik ilyen, hogy ő okolható az 1961 áprilisában végrehajtott Disznó-öbölbeli akcióért. Az igazság azonban az, hogy semmi köze nem volt ahhoz a bevetéshez, mert bár elnöksége legelejére esett, a megtervezést még elődje, Eisenhower hagyta jóvá és az ő tanácsadói és emberei dolgozták ki a partraszállási kísérletet is (Kubából elmenekült emigránsokkal akarták Castro hatalmát megdönteni). A másik vád, ami időnként Kennedyt éri az a zűrös magánélete (nőügyei, többek közt Marilyn Monroe -hoz fűződő kapcsolata). Ezekben az ügyekben persze akad igazságtartalom, de egyrészt alig akad feddhetetlen amerikai politikus, másrészt elnöki rendelkezései és törekvései nagyságrendekkel fontosabbak hálószoba-szokásainál. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Kennedy halálát a hivatalos verzió szerint egy Lee Harvey Oswald nevű, kommunista fiatalember magányos akciója okozta, aki 1963 november 22-én lelőtte az amerikai elnököt Dallasban. Ugyanakkor a merényletet követő vizsgálat annyi furcsaságot tárt fel, hogy az emberek többsége nem hitt a hivatalos vizsgálat végeredményének.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/oswald.jpg" alt="oswald.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az állítólagos merénylő: Oswald. Forrás: <span style="color: #ff0000;"><a href="https://www.cbs.com/shows/video/aTFDH9419cadYb_Smxn4kViFf9W9o5Vd/" target="_blank" style="color: #ff0000;" rel="noopener noreferrer">cbs.com</a></span></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> Négy évvel a merénylet után egy new orléans-i ügyvéd, bizonyos Jim Garrison kezdeményezte az eset újabb kivizsgálását és nyomozása újabb tényezőkre mutatott rá, melyek összeesküvés felé mutatnak. Garrison könyvének címe: JFK - A gyilkosok nyomában. Az ügyvéd 1967 -es nyomozásáról 1991 -ben Oliver Stone készített népszerű filmet Kevin Costner főszereplésével. (Címe: JFK - A nyitott dosszié.) A valóság talán soha nem derül ki Kennedy halálával kapcsolatban, de a Jim Garrison és Oliver Stone által felvetett összeesküvés lehetősége – mely a háború-párti republikánus politikusokat, nagytőkéseket, illetve a hadsereg és a CIA vezetőit nevezi meg a merénylet megszervezőjének – a mai napig hihetőbb alternatívát szolgáltat, mint a közreadott hivatalos jelentés.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="text-decoration: underline;">Felhasznált források</span>:</span></p>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><a href="https://www.thoughtco.com/john-kennedy-35th-president-united-states-104759" target="_blank" style="color: #ff0000;" rel="noopener noreferrer"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Biography of Kennedy - thoughtco.com</span></a><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"></span></span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><a href="https://www.britannica.com/biography/John-F-Kennedy/Congressman-and-senator" target="_blank" style="color: #ff0000;" rel="noopener noreferrer"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">John F. Kennedy - britannica.com</span></a></span></li>
<li style="text-align: justify;"><a href="http://tortenelemcikkek.hu/node/259" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="color: #ff0000;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span style="color: #ff0000;">Harmat Árpád: John f. Kennedy élete és rejtélyes halála</span></span></span></a></li>
</ul>
<p><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/csik.jpg" alt="csik.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">További érdekes írásaink: <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/09/01/a_legjelentosebb_10_hadsereg_a_tortenelemben" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A 10 legerősebb hadsereg</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/12/12/a_voros_baro_a_nagy_haboru_legendas_vadaszpilotaja" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A leghíresebb vadászpilóta</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/05/09/matyas_kiraly_es_a_nok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Mátyás király és a nők</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/06/07/a_normandiai_partraszallas_1944_junius" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A normandiai partraszállás</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2021/06/01/sztalin_hohera_aki_ezreket_lott_fejbe" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Sztálin hóhéra</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/07/03/a_feltetelezett_magyar_oshaza_dzsungaria" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A feltételezett őshaza: Dzsungária</a>, </span></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2023%2F06%2F28%2Fkennedy_elnoksegenek_ertekelese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2023%2F06%2F28%2Fkennedy_elnoksegenek_ertekelese%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2023%2F06%2F28%2Fkennedy_elnoksegenek_ertekelese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kennedy elnökségének értékelése [22.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2023/06/28/kennedy_elnoksegenek_ertekelese#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/18155462" border="0" /></a><br /></p>
Kennedy
Hidegháború
0
Kennedy elnökségének értékelése
John F. Kennedy nem csak az amerikai történelemnek, de a hidegháborús időszaknak is ikonikus figurája.
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/kennedy_foto.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/kennedy_foto.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2022/06/06/a_legendas_fekete_beg
A legendás fekete bég [21.]
2022-06-06T20:07:38+02:00
2022-06-06T20:07:38+02:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p class="rtejustify" style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Pálffy Miklós életrajzát és győzelmeit olvasva minduntalan felbukkan legjobb barátjának, <strong>Nádasdy Ferencnek</strong> a neve, akit kortársai és a törökök gyakran szólítottak fekete bégnek! A híres, törökverő „erős fekete bég” 1555-ben, három évvel Pálffy után látta meg a napvilágot Sárváron. Apja, a XVI. század egyik legkiválóbb politikusa és hadvezére, az ország nádora, Nádasdy Tamás; anyja a művelt nagyasszony, a mohácsi csata halottait eltemető Kanizsai Dorottya unokahúga, Kanizsai Orsolya volt. Hatalmas apai örökségével- 851,5 jobbágyporta (jobbágytelek) - valamint Báthory Erzsébettel kötött házassága révén a családi kasszát növelő hozománnyal, birtokokkal 1601-re a magyarországi bárók sorában a harmadik helyre küzdötte fel magát. </span></p>
<p class="rtejustify" style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/nadasdy_fekete_beg.jpg" alt="nadasdy_fekete_beg.jpg" class="imgnotext" /></span></em></span></p>
<p class="rtejustify" style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em><span style="color: #000000;">Nádasdy Ferenc. A kép forrása: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A1dasdy_Ferenc_(hadvez%C3%A9r)" target="_blank" rel="noopener noreferrer">LINK</a></span></em></span></p>
<p class="rtejustify" style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Gazdagságát és hatalmát a jobbágyportákon kívül több vár és várbirtok – vagy vártartomány- öregbítette. Birtokközpontjaiban, különösen Sárváron, igazi főúri udvartartást honosított meg, folytatta apja, Nádasdy Tamás művészetpártoló tevékenységét. A Vas megye főispánja és királyi főlovászmesteri címet viselő „fekete bég” 1598-ban újabb megtiszteltetésben részesült, aranysarkantyús vitézzé, lovaggá avatták Győrött, hadi érdemeiért. Még ugyanebben az esztendőben az uralkodó kinevezte dunántúli főkapitánynak. A főkapitányi tisztség országos szintű méltóság volt, nemcsak katonai, hanem politikai hatalmat is jelentett. Ő parancsnokolt a terület végvári katonaságának, a főurak magánhadseregének, a vármegyei és mezei hadaknak és a még ebben az időben is létező népfelkelés fegyvereseinek is. Beleszólása volt a terület vármegyéinek és városainak ügyeibe, de például hatáskörébe tartozott a hadizsákmány igazságos elosztásának biztosítása, vagy az arról való gondoskodás, hogy a várakban mindig félesztendőre elegendő élelmiszer legyen fölhalmozva.</span></p>
<p class="rtejustify" style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">1601-ben a politikai, hivatali ranglétrán továbbemelkedett, megválasztották a helytartó érsek mellé tanácsadói és egyúttal ellenőrző feladattal. Így az országbárók között az első helyre került, megelőzve mind Thurzó Györgyöt, a későbbi nádort, mind Forgách Zsigmondot, aki később szintén Magyarország nádora lett.</span></p>
<p class="rtejustify" style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Hadvezérként az 1580-as években lett ismert a neve, ugyanis a lesvetések nagymestereként megdöbbentő győzelmeket tudott aratni. Első igazán nagy hadi-vállalkozását 1586-ban, a 15 éves háború kirobbanása leőtt 5 évvel hajtotta végre Koppánynál, amikor 1700 katonájával, teljes győzelmet aratott a törökök felett. A következő évben Szigetvárnál lepte meg a törököt, majd a vértesaljai vereség következett. A tekintélyén esett csorbát azonban hamarosan kiköszörülte. Ez év augusztusában régi öreg barátjával, Zrínyi György dunántúli főkapitánnyal Kacorlaknál fényes éjszakai diadalt aratott a szigetvári, a pécsi, a mohácsi és a koppányi bégek egyesült hadán. A török sereg javát a mocsárba szorították, 1300 törököt fogolyként vittek magukkal. Saját veszteségük, Zrínyi jelentése szerint, mindössze 11 halott! A 15 éves háború kezdetén részese volt az 1593-as sziszeki győzelemnek, majd a székesfehérvári és a pákozdi diadalnak. 1594-ben elfoglalta Segesdet, Berzencét, Szőnyt, majd saját, valamint a Vas, Sopron és Zala megyei csapatokkal és a királytól kapott 300 lovassal és 300 gyalogossal részt vesz Esztergom ostromában, ahol Balassi Bálint is elesik. Pálffy Miklóssal összehangolt harcokban vesz részt a dunántúli összecsapásokban. 1598-ban veszi át a dunántúli főkapitányi tisztséget barátjától és harcostársától, Zrínyi Györgytől. A 15 éves háború utolsó éveiben is mindenütt ott van, ahol fontos harcok zajlanak, így Kanizsánál, Székesfehérvárnál. Barátját Pálffy Miklóst csupán néhány évvel éli túl: 1604 január 4-én tér örök nyugovóra Sárváron.</span> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/csik.jpg" alt="csik.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">További érdekes írásaink: <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/09/01/a_legjelentosebb_10_hadsereg_a_tortenelemben" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A 10 legerősebb hadsereg</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/12/12/a_voros_baro_a_nagy_haboru_legendas_vadaszpilotaja" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A leghíresebb vadászpilóta</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/05/09/matyas_kiraly_es_a_nok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Mátyás király és a nők</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/06/07/a_normandiai_partraszallas_1944_junius" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A normandiai partraszállás</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2021/06/01/sztalin_hohera_aki_ezreket_lott_fejbe" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Sztálin hóhéra</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/07/03/a_feltetelezett_magyar_oshaza_dzsungaria" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A feltételezett őshaza: Dzsungária</a>, </span></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2022%2F06%2F06%2Fa_legendas_fekete_beg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2022%2F06%2F06%2Fa_legendas_fekete_beg%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2022%2F06%2F06%2Fa_legendas_fekete_beg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A legendás fekete bég [21.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2022/06/06/a_legendas_fekete_beg#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/17831477" border="0" /></a><br /></p>
0
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/nadasdy_fekete_beg.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2022/01/14/a_don_menti_katasztrofa
A Don menti katasztrófa [20.]
2022-01-14T10:32:41+01:00
2022-01-14T10:32:41+01:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Január 12., a doni katasztrófa napja, mert 1943 január 12-én a 40. szovjet hadsereg, Kirill Moszkalenko tábornok vezetésével az Osztrogozsszk-Rosszos hadművelet keretében megtámadta a Don folyó partján állomásozó 2. magyar hadsereget, amivel történelmünk eddigi legnagyobb katonai veszteségét (és vereségét) okozta. A csapásban ugyanis mintegy 100-120 ezer magyar katona esett el vagy került fogságba. (A harcban <a href="https://hvg.hu/itthon/20140113_Tortenesz_ez_az_igazsag_a_doni_katasztrof" target="_blank" rel="noopener noreferrer">elesettek számát Szabó Péter hadtörténész 49-50 ezerre teszi</a>.)</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/donkanyar2_1.jpg" alt="donkanyar2_1.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A kép forrása: <a href="https://hirado.hu/extra/tortenelem/cikk/2022/01/12/tragedia-a-don-menten-1943-januar-12-en-elszabadult-a-pokol" target="_blank" rel="noopener noreferrer">link</a></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A szovjet offenzíva január 12-én, Uriv térségében 10-12 km mélyen hatolt a magyar védelem területére, majd 3-4 nap alatt részekre szakította (és a Dontól teljesen visszaszorította) a hiányosan felszerelt és létszámban is jelentős hátrányban lévő magyar erőket. A szovjetek a számunkra tragikus előretörésüket a két hónappal korábbi, 1942 november 21-én végrehajtott sztálingrádi bekerítésük folyományaként hajtották végre. Ennek során elszigetelték a Sztálingrádban és környékén rekedt negyedmilliós német haderőt (a teljes 6. német hadsereget és a 4. német páncélos hadsereg egy részét) majd óriási elő erőkkel és komoly páncélos tartalékokkal zúdultak a németekkel szövetséges és a Don folyó vonalát biztosító (Voronyezs - Sztálingrád közt állomásozó) három hadseregre: a 3. román, a 8. olasz és a 2. magyar hadseregre. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A magyar frontszakasz lehetőségeihez mérten kitartott amíg tudott, de nagyon hosszú arcvonalon, mintegy 200 km-es folyószakaszon kellett védekezniük (második és harmadik biztosító-vonal nélkül). Az összesen 207 ezer fős magyar sereg alig rendelkezett ütőképes fegyverzettel, mindössze 184 páncélozott járművük volt, melyek közül csak 22 db volt modernnek tekinthető (Panzer IV -es harckocsi). A magyar katonáknak alig voltak kézi páncéltörőik, megfelelő, 50 mm feletti lövegeik és a T-34 -es szovjet harckocsik kilövésére alkalmas egyéb fegyvereik. A magyar tüzérségi eszközök közül csak a 10,5 cm-es tarackokat használhatták hatékonyan (<em>10.5 cm leichte Feldhaubitze 18</em>). Ezeken kívül Jány Gusztáv vezérezredes seregében volt még 50 db 75 mm -es ágyú és 77 db 50 mm-es löveg, melyek ugyan alkalmasak lehettek szovjet páncélosok kilövésére, de részint kevés volt belőlük (főleg egy 200 km-es folyószakasz megvédéséhez) részint T-34 es harckocsik ellen stugok (sturmgesütz III-IV) és komoly harckocsik kellettek volna.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A hiányos és elavult fegyverkészlet mellett jelentős problémát okozott az is, hogy a magyar honvédek nem voltak ellátva megfelelő téli öltözettel és a minusz 30-40 fokos hidegek megtizedelték soraikat. A fagyhalál miatt veszteséglistára kerültek pontos száma nem ismert, de mindenképp több ezres volumenről beszélhetünk. Németh János katolikus tábori lelkész visszaemlékezéseiben arról ír, hogy a Dontól való visszavonulás során ő egymaga kétezer megfagyott holttest dögcéduláját cipelte. (<em>forrás: Magyar katonasírok a Don mentén 5 - Szabó Péter, 2007.05.24. [<a href="http://www.haboruskeresoszolgalat.hu/?id=12&t=35&page=3" target="_blank" rel="noopener noreferrer">link</a>])</em></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/donkanyar.jpg" alt="donkanyar.jpg" class="imgnotext" /></em></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A térkép forrása <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/2._magyar_hadsereg#/media/F%C3%A1jl:Ww2_map23_july42_Nov_42.jpg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Wikipédia</a>, kiegészítve honlapunk által a magyar erők bejelölésével (pirossal)</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A január 12-én kibontakozó szovjet támadás tehát alig 3-4 nap alatt meghátrálásra, majd tömeges visszavonulásra kényszerítette a magyar erőket, ám Jány Gusztáv hadsereg-parancsok Horthy Miklós visszavonulást tiltó utasítását betartva (melyre egyébként Hitler december 27-én kelt kérése szorította) nem mert hivatalos visszavonuló-parancsot kiadni. Erre csak január 17-én került sor a VII. hadtest visszarendelésekor. Utolsóként a III. hadtest hagyta el a Don téréségét - akkor már német parancsnokság alatt - miközben magyar hadtest-parancsnokuk, gróf Stomm Marcell szovjet hadifogságba került. Az életben maradt magyar honvédek csak március első napjaira kerültek rendezett viszonyok közé a Dnyeper menti táborokban és április 6 illetve május 30 közt térhettek haza. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Bár Jány Gusztáv a vereség és visszavonulás hírére legelső felindultságában még negatív érzésekkel reagált (január 24-i hadparancsa), később józan fejjel átgondolva inkább méltatta katonáit a túlerővel szembeni kitartásukért:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span>„A m. kir. 2. honvéd hadsereg a Don mentén mélység nélküli gyéren megszállt nagy kiterjedésű védőállásban a januári nagy orosz támadás elleni küzdelemben becsülettel állta a harcot. A hadsereg színe-java ott veszett a nagy túlerővel szemben vívott csatáiban, de elérte azt, hogy ellensége is felmorzsolódott. … Hódolattal álljunk meg hősi halottaink, sebesülteink ezrei előtt, dicsőség nevüknek, hála és elismerés illesse őket. ..."</span></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span color="#000000" face="arial, helvetica, sans-serif" style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Katonáink valóban a lehetetlennek küzdöttek 1943 januárjában: harckocsis erőkkel kellett harcolniuk, páncéltörő fegyverek nélkül, létszámbeli hátránnyal és extrém időjárási körülmények között (-30 fokos hidegben). Minden év január 12-én hősies helytállásuk előtt hajtunk fejet.</span></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/csik.jpg" alt="csik.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">További érdekes írásaink: <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/09/01/a_legjelentosebb_10_hadsereg_a_tortenelemben" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A 10 legerősebb hadsereg</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/12/12/a_voros_baro_a_nagy_haboru_legendas_vadaszpilotaja" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A leghíresebb vadászpilóta</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/05/09/matyas_kiraly_es_a_nok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Mátyás király és a nők</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/06/07/a_normandiai_partraszallas_1944_junius" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A normandiai partraszállás</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2021/06/01/sztalin_hohera_aki_ezreket_lott_fejbe" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Sztálin hóhéra</a>, <a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/07/03/a_feltetelezett_magyar_oshaza_dzsungaria" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A feltételezett őshaza: Dzsungária</a>, </span></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2022%2F01%2F14%2Fa_don_menti_katasztrofa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2022%2F01%2F14%2Fa_don_menti_katasztrofa%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2022%2F01%2F14%2Fa_don_menti_katasztrofa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Don menti katasztrófa [20.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2022/01/14/a_don_menti_katasztrofa#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/16811944" border="0" /></a><br /></p>
Don_kanyar
0
A Don menti katasztrófa
A tragédia évfordulóján minden évben emlékezünk az 1942 januárjában a Don folyónál történt eseményekre.
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/donkanyar2_1.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/donkanyar2_1.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2022/01/09/carolus_magnus_elete
Carolus Magnus élete [19.]
2022-01-09T13:28:13+01:00
2022-01-09T13:28:13+01:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Carolus Magnus vagy Nagy Károly 768 -tól volt frank király, ám miután hódításaival hatalmas európai birodalmat teremtett, 800. december 25-én III. Leó pápa a karácsonyi misén Rómában a fejére helyezte a császári koronát, ezzel „római császárrá” (Imperator Augustus) koronázta őt. Ezzel mindkét fél a dicső Római Birodalom felélesztését szándékozott elérni. Úgy ismert mint az első restaurátora a nyugati császárságnak. Nagy Károly hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa igazi történelmét és a középkort. Uralkodása úgy is ismert mint a Karoling reneszánsz, a művészetek, a kultúra és a vallás feléledésének időszaka. (<em>Cikkünk végén röviden írunk Heribert Illig elméletéről is.</em>)</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/nagykaroly.jpg" alt="nagykaroly.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A kép forrása:<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_frank_cs%C3%A1sz%C3%A1r" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> link</a></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Hagyományosan 742. április 2-át tartják Nagy Károly születésnapjának. Anyja Bertarda Herstalban, egy Liège közli belga faluban, ahol Károly apja született és ahonnan mind a Merovingok, mind a Karolingok származnak, hozta világra gyermekét. A <em>Károly</em> név a germán nyelvekből ered, ahol „embert” vagy „szabad embert” jelent. Ezt hozták összefüggésbe a óangol <em>Churl</em> névvel. A legtöbb szláv nyelvben a király szó a Károly név megfelelő alakjából ered. Közismerten magas, tisztelet parancsoló megjelenésű és világos hajú férfi volt aránytalanul vastag nyakkal. Csontvázának 18. századi vizsgálta során magasságát 193 cm-ben állapították meg. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Nagy Károly életútjának nagy részét életrajzírójától, Einhardtól, a <em>Vita Caroli Magni</em> (vagy <em>Vita Caroli Magni</em>) (magyarul: <em>Nagy Károly élete</em>) írójától, ismerjük. Pippin halálakor a Frank Birodalmat felosztották, a hagyományok szerint, Károly és Karlmann között. Károly kapta a birodalom tenger felőli részét. Név szerint Neusztriát, nyugat Aquitániát és Austrasia északi részét, míg Karlmann kapta az alsó részt, dél Austrasiát, Septimaniát, kelet Aquitániát, Burgundiát, Provencet és Svábföldet és határos lett Itáliával. Talán Pippin elismerte Károly kitűnőbb hadi képességeit, de Karlmannt tartotta az érdemesebbnek a hatalomra, fiúként, de nem a hatalom birtokosaként, csak mint király.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><strong>Közös uralkodás</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A fivérek uralmának első jelentős eseménye az aquitánok és a baszkok felkelése volt, 769-ben, azon a területen amelyet Pippin ketté osztott fiai közt. Aquitániát így teljes mértékben leigázták a frankok. Károly elvette Desiderius lombard király lányát, ám hamar eltaszította magától. Ez felébresztette a lombardok haragját és örömmel szövetkeztek Karlmannal Károly ellen. Ám még mielőtt a háború kitörhetett volna Karlmann meghalt 771. december 5-én.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><strong>Lombardia meghódítása</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">772-ben I. Adorján pápa igényét fejezte ki a Ravennai Exarchátus néhány városára, amelyek ezidőtájt Desiderius uralma alá tartoztak. A lombard király ahelyett, hogy megtámadta volna a Pentapolist, azaz a Pápai Államot, egyenesen Rómának támadt. A pápa követséget küldött Nagy Károlyhoz azzal a kéréssel, hogy erővel szerezzen érvényt apja, Pippin egyezségére a Szent székkel, mi szerint a frank uralkodó megvédi a Pápai Állam függetlenségét. Károly és nagybátyja, Bernárd 773-ban átkeltek az Alpokon és Páviáig kergették a lombardokat. Pávia ostroma 774 tavaszára befejeződött, amikor is Károly meglátogatta a pápát Rómában. A pápa hálából érvényesítette a frank uralmat Észak-Itália felett, ám az téves feltételezés, hogy Velencét, Toszkánát, Emiliát és Korzikát is neki adta volna. A pápa a patriarcha címet adományozta Károlynak, mint Lombardia uralkodójának. Ezután Károly visszatért Páviába, ahol a lombardok átdták neki a várost.</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><strong>Hódítások szerte Európában</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><u>Szász hadjáratok (773-804)</u>: Nagy Károly egész uralkodása alatt folyamatosan csatákat kellett vívnia mindenhol birodalma környezetében, amiket elit testőr csapatai élén vívott legendás kardjával, a Joyeuse-vel. Tizenhárom évnyi háború és tizennyolc csata után (a Szász háborúk) Károly megszállta Szászországot és tovább indult hogy terjessze a római katolikus vallást fegyverrel is ha kell. A szászok fenntartották a békét hét éven keresztül, de 792-ben Vesztfália népe fegyvert ragadott a hódítók ellen. Eastfália és Nordalbingia is csatlakozott hozzájuk 793-ban. Ám a felkelés nem hozott nagy sikert és a frankok 794-re leverték. Az utolsó függetlenedési próbálkozásra 804-ben került sor, közel harminc évvel az első frank hadjárat után.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><u>Nagy Károly fiai</u>: 781-ben első három megmaradt fiát királlyá tette. Az első, Károly, Neustria királyságát kapta, ami magában foglalta Anjou, Maine és Tours fennhatóságát is. A második fiút, Pippint (az eredeti Karlmannt), Itália királyává koronázták a vaskoronával, amelyet apja is használt 774-ben. Harmadik fia, Lajos, pedig Aquitánia királya lett.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><u>Bajorország</u>: 788-ban Károly figyelme Bajorország felé fordult. Tassilot, a helyi uralkodót, alkalmatlannak nyilvánította az uralkodásra esküszegés miatt. A vádak alaptalanok voltak, de Tassilot így is eltávolították a trónról és Jumièges kolostorába száműzték. 794-ben a frankfourti zsinat őt és családját is arra kényszerítette hogy mondjanak le a bajor trónról. Bajorországot is frank tartománnyá nyilvánították, ahogy annak idején Szászországot.</span></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/frank_birodalom.png" alt="frank_birodalom.png" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A kép forrása</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">:</span><a href="https://www.quora.com/How-is-it-that-Charlemagne-Karl-der-Grosse-is-claimed-by-French-as-well-as-Germans-as-their-king" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="color: #ff0000;"> link</span></span></a></em></p>
<p style="text-align: left;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><u>Avar hadjárat</u>:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">778-ban az avarok (Einhard szerint hunok) pogány hordái érkeztek Európa földjére Ázsia sztyeppéiről s a mai Magyarország területén telepedtek le, meghódítva Friulit és Bajorországot. Károly figyelmét 790-ig más dolgok kötötték le, de ebben az évben hadjáratot vezetett a Duna völgyébe és végigpusztította a Rába környékét. Ezután egy Pippin vezette lombard sereg megtámadta a Dráva környékét és betört Pannóniába. A hadjárat még folytatódott is volna, ha a szászok nem lázadnak fel 792-ben, megtörve a hét éves békét.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A következő két évben Károly ismét szláv segítséggel harcolt a szászok ellen. Pippin és Erik Friuli hercege eközben folytatták Pannónia körgyűrűs erődrendszerének meghódítását. Kétszer is megtámadták az avar fővárost. A zsákmányt elküldték Károlyhoz Aachenbe, aki szétosztotta azt hívei és szövetségesei között. Sőt, a jó viszony ápolásának kedvéért még Offa merciai királynak is küldött belőle. Hamarosan az avar törökök megadták magukat és Aachenbe utaztak, hogy hűbéresküt tegyenek Károlynak és megkeresztelkedjenek. 800-ban a bolgárok Krum vezetésével elsöpörték az arvar államot. A 10. században a magyarok hódították meg a bolgárok uralta Alföldet és új kort nyitottak Nagy Károly utódainak történetében.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><u>Hispánia</u>: Az itáliai hadjárat során került Károly kapcsolatba a szaracénokkal, akik ekkor uralták a Mediterránumot. 785-ben seregei megszállták Geronát és kiterjesztették a frank hatalmat Katalóniára is. Az észak-hispániai muszlim vezetők folyamatosan lázadtak a córdobai fennhatóság ellen, így szívesen nyújtottak segítséget a frankoknak. A frank front lassan de biztosan terjedt ki dél felé. 795-re már Gerona, Ausona és Urgel is a kezükre került. 797-ben Barcelona, a térség legnagyobb városa is elesett, amikor Zeid, a város kormányzója fellázadt Córdoba ellen. A mórok 799-ben foglalták vissza. Azonban Lajos teljes seregével átkelt a Pireneusokon és 800-801-ben ismét elfoglalta a várost. A frankok ismét megindultak a córdobai emír ellen. 809-ben bevették Tarragonát és 811-ben Tortosát. Végül az Ebro egész torkolatvidékét megszerezték és betörtek Valenciába, rákényszerítve I. al-Hakam emírt hogy elfogadja a hódításukat 812-ben.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><strong>Császár:</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Nagy Károly uralkodása a 800. év környékén érte el a tetőpontját. A karácsonyi misén (december 25.) Károly letérdelt az oltár elé és a pápa a fejére helyezve a koronát <em>Imperator Romanorum</em>á („a rómaiak császárává”) koronázta a Szent Péter Bazilikában. Ezzel a pápa kísérletet tett hogy átvegye az irányítást Károly felett Konstantinápolytól. Amikor a velenceiek összekülönböztek Bizánccal és Pippinnek, Itália királyának ajánlották fel hűségüket. A <em>Nicephhori béke</em> véget ért. Nicephorus elpusztította a partokat a flottájával. Ekkor megkezdődött az egyetlen háború a történelem során amit a frankok vívtak a bizánciak ellen. A harcok 810-ig eltartottak, amikor Velence vezetői ismét átadták a várost Bizáncnak és Európa két császára békét kötött. Nagy Károly megszerezte az Isztria-félszigetet és 812-ben I. Mihály bizánci császár elismerte császári címét <em>Imperator Romanorum gubernans imperium</em>ként.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><strong>Halála</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">813-ban Károly magához hivatta egyetlen életben lévő törvényes fiát, Jámbor Lajost, Aquitánia királyát. Megkoronáztatta őt örökösévé és visszaküldte Aquitániába. Aztán elment őszi vadászatra mielőtt november 1-jén visszatért volna Aachenbe. Januárban megbetegedett. Január 21-én ágynak esett.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><strong>Heribert Illig elmélete</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Heribert Illig német germanista szerint a kora-középkor három legjelentősebb vezetője - III. Ottó német-római császár (996-1002), II. Szilveszter pápa (999-1003), Bíborbanszületett Konstantin (913-959) - a X. század végén rejtélyes (és furmányos) módon összeesküdtek az időszámítás manipulálására, hogy 300 évet "elcsalva" egy kitalált korszakot teremtsenek az európai történetírásban. Legfőbb céljuk az volt, hogy a pápaság intézményének megfelelő legitimitást és multat teremtesenek és Nagy Károly birodalmával a középkor alapjait jelentő összefüggéseket - például hűbériség, császárnak - földesuraknak - papoknak való engedelmesség stb - kialakítsák. Illig elmélete két feltételezésen alapul: az egyik, hogy MINDEN kora-középkori írott forrás, oklevél, megmaradt irat csakis hamisítvány lehet (és így kizárólag a régészeti leleteket kell figyelembe venni), a másik, hogy az időszámítás logikai és matematikai hibái kizárólag egy összeesküvéssel magyarázhatóak meg. Illig elméletét a komolyabb történészek máig nem fogadják el, mert bizonyítatlan, egyoldalú és nem kellően alátámasztott (de Illig által tényként kelezelt) összefüggésekre támaszkodik. Honlapunk osztja a többségi véleményt és Illig elméletét csupán feltételezésnek tekinti.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="text-decoration: underline;">Felhasznált források</span>:</span></p>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Siegfried Epperlein: Nagy Károly </span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Nagy Károly uralkodása - tortenelemcikkek.hu 2015.03.15.</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Dietmar Pieper, Johannes Saltzwedel: Nagy Károly 742 - 814</span></li>
</ul>
<p><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/csik.jpg" alt="csik.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: <a href="https://www.facebook.com/tortenelemrajongok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Történelemrajongók FB klubja </a></span> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2022%2F01%2F09%2Fcarolus_magnus_elete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2022%2F01%2F09%2Fcarolus_magnus_elete%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2022%2F01%2F09%2Fcarolus_magnus_elete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Carolus Magnus élete [19.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2022/01/09/carolus_magnus_elete#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/16807992" border="0" /></a><br /></p>
Carolus_Magnus
Nagy_Károly
0
Carolus Magnus élete
A középkor egyik legnagyobb alakjáról ugyan tanulunk a középiskolában, ám sok érdekesség kimarad az oktatásból.
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/nagykaroly.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/nagykaroly.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2021/06/01/sztalin_hohera_aki_ezreket_lott_fejbe
Sztálin hóhéra, aki ezreket lőtt fejbe [18.]
2021-06-01T19:19:19+02:00
2021-06-01T19:19:19+02:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Joszif Visszarionovics Sztálin 1924-ben, Lenin halála után kezdett teljhatalma kiépítéséhez, amely egyben (üldözési mániája és hatalomféltése miatt) tömeges kivégzésekkel járt együtt riválisai, saját párttársai sőt tábornokai körében is. Egyszemélyi diktatúrája a 20-as évek végén és a 30-as években (egészen a második világháború kitöréséig) több hullámban zajló tisztogatásokat hozott. Figyelme ekkoriban főleg a folyamatos perekre, kivégzésekre irányult, elsősorban azért, hogy 15 év alatt (1924 és 1939 között) megszabaduljon minden olyan vezetőtől, párttagtól és tiszttől, aki veszélyt jelenthetett korlátlan uralmára. Trockijt - aki Lenin idején még rangban és befolyásban egyenlő volt Sztálinnal - már 1926-ben leváltatta (1940-ben meg is ölette), majd következett másik három magas beosztású vezető: Tuhacsevszkij tábornok, Grigorij Zinovjev és Lev Kamenyev, akiket 1936-ban és 1937-ben öletett meg. A későbbi tisztogatásokban újabb és újabb pártvezetők következtek, illetve további tábornokok, tisztek, párttagok, akik mind a kivégzőhelyiségekben haltak meg. A világháború sem lassította a kivégzések tempóját, sőt 1940 -ben a katyini vérengzés (lengyelek lemészárlása), majd 1941 és 1945 között az árulónak beállítottak oroszok halálra ítélése növelte Sztálin áldozatainak számát.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/blohin.JPG" alt="blohin.JPG" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Vaszilij Mihajlovics Blohin (forrás: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Vaszilij_Mihajlovics_Blohin" target="_blank" rel="noopener noreferrer">wikipedia</a>)</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A hatalmas méretű vérontáshoz Sztálinnak megbízható hóhérokra volt szüksége, különösen a kényes ügyeknél, a fontos emberek likvidálásánál, akiknek megöléséhez a generalisszimusz egy bizalmi embert alkalmazott. Ő volt <strong>Vaszilij Mihajlovics Blohin</strong> ezredes (később, 1945-től vezérőrnagy), az NKVD (politikai rendőrség) főhóhéra. Ő végezte ki az említett trió tagjait is (Tuhacsevszkijt, Zinovjevet és Kamenyevet), majd 1938-ban az alkotmány kidolgozását végző Nyikolaj Buharint. Becslések szerint (pl <a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Wassili_Michailowitsch_Blochin" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a Wikipédia német oldalán</a>) <strong>50 ezer kivégzés szárad Blohin lelkén</strong>, melyeknek túlnyomó részét saját kezűleg hajtotta végre. (Ezzel egyébként bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe, mint a legtöbb, saját kezű gyilkosságot végrehajtó személy.) <br /></span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A "<em>nagy tisztogatás</em>" azaz csisztka 1934 és 1940 között zajlott a Szovjetunióban, mégpedig három hullámban: először a tizenhatok perében születtek halálos ítéletek 1936 augusztusában, majd következett a tizenhetek pere 1937 januárjában, végül a huszonegyek pere 1938-ban (ebben halt meg Buharin is). Közben 1936 és 1939 között a hadsereg tábornoki karában is folyt a tisztogatás: Tuhacsevszkij mellett 50 hadtest-, és 154 hadosztályparancsnoknak kellett meghalnia. A náci Németország 1941 júniusi támadása úgy érte a Szovjetuniót, hogy nem voltak tapasztalt tábornokai. Sokak szerint ez a tény nagyban hozzájárult az első hónapok szovjet vereségeihez. </span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Ami Blohint illeti: még 1918-ban csatlakozott a Vörös Hadsereghez és lett a bolsevik párt tagja. Az egyszerű katonatiszti karrier azonban valószínűleg nem vonzotta (főleg az első világháború lezárulása után) így 1921-ben a CSEKA (később: NKVD) alkalmazásába került. Itt viszont hamar Sztálin környezetében találta magát és jó benyomást téve a kommunista diktátora gyorsan lehetőséget kapott lojalitásának bizonyítására. Mivel szokatlan lelkiismeretességgel hajtotta végre a különböző kínzásokat és titkos kivégzéseket, elnyerte Sztálin feltétlen bizalmát, aki alosztály-vezetővé léptette elő. Blohin így főtiszti rendfokozatban egy olyan kommandatúra feje lett 1934-ben, mely ugyan az NKVD szervezetén belül működött (alosztályként az Igazgatási Végrehajtó osztály alatt), ám teljesen elkülönült a többi részlegtől és követlenül Sztálin alá tartozott. Blohin "főhadiszállása" a moszkvai Lubjanka börtön lett, melynek belső körletei felett "főhóhérként" a parancsnoki tisztségét is megkapta. Itt Blohin élet-halál urává vált: Sztálinnak jelentett és a parancsokat is tőle kapta. Nem akadt egyetlen vezető, tiszt, vagy tábornok sem, aki beleszólt volna tevékenységébe. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/stalin.jpg" alt="stalin.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>Joszif Visszarionovics Sztálin (forrás:</em> <a href="https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_04_031" target="_blank" rel="noopener noreferrer">nkp.hu</a>)</span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Papíron persze Blohin felettesei voltak az NKVD parancsnokok, ám ők gyorsan jöttek-mentek, miközben Blohin végig a helyén maradt. Először az alapító, <strong>Dzerzsinszkij</strong> után, 1926 és 1934 között <strong>Vjacseszlav Menzsinszkij</strong>, majd 1934 és 1936 közt <strong>Genrih Jagoda</strong> töltött be a Politikai Igazgatóság, NKVD vezetői tisztségét, de őt hamar leváltotta Sztálin (sőt 1938-ban ki is végeztette), majd következett <strong>Nyikolaj Jezsov</strong> az 1936 és 1938 közti időszakban (a legnagyobb tisztogatások idején), akit szintén 1940-ben végeztek ki, végül 1938 nyarától egészen 1953-ig <strong>Lavrentyij Berija</strong> lett az NKVD teljhatalmú ura. Blohin természetesen Berija beosztottjaként dolgozott, ám a valóságban független volt tőle, mint Sztálin bizalmasa.</span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Kérdés, hogy Blohin minek köszönhette, hogy miközben Sztálin szinte minden kommunista vezetőt és NKVD parancsnokot halálra ítélt, személye végig érintetlenül maradt (sőt volt olyan NKVD parancsnok, akit ő maga végzett ki). A választ nem tudni, de talán ahhoz lehet köze (ez most személyes megjegyzés), hogy Sztálin nem találta veszélyesnek saját hatalmára nézve, mint a legtöbb bizalmi emberét. Mindenesetre a főhóhér 1926 és 1953 között, 27 éven keresztül végezte a "fekete munkát" a generalisszimusznak (ahogyan maga Sztálin nevezte ezt a fajta mocskos tevékenységet). Blohin módszere rendkívül egyszerű volt: pisztolyt használt és szimpla tarkón lövést (egy német gyártmányú Waltherral). Ha egy-egy nap nagyobb létszámú kivégzést kellett foganatosítania, akkor alaposan beöltözött, hogy védje egyenruháját. Lelkiismeretet nem ismert, soha nem ingott meg.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A második világháború alatt a <strong>katyini mészárlásban volt a legkiemelkedőbb szerepe</strong> 1940 tavaszán, amikor egyetlen hónap alatt 7 ezer lengyelt (többségében rendőrt és katonatisztet) hozatott kalinyi (Tveri) központjába, akiket mind sajátkezűleg lőtt főbe. (Összesen egyébként a kivégzett és katyini erdőben eltemetett lengyelek száma 22-23 ezerre tehető.)<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/katyin.jpg" alt="katyin.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>A katyini erdő tömegsírja (forrás:</em><a href="https://timenote.info/en/Katyn-Mass-burial-site" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> timenote.info</a>)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Blohin karrierje 1953-ben ért véget, amikor fő patrónusa, Sztálin meghalt. Az új szovjet vezető, Nyikita Hruscsov leváltotta tisztségéből és nyugdíjazta (felelősségre-vonása elmaradt). Bár Blohinnak volt felesége és egy fia is, magányosan töltötte élete utolsó éveit; megviselte menesztése. Az egykori főhóhér utolsó 1-2 évében, 1955 február 3-án bekövetkezett öngyilkosságáig visszavonultan élt és a tétlenség illetve emlékei elől az alkoholizmusba menekült.</span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Harmat Árpád</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: <a href="https://www.facebook.com/tortenelemrajongok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Történelemrajongók FB klubja </a></span> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">2021.06.01.19:19 <br /></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2021%2F06%2F01%2Fsztalin_hohera_aki_ezreket_lott_fejbe%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2021%2F06%2F01%2Fsztalin_hohera_aki_ezreket_lott_fejbe%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2021%2F06%2F01%2Fsztalin_hohera_aki_ezreket_lott_fejbe%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Sztálin hóhéra, aki ezreket lőtt fejbe [18.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2021/06/01/sztalin_hohera_aki_ezreket_lott_fejbe#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/16578798" border="0" /></a><br /></p>
Szovjetunió
Sztálin
Blohin
0
Sztálin hóhéra, aki ezreket lőtt fejbe
A nagy szovjet diktátor főhóhéra ezreket, sőt tízezreket lőtt fejbe a 20-as és 30-as években, illetve a háború alatt.
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/blohin.JPG
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/blohin.JPG
https://tortenetiro.blog.hu/2020/10/24/kelet-europa_atalakulasa_a_hideghaboru_vegen
Kelet-Európai átalakulási kísérletek a hidegháború alatt [17.]
2020-10-24T12:38:44+02:00
2020-10-24T12:38:44+02:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="text-decoration: underline;"><strong>A szovjet-hatalom és kommunista elnyomás elleni mozgalmak K-Eu-ban</strong></span>:</span></p>
<ol>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Kelet-német munkásfelkelés, 1953</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Magyar 1956-os forradalom</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Prágai tavasz, 1968, Dubcsek</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Lengyel szolidaritás mozgalom, Lech Walesa 1980-1983</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Berlini fal lebontása 1989 november 9</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Romániai forradalom 1989 december 15.</span></li>
</ol>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Így 1956 évfordulóján, amikor a hazánkat megszállva tartó szovjet hadseregre támaszkodó kommunista elnyomás elleni harcra emlékezünk, - ünnepelve mindazokat a magyar hősöket, akik fegyvert mertek ragadni a szabadságért - érdemes felidéznünk a későbbi évek eseményeit is, amikor ez végül sikerült Európa keleti felén. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/1956_kep.jpg" alt="1956_kep.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">kép forrása: <a href="https://gondola.hu/cikkek/117810-A_magyar_kultura_egyik_legnagyobb_traumaja_a_kommunista_diktatura_terhoditasa.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">gondola.hu</a></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az előzmények a második világháború végéig nyúlnak vissza, amikor Hitler seregei sorozatos vereségeket szenvedve a vörös hadseregtől menekülésre kényszerültek és elhagyták Kelet-Európát. Az ilyen módon fellélegző és a nácik uralma alól felszabaduló államok azonban nem élvezhették sokáig a szabadságot, mert a németek helyébe a szovjetek "költöztek". Sztálin csapatai megszállták Kelet-Németország mellett Csehszlovákiát, Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát is. Ezekben az országokban megkezdődött a "szovjetizálás: a politikai rendszerek egypártivá tétele, a helyi kommunisták hatalomra segítése, a diktatúrák kiépítése és a gazdaság szovjet-típusúvá alakítása. Nálunk Rákosi Mátyás alakított ki szabályos rémuralmat 1949 és 1956 között, mégpedig a rettegett ÁVH ra és a hazánkban tartózkodó szovjet csapatokra támaszkodva. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/rakosi.jpg" alt="rakosi.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Kommunista állami ünnepség 1950 augusztus 20-án (kép forrása: <a href="https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/006_a_rakosi_diktatura.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">sulinet.hu</a>)</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A Kelet-Európában mindenhol kialakuló új berendezkedési forma a hidegháború évtizedei alatt végig megmaradt, ugyanakkor rendszeresen történtek kísérletek a helyi kommunisták és a megszálló szovjetek elűzésére. Cikkünk ezekről a bizonyos kísérletekről szól.</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az első komolyabb szovjet-ellenes megmozdulásokra az <strong>1953-as keletnémet munkásfelkelés</strong> során került sor. Akkoriban, 67 évvel ezelőtt, 1953 június 17-én először a berlini építőmunkások kezdtek sztrájkba, ami aztán az NDK több nagyvárosára és több száz ipari nagyüzemére is átterjedt. Végül legalább 300-400 ezer munkás vett részt a tüntetésekben, megmozdulásokban és sztrájkokban, melyeken jobb életkörülményeket és magasabb béreket (illetve nagyobb szabadságot) követeltek. Walter Ulbricht NDK pártvezető szovjet támogatással kemény választ adott a tüntetőknek: karhatalmistáinak tűzparancsot adott, így a tömegoszlatásokban legkevesebb 125-200 keletnémet halt meg 1953 júniusában.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/berlini_felkeles_1953.jpg" alt="berlini_felkeles_1953.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><em>Az 1953-as berlini felkelés (<a href="https://hvg.hu/vilag/20130617_Egy_elfelejtett_forradalom_hatvan_eve_tor" target="_blank" rel="noopener noreferrer">kép forrása:</a></em><a href="https://hvg.hu/vilag/20130617_Egy_elfelejtett_forradalom_hatvan_eve_tor" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> AFP/DPA, hvg.hu</a>)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Következett az <strong>1956-os magyar forradalom és szabadságharc</strong>, mely már nagyobb volumenű harcokat hozott: Budapesten szabályos utcai harcok, barikád-küzdelmek bontakoztak ki, több ezer fegyveres felkelő részvételével. A Szovjetunió kénytelen volt két legfontosabb katonai vezetőjét, Ivan Konyev marsallt és Ivan Szerov KGB tábornokot is a magyar eseményekre "állítani" illetve a Forgószél hadműveletben" százezres haderőt hazánkba irányítani. A 20 napon keresztül tartó magyarországi forradalom majdnem megingatta a Varsói Szerződést, végül azonban Hruscsov a nyugatot is megfenyegetve úrrá tudott lenni a válságon.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az 1960-as években, 1968-ban újabb országban ütötte fel a fejét a kommunista elnyomása elleni elégedetlenség: Csehszlovákia fővárosában kezdetét vette kezdetét a "<strong><em>prágai tavasz</em></strong>". </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/pragai_tavasz.jpg" alt="pragai_tavasz.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Utcakép a 68-as prágai megmozdulásokról (kép forrása: <a href="https://24.hu/tudomany/2016/06/06/csehszlovakia-1968-magyarok-menjetek-haza/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">24.hu 2016.06.06)</a></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az események előzményét jelentette, hogy 1968 januárjára Csehszlovákia-szerte elégedetlenségi megmozdulások, sztrájkok zajlottak a korábbi évek elhibázott gazdaság-politikája és keményvonalas politikai elnyomása miatt. Az új vezető, az Antonín Novotnyt váltó Alexander Dubcek komoly társadalmi-gazdasági reformokat vezetett be, melyek 1968 januárja és augusztusa közt jelentősen javítani tudtak a cseh társadalom helyzetén. Brezsnyev azonban veszélyesnek találta a cseh átalakulást és parancsot adott a reformkísérlet azonnali elfojtására: 1968 augusztus 21-én megindult a "<em>Duna-hadművelet</em>", szovjet, lengyel, magyar és bolgár csapatok támadása. Csehszlovákia újra a keményvonalas kommunisták kezébe került Gustáv Husák vezetése alatt.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Következtek a 80-as évek, melyekben a legelső nagyobb <strong>megmozdulásokra Lengyelországban</strong> került sor a <i>Solidarność</i> nevű, Lech Walesa vezette szakszervezeti mozgalom ébredésekor. A szerveződés egy gdanski hajógyárból indult ki, ahol korábban Walesa is dolgozott. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/lech_walesa.jpg" alt="lech_walesa.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><em>Lech Walesa 1983-ban a gdanski hajógyárban (kép forrása:<a href="https://www.britannica.com/biography/Lech-Walesa" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> britannica.com</a></em>)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Valamivel több, mint egy évvel később, 1981 decemberében, amikor a mozgalom már országossá vált, Jaruzelski letartóztatta Walesát, aki egészen 1987-ig volt hol börtönben, hol házi-őrizetben. Közben 1983-ban Nobel békedíjat kapott (amit személyesen nem tudott átvenni). Később Walesa komoly szerepet játszott a lengyelországi rendszerváltásban és 1990 illetve 1995 közt a Lengyel Köztársaság elnöke lehetett.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Kelet-Európa rendszerváltó mozgalmai 1989-ben szinte mindenhol békés átalakulást hoztak: 1989 november 9-én a berliniek nekiestek <strong>a hidegháború szimbólumának tartott berlini falnak</strong>, majd az NDK mellett </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában is megkezdődtek a szabad pártalakulások. Még 1989-ben és 1990-ben </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">sorra lezajlottak az első szabad választások is, melyek nyomán a korábbi szocialista diktatúrákból többpárti parlamentáris demokráciák születtek, nyugati mintájú piacgazdasággal. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Két országban azonban az átalakulás fegyveres küzdelmeket is hozott, mégpedig Romániában és Jugoszláviában. Az előbbi esetében az utolsó kommunista diktátor elűzése volt a harc közvetlen oka, az utóbbinál pedig a többnemzetiségű szövetségi államberendezkedés szétesése váltotta ki a fegyveres összecsapásokat. Ami az <strong>1989-es romániai forradalmat</strong> illeti: a véres rendszerváltás keleti szomszédunknál az 1965-óta hatalmon lévő Nicolae Ceausescu politikájának és teljhatalmának megdöntéséért robbant ki 1989 december 15-én. Az események kiindulópontja Temesvár volt, ahol a Ceausescu-rendszert korábban többször kritizáló Tőkés László református lelkész letartóztatása véres tömegmegmozdulássá és a helyi katonaság átállásává változott. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/romaniai_forradalom.jpg" alt="romaniai_forradalom.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><em>Temesvári forradalmi megmozdulás 1989 december (kép forrása:</em> <a href="https://m.mult-kor.hu/kisebbitik-temesvar-jelentoseget-a-romaniai-forradalomban-20141204" target="_blank" rel="noopener noreferrer">mult-kor.hu</a>)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Temesváron 5 napon keresztül tartottak a zavargások, melyek december 20-án már a fővárosra, Bukarestre is átterjedtek. Ceausescu december 23-án már menekülni kényszerült Bukarestből, ám közben a forradalmárok oldalára átállt hadsereg vezetése Targovistében elfogatta és december 25-én gyorsított eljárás után egy katonai rögtönítélő bizottsággal kivégeztette (feleségével együtt). A romániai forradalom 1104 halálos áldozat árán, de végül megszabadult Ceausescutól és rettegett titkosrendőrségétől, a Securitátétől. <br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/ceausescu1976_1989.jpg" alt="ceausescu1976_1989.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ceausescu és felesége, Elena 1976-ban, majd kivégzésükkor 1989 december 25-én (a baloldali kép forrása:<a href="https://www.nytimes.com/2016/06/07/world/europe/romania-bucharet-ceausescu-villa.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> nytimes.com</a> jobb kép forrása: <a href="https://www.independent.co.uk/independentpremium/long-reads/ceausescu-romania-bucharest-communism-politics-history-a9234806.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">independent.co.uk</a>)</span></em> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Jugoszlávia <strong>Josip Broz Tito </strong>irányítása alatt 1946 -tól egészen 1980-ig, Tito haláláig működött sikeresen. A nemzeti hősnek tekintett és a második világháború alatt partizánokat vezető Tito még képes volt összetartani a soknemzetiségű, föderatív alapon működő szövetségi államot, békében megőrizve a szerbek, horvátok, bosnyákok, szlovének, albánok együttélését. Ám halála után egy lassú szétesési folyamat kezdődött Jugoszláviában, mely az 1989 május 8-án hatalomra jutó Slobodan Milošević kegyetlen, elnyomó politikája és szerbeket preferáló vezetési stílusa csak tovább fokozott. Összesen <strong>4 délszláv háború szakította darabjaira Jugoszláviát</strong>: először 1991 június-júliusában a szlovén-jugoszláv háború (tíznapos háború), majd az 1991-1995 közti horvát-szerb (jugoszláv) háború, az 1992-1995 közti boszniai háború, illetve az 1998-1999 közti koszovói háború. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/jugoszlav_terkep.jpg" alt="jugoszlav_terkep.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Jugoszlávia és aki összerakta, illetve szétszedte: Tito, Milosevics</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A küzdelmek néhol valóságos város-ostromokat hoztak (pl Vukovár ostroma 1991-ben), néhol etnikai-vallási mészárlásokhoz vezettek (srebrenicai mészárlás 9000 bosnyák halálát okozva), néhol pedig reguláris csapatok és polgáriak összecsapásait okozták (koszovói harcok). Az ENSZ és a NATO végül Milosevics megbuktatását Belgrád bombázásával próbálta elérni (1999 márciusában, 78 napon keresztül). Milosevics 2001 április elsején Belgrádban került letartóztatásra, pere pedig Hágában 2002 februárjában kezdődött. Az egykori jugoszláv diktátor végül a jogi eljárás alatt 2006 március 11-én halt meg cellájában, szívinfarktus következtében.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A Kelet-európai átalakulások a <strong>Szovjetunió szétesésével</strong> zárultak, 1991-ben. A hatalmas birodalom Mihail Gorbacsov 1985-től kezdődő vezetése alatt roppant meg először, amikor a pártfőtitkár beleegyezését adta a Kelet-európai rendszerváltásokhoz és a Szovjetunió belső átalakulásához. Gorbacsov azonban úgy képzelte, hogy a Szovjetunió rendszerváltása a 15 tagköztársaság egyben tartásával is lehetséges. Súlyosan tévedett: Litvánia már 1990 márciusában bejelentette kilépését, majd 1991 januárjában további 5 tagköztársaság távozott a Szovjetunióból. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/szovjetunio_terkep.jpg" alt="szovjetunio_terkep.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Gorbacsov nem tudta megállítani a széthullást, ám a keményvonalas kommunisták Gennagyij Janajev alelnök és Vlagyimir Krjucskov KGB parancsnok vezetésével puccs formájában kísérletet tettek erre. 1991 augusztus 18-án őrizetbe vették a Krímben nyaraló pártfőtitkárt. Ám puccsuk csak 3 napig tartott: 1991 augusztus 21-én Borisz Jelcin (a Népi Küldöttek Kongresszusának elnöke) a moszkvai parlamentnél átvette tőlük a hatalmat. A puccsisták elmenekültek, Gorbacsov pedig visszatért Moszkvába, de új helyzetet talált, nem maradt más számára csak a lemondás. A Szovjetunió 1991 december 8-án felbomlott, egykori területéből 15 önálló ország született. A legjelentősebb, Oroszország élén Borisz Jelcin kezdte meg elnökségét. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="text-decoration: underline;">Felhasznált irodalom</span>:</span></p>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Diószegi István, Harsányi Iván, Németh István: 20. századi egyetemes történet II. 1945-1995. Korona Kiadó, Budapest</span></em></li>
<li style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A Szovjetunió felbomlása - <a href="https://web.archive.org/web/20090417185103/http://www.historia.hu/archivum/2009/tart0901.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Historia 2007/02. web.archive.org</a></span></em></li>
</ul>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: <a href="https://www.facebook.com/tortenelemrajongok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Történelemrajongók FB klubja </a></span> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F10%2F24%2Fkelet-europa_atalakulasa_a_hideghaboru_vegen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F10%2F24%2Fkelet-europa_atalakulasa_a_hideghaboru_vegen%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F10%2F24%2Fkelet-europa_atalakulasa_a_hideghaboru_vegen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kelet-Európai átalakulási kísérletek a hidegháború alatt [17.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/10/24/kelet-europa_atalakulasa_a_hideghaboru_vegen#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/16255274" border="0" /></a><br /></p>
1956
hidegháború
romániai_forradalom
prágai_tavasz
Ceausescu
Tito
0
Kelet-európai átalakulási kísérletek a hidegháború alatt
A kelet-európai térség a hidegháború alatt számtalan esetben próbálta lerázni a szovjet elnyomást. Melyek voltak ezek?
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/berlini_felkeles_1953.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/1956_kep.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2020/09/26/amikor_ket_orszag_felosztotta_az_egesz_vilagot
Amikor két ország felosztotta az egész világot [16.]
2020-09-26T14:42:19+02:00
2020-09-26T14:42:19+02:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ötszáz évvel ezelőtt a világ képe egészen másként festett, mint napjainkban: óriási változás küszöbén állt a Föld, kitágult az ismert világ, új földrészeket fedeztek fel, a reneszánsz megnyitotta a hagyományos, vallásos felfogástól eltérő, új gondolkodás előtt az utat, a reformáció alternatívát kínált a katolicizmussal szemben, Leonardo da Vinci 1506-ban megfestette a Mona Lisát, Michelangelo pedig 1512-ben a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóját. A változásokkal eljött az újkornak nevezett időszak. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tordesillas_konkviztadorok.jpg" alt="tordesillas_konkviztadorok.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><em>forrás: </em><a href="https://fineartamerica.com/featured/1-spanish-conquistadors-graham-coton.html?product=art-print" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>fineartamerica.com</em></a></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ugyanakkor Európa országai nem egyformán részesültek a megújulásból: Franciaország és Anglia belső válságokkal küzdött, német területen a reformációt megelőző idők belső feszültségei voltak a jellemzőek, Itáliában pedig a számtalan partikuláris érdek forgácsolta szét az egységet. A Habsburg és Valois családok harca uralta a kontinenst és a császári hatalom visszaszorításának igénye kötötte le a kontinens főnemességét. Csak a gazdag és frissen egységesülő Spanyol Királyság, illetve az ugyancsak felemelkedő szomszédja, a Portugál Királyság volt annyira erős, hogy ne belső problémáira, hanem a világ meghódítására koncentráljon. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az első nagy felfedezőutak megtervezése mögött az egyre erősebb Oszmán Birodalom megkerülésének vágya állt, mivel Kína és India termékeit a törökök kikerülésével szerették volna Európába eljuttatni. A portugálok léptek először: <strong>Bartolomeo Diaz</strong> 1487-ben elérte Afrika csúcsát, a Jóreménység fokot, bebizonyítva, hogy Afrika megkerülése igenis lehetséges. Később, 1498-ban <strong>Vasco da Gama</strong> már továbbmerészkedett és eljutott Indiába. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/felfedezok.jpg" alt="felfedezok.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Vasco da Gama Indiába érkezik (forrás: <a href="https://www.wbur.org/onpoint/2011/09/13/vasco-da-gama" target="_blank" rel="noopener noreferrer">wbur.org</a>)</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Aztán következtek a spanyolok: itáliai hajósokkal (Kolumbusz Kristóf) <strong>Toscanelli</strong> térképét követve a Föld megkerülésével akartak eljutni Kathajba (Kínába). Sikerülhetett is volna, de közben beleütköztek egy földrészbe, melynek létezéséről addig nem is tudtak: Amerikába. Innentől a két terjeszkedni vágyó európai nagyhatalom: Portugália és Spanyolország nekikezdett a világ meghódításának, miközben a kontinens más országai (Anglia, Franciaország és a német fejedelmek) vagy egymással, vagy belső felkeléseikkel voltak elfoglalva. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A folyamatban fontos szerepet töltött be a történelem egyik legfontosabb pápája: <strong>VI. Sándor, valódi nevén: Rodrigo Borgia</strong>. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A korabeli világ legbefolyásosabb embere Spanyolországban látta meg a napvilágot, 1431-ben, majd gyors egyházi karriert befutva (és Rómába települve), 61 évesen, 1492 augusztusában lett pápa. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/hatodik_sandor_papa.jpg" alt="hatodik_sandor_papa.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">VI. Sándor pápa, Rodrigo Borgia (forrása:<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/VI._S%C3%A1ndor_p%C3%A1pa" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Wikipédia</a>)</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Rodrigo Borgiát már pontifikátusa kezdetén hevesen foglalkoztatta a világ meghódításának kérdése és eredeti hazájának, Spanyolországnak az ebben való részvétele. Még egy éve sem volt pápa, mikor 1493 májusában kezdeményezte "<em>Inter Caetera Divinae</em>" nevű bullájában, hogy Spanyolország és Portugália kössön egyezséget a világ felosztásáról, a konfliktusok elkerülése érdekében. Ugyanakkor VI. Sándor túlságosan is elfogult volt szülőhelye, Spanyolország javára így, konkrét javaslatai (melyekből 1493/94-ben négyet is tett) sorra elbuktak. Végül a felek kihagyták a konkrét tárgyalásokból, de a végső szerződés szentesítésére azért felkérték. <br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A tordesillasi és zaragozai szerződések</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A spanyolországi Tordesillas városában 1494 június 7-én született meg a szerződés a Spanyol Királyság és Portugália között. Az említett napon a két ország küldöttei találkoztak egymással és ők írtak alá a dokumentumot is. A spanyol királyi pár: Aragóniai Ferdinánd - Kasztíliai Izabella illetve II. János portugál király csak később, a ratifikáció után írta alá az innentől "tordesillasi szerződés" (<em>Treaty of Tordesillas, Tratado de Tordesillas</em>) néven emlegetett okmányt. A szerződés eredeti példányait ma Sevilla Levéltárában és a Lisszaboni Nemzeti Múzeumban őrzik.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tordesillas_szerzodes.jpg" alt="tordesillas_szerzodes.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><em>A híres tordesillasi szerződés (forrás:</em><a href="http://www.tesorosycaprichos.es/products-page/libros-raros-y-curiosos/tratado-de-tordesillas/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> tesorosycaprichos.es</a>)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az okmány érdekszférákra osztotta a világot: mégpedig egy spanyol és egy portugál gyarmati féltekére. Az akkori ismert világ többi államát kizárták az osztozkodásból, csak és kizárólag Spanyolország és Portugália részesült mindenből. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A választóvonalat a portugál kézen lévő Zöld-foki szigetektől nyugatra húzták meg (a szigetcsoporttól 2000 km távolságra, az Atlanti-óceán kellős közepén), a 48. hosszúsági kör mentén. A vonalon túl (Amerika túlnyomó része, a mai Brazília kivételével) spanyol érdekszféra lett, míg a vonaltól keletre (beleértve Afrika és India egészét), a portugálok hódíthattak. Ki is alakultak gyarmattelepeik végig az afrikai partok mentén egészen az indiai Goa városáig (mely Portugália ázsiai birodalmának központja lett). Goa 1510-től egészen 1974-ig képezte Portugália tulajdonát, míg Brazília felett 1824-ig rendelkeztek. [<em>Nem véletlen, hogy ma Közép- és Dél-Amerika szinte egészén a spanyol a hivatalos nyelv ma is, míg Brazíliában portugálul beszélnek.</em>]<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tordesillas.jpg" alt="tordesillas.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><em>kép forrása: </em><a href="https://www.globalsecurity.org/jhtml/jframe.html#https://www.globalsecurity.org/military/world/brazil/images/map-brazil-tordesilhas.jpg|||Treaty%20of%20Tordesilhas" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>globalsecurity.org</em></a></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Később, 1529-ben szükség lett a szerződés kiegészítésére, ez lett a zaragózai egyezmény, mely Ázsiában is meghatározta a befolyási övezeteket. Itt a 138. hosszúsági kör lett a választóvonal. A XVI. század egésze és a XVII. század eleje még a <a href="https://toriklub.blog.hu/2016/10/15/a_spanyol_vilagbirodalom_kialakulasa" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Spanyol Birodalom </a>és a Portugál Királyság világuralmának jegyében telt. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A spanyol konkvisztádorok és portugál hajósok sorra győzték le a Közép- és Dél-amerikai indián kultúrákat, az egymással is hadban álló törzsek megosztását, a behurcolt betegségek terjedését és a modern tűzfegyverek pusztító hatásait kihasználva. Az 1500-as évek első évtizedeiben Alvarado a majákat, Cortez az aztékokat, Pizarro pedig az inkákat győzte le alig pár ezres seregekkel. <br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/alvarado_cortes_pizarro.jpg" alt="alvarado_cortes_pizarro.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A fenti képen a három legnagyobb spanyol gyarmatosító látható: Pedro de Alvarado (1485-1541), Hernán Cortes (1485-1547) és Francisco Pizarro (1471-1541). Hadjárataik, parancsaik nyomán dőlt össze az Azték és Inka Birodalom is. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A spanyol-portugál hódítás egyúttal a kereszténység, az európai szokásrendszer, európai építészet, illetve társadalmi berendezkedés terjedését is elhozta a frissen felfedezett kontinensre. A világ a XVI. század végére mindössze két állam birtoka lett, ám csak egy időre.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/spanyol_birodalom_1.jpg" alt="spanyol_birodalom_1.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A XVI. század spanyol-portugál hódításai (forrás: <a href="https://gohighbrow.com/the-spanish-empire/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">gohighbrow.com</a>)</span></em></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A spanyol - portugál hanyatlás</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A spanyol-portugál hegemónia nem maradt meg sokáig: a XVII. században (1600-as években) Európa több országa is rendezte belső viszonyait, igy előbb az angolok és franciák, majd a hollandok is megkezdték világhódító küldetéseiket, szinte minden kontinensen. II. Fülöp (1527-1598) spanyol uralkodó halála után Spanyolország egyre komolyabb belső problémákkal küzdött, megkezdődött lassú hanyatlása.. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A britek és franciák Észak-Amerikában, Afrikában, Indiában szereztek fontos gyarmatokat, a hollandok pedig Ausztroázsia szigetein (ma Indonéziában), így a spanyolok és portugálok lassan kiszorultak az új területek meghódításaiból. Bár Dél-amerikai és sejtszerű afrikai-ázsiai gyarmataikon az 1800-as évek kezdetéig megtartották hatalmukat, birodalmaik felbomlása elkerülhetetlenné vált. A XIX. századra már Anglia és Franciaország birtokolta a világ két legnagyobb gyarmatbirodalmát.</span> </p>
<p style="text-align: right;"><span style="color: #000000;">Harmat Árpád</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-decoration: underline; font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Felhasznált irodalom:</span></p>
<ul>
<li style="text-align: left;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Anderle Ádám: Spanyolország története Pannonica Kiadó, Bp. 1999.<br /></span></li>
<li style="text-align: left;"><span style="color: #000000;"><a href="http://zeus.nyf.hu/~btmfk/Tortenelem/Seged/portugal.htm" target="_blank" style="color: #ff0000;" rel="noopener noreferrer"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A portugál földrajzi felfedezések - zeus.nyf.hu</span></a></span></li>
<li style="text-align: left;"><span style="color: #000000;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Ormos Mária: A Föld felfedezése és meghódítása. Kossuth Kiadó, 2016<br /></span></span></li>
</ul>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: <a href="https://www.facebook.com/tortenelemrajongok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Történelemrajongók FB klubja </a></span> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">2020.09.26.14:42</span> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F09%2F26%2Famikor_ket_orszag_felosztotta_az_egesz_vilagot%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F09%2F26%2Famikor_ket_orszag_felosztotta_az_egesz_vilagot%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F09%2F26%2Famikor_ket_orszag_felosztotta_az_egesz_vilagot%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Amikor két ország felosztotta az egész világot [16.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/09/26/amikor_ket_orszag_felosztotta_az_egesz_vilagot#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/16216000" border="0" /></a><br /></p>
Spanyol_Birodalom
a_világ_felosztása
0
Amikor két ország felosztotta az egész világot
500 éve Spanyolország és Portugália uralkodói felosztották egymást között az egész világot.
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/tordesillas_konkviztadorok.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tordesillas_konkviztadorok.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2020/07/27/letezett_a_valodi_robin_hood
Létezett a valódi Robin Hood? [15.]
2020-07-27T19:04:16+02:00
2020-07-27T19:04:16+02:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Robin Hood alakját az egész világon ismerik: a középkori Angliában, pontosabban a sherwood -i erdőben élő csuklyás bandita, aki hősies kis csapatával a gazdagokat és az elnyomó normann nagyurakat fosztogatja (köztük is kiemelten a gonosz nottingham -i bírót), hosszú évszázadok óta részét képezik a szórakoztató irodalomnak. A XIV. századi Angliában balladák és dalok születtek a bátor útonállóról, a XV. században falusi mulatságok színpadra vitt alakja lett, közben pedig figurája megjelent a brit költészetben is. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/robin_hood1.jpg" alt="robin_hood1.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">1377-ben <strong>William Langland</strong>, középkori dalnok említi meg először versben is Robin Hood -ot, a "<em>Piers Plowman</em>" című művében, majd a korszak leghíresebb poétája, <strong>Geoffrey Chaucer</strong> (1343-1400), az első angol nyelven alkotó költő szövi bele alakját egyik versébe. Később, 1632-ben <strong>Martin Parker</strong> balladaíró egy komplett balladát szentel a hős Robin Hoodnak, a következő címmel: "<em>Robin Hood igaz története</em>". Valószínűleg ő tekinthető a népi mondákból kiemelkedő figura igaz atyjának, noha ma a legtöbb angol <strong>Howard Pyle</strong> -t nevezi meg Robin Hood megírójának, mert 1883-ban ő készített először teljes könyvet a figuráról, "<em>The Merry Adventures of Robin Hood</em>" címmel. <br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/robin_hood2.jpg" alt="robin_hood2.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Robin Hood szobra Nottingham városában</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A fő kérdés azonban, hogy a nép körében elterjedő <strong>mondák, énekek</strong>, majd az ezek alapján elkészült balladák és könyvek valódi, vagyis valaha élt, konkrét,<strong> létező személyt takarnak e?</strong> A kutatók, történészek régóta foglalkoznak a kérdéssel. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A "jelöltek" közt első helyen áll egy bizonyos <strong>Robin Earle Huntington</strong>, aki mellett három érv is szól: 1. Fennmaradt sírfelirata 1198-ból, mely a legjobb íjásznak nevezi őt és Robin Hoodként említi. 2. Ezt a bizonyos Huntingtont</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> tekinti a valódi Robin Hoodnak a figuráról először balladát író Martin Parker 3. Huntington halálának éve, az 1198-as esztendő megfelel a Robin Hood -ról szóló korabeli mondák és balladák keletkezési korának. Ez volt egyébként Oroszlánszívű Richárd uralkodási ideje is: az említett angol koronás fő ugyanis 1189 és 1199 közt birtokolta a középkori Anglia trónját. A sírfelirat egyébként így szól:<br /></span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Robert Earle of Huntington </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Lies under this little stone.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">No archer was like him so good;</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">His wildnesse named him Robbin Hood.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Full thirteene yeares, and something more,</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">These northerne parts he vexed sore.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Such out-lawes as he and his men</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">May England never know age</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/oroszlanszivu.jpg" alt="oroszlanszivu.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Oroszlánszívű Richárd (uralkodott: 1189-1199)</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">További jelöltek is akadnak Robin Hood valódi kilétére, az egyikük egy bizonyos <strong>Robert Fitzooth</strong> lázadó nemes, aki 1160 és 1247 közt élt Angliában, pontosabban a huntingdoni grófságban. Harmadik jelölt egy bizonyos <strong>Robert Loxley</strong> (vagy Locksley), aki 1245 körül élt szintén Közép-Angliában és akit egy XVII. századi történész, Roger Dodsworth a valódi Robin Hoodnak tekint írásaiban. Ez a Loxley szembekerült a törvénnyel és állítólag a sherwood -i erdőbe menekülve élte életét, mint útonálló. Végezetül következzen a negyedik jelölt, aki annyiban kakukktojás (az előzőekhez képest) hogy 100 évvel később élt. A valódi neve ismeretlen, mert már korabeli írások is <strong>Csuklyás Robinként</strong> emlegetik. Ő állítólag II. Edward korában lett bűnöző, az 1320-as években, amikor Nyakigláb Edward botrányos életű fia Skóciával állt hadban. <br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/robinhood.jpg" alt="robinhood.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Személyes megjegyzésként írom le: a két leginkább valószínű Robin Hood szerintem Robin Huntington (sírfelirata miatt) és Robert Loxley (mert rá egy XVII. századi történész hivatkozik). Mindketten megfelelnek ugyanis a primer forrásnak tekinthető, XIII. - XIV. századi, Közép-Angliában keletkezett mondák és énekek leírásainak. Ezekben Robin Hood kiváló íjász, mesteri kardvívó és remek vezető is, aki összefogja a sherwood -i erdő fosztogatóit és sereget szervezve belőlük rendszeresen megveri a nottinghami bíró katonáit. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Mindehhez hozzá kell tenni: ha elfogadjuk a legvalószínűbb verziót, vagyis hogy Robin Hood valódi megfelelője Robin Huntington, aki Oroszlánszívű Richárd idején élt, akkor érthetővé válik a korabeli Angliára jellemző közhangulat is, mely a helyi normann "kiskirályok" (vidéki bírók, serifek és grófok) túlhatalma ellen irányult. Ekkoriban ugyanis a főnemesi vezető réteg még mindig a franciul beszélő normann előkelőkből állt, akiknek felmenői az 1066-os normann hódításkor kerültek Angliába. Uralták a kulcspozíciókat, birtokolták a fontos hivatalokat és gazdag grófságokat, miközben - kihasználva a király, Oroszlánszívű Richárd hosszú távollétét (a Szentföldön) - magas adókkal sanyargatták a brit köznépet. </span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A normannok északról, a skandináv területekről Európa délebbi régióiba vándorló germán eredetű népcsoportot alkottak (nord man = északi ember). Leginkább a Francia Királyság egyik északi területén telepedtek meg, saját hercegséget kialakítva, mely aztán róluk kapta nevét, mint Normandia. Később a XI. századra teljesen "elfranciásodtak" és felvették a francia nyelvet. Első nagy vezetőjük, Hódító Vilmos aztán 1066-ban seregével partra szállt Angliában és megkaparintotta magának az Angol trónt. Innentől kezdve 300 éven keresztül (egészen IV. Henrikig) a normann uralkodók korszaka következett, amikor a trónon ülő és közvetlen szolgálatában álló előkelő réteg francia ajkú normannokból állt, miközben a köznemesség és a nép (vagyis a szigetország 90% -a) angolul beszélt és angolnak vagy britnek vallotta magát. (Külön érdekesség, hogy Anglia ekkoriban háromnyelvű királyság volt, hiszen az előbb említett két nyelv mellett hivatalos ügyekben - mint a törvények megszövegezése, oklevelek írása - a latint használták.)<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/normannok.jpg" alt="normannok.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A XI. században a normannok megjelentek Dél-Itáliában is, ahol 1130-ban a pápa áldásával létrejött (mintegy 7 évtizedre, a Hohenstaufok felbukkanásáig) a Sziciliai Normann Királyság. Az említettek mellett normannok (vikinget) alapították meg az első orosz cár-dinasztiát is (ők voltak Rurikovok).</span></p>
</div>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/robin_russellcrowe.jpg" alt="robin_russellcrowe.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Az egyik legjobb Robin Hood film, Russell Crowe főszereplésével (2010)</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Oroszlánszívű Richárd 10 éves távolléte alatt elfajult a helyzet Angliában: a magas adók és a bárói önkényeskedések miatt tömegek szegényedtek el, rengetegen számkivetetté váltak és számtalan kisnemes vesztette el rangját, földjét, vagyonát. Vélhetően közéjük tartozott a kisnemes Robin Hood is, aki a helyi normann bíró önkényeskedése ellen emelhette fel szavát (és lett emiatt útonálló). Ő azonban összefogta a Nottingham környékén hasonló sorsra jutottakat és szembeszállt a nottinghami bíróval. Harca során visszaadta a népnek a bíró által jogtalanul behajtott adókat, így hőssé vált mindenki szemében. Alakja mondák, balladák főszereplőjévé vált és lett ismert örök időkre. <br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/robin_hood3.jpg" alt="robin_hood3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ma már <strong>a filmiparban is helyet kap Robin Hood alakja</strong>, több filmes feldolgozásban is bemutatva a csuklyás rabló karakterét. Három megfilmesített változatot érdemes kiemelni: az első az 1938-as <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/robin-hood-kalandjai-the-adventures-of-robin-hood/movie-59470" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Robin Hood kalandjai</a>, melyet Kertész Mihály rendezett és amelyben Errol Flyn alakítja Robin Hoodot, a második az 1991-es <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/robin-hood-a-tolvajok-fejedelme-robin-hood-prince-of-thieves/movie-11314" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A tolvajok fejedelme</a>, amiben Kevin Costner vezeti a sherwoodi banditákat és végül a <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/robin-hood-robin-hood/movie-108740" target="_blank" rel="noopener noreferrer">2010-es Ridley Scott rendezés</a>, Russell Crowe - Cate Blanchett párossal. (Számomra ez a legutóbbi a legjobb, annak dacára, hogy mindegyik változatban, így ebben is akadnak történelmi hibák, tévedések.) [A legutolsó, 2018-as Robin Hood film (Taron Egertonnal) sajnos messze alatta marad az említett feldolgozásoknak így említésre sem érdemes.]<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Zárásul a poszt címében feltett kérésre válaszolva: egyelőre nem bizonyított, hogy ki volt Robin Hood valódi megfelelője, de valószínű, hogy létezett a XII. - XIV. század közti időszak Angliájában egy hasonló figura, amikor a kihasznált és sanyargatott nép hősének tarthatott egy hatalommal szembeszálló banditát.</span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Harmat Árpád</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: <a href="https://www.facebook.com/tortenelemrajongok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Történelemrajongók FB klubja </a></span> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #999999;">2020.07.27.19:05</span></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F07%2F27%2Fletezett_a_valodi_robin_hood%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F07%2F27%2Fletezett_a_valodi_robin_hood%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F07%2F27%2Fletezett_a_valodi_robin_hood%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Létezett a valódi Robin Hood? [15.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/07/27/letezett_a_valodi_robin_hood#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/16077224" border="0" /></a><br /></p>
Robin_Hood
0
Létezett a valódi Robin Hood?
Számtalan színdarab, filmfeldolgozás és könyv készült Robin Hood alakjáról, ám közben nem tudjuk: valóban létezett?
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/robinhood.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/robin_hood1.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2020/07/03/a_feltetelezett_magyar_oshaza_dzsungaria
A feltételezett magyar őshaza: Dzsungária [14.]
2020-07-03T00:52:22+02:00
2020-07-03T00:52:22+02:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/dzsungaria_kep.jpg" alt="dzsungaria_kep.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A magyar őstörténet kérdései a mai napig erősen megosztják a hazai történész-társadalmat: több elmélet (úgynevezett "<em>iskola</em>") létezik ugyanis, melyek mindegyike más megközelítéssel vezeti le, hogy mikor, hogyan és hol formálódtunk néppé, illetve hogyan jutottunk el a Kárpát-medencébe. <strong>Róna-Tas András, Györffy György, Kristó Gyula</strong> és napjaink más kutatói is eltérő teóriák mentén, különböző datálásokkal illetve helymeghatározásokkal publikálják elképzeléseiket. A "<em>lassú elvándorlás</em>" egy nagyon hosszú, több évszázados folyamatot feltételez az Uraltól a Kárpátokig szemben a "<em>gyors vándorlás</em>" elképzelésével, mely néhány évtizedes nomadizálásról szól. Illetve ott a napjainkban újra egyre népszerűbb kettős honfoglalás elképzelése <strong>László Gyulától</strong> (mely teljességgel bizonyítatlan). [Türk Attila régész (és egyetemi oktató) nem régiben végzett kutatásai a gyors elvándorlást támasztják alá, ahogyan <a href="https://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/03/14/megvannak_az_osmagyarok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">erről néhány éve írt az Index</a>.]<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/dzsungaria.jpg" alt="dzsungaria.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Azért akadnak kevéssé vitatható "<em>fogódzkodók</em>", melyek kikerülhetetlenül megjelennek minden elméletben: az egyik, hogy őseink a Volga-Káma összefolyásánál (az Ural hegységtől 400 km-el nyugatra) mindenképp huzamosabb ideig éltek (hiszen <strong>Julianus barát</strong> 1236-ban talált erre vonatkozó bizonyítékokat a helyszínre utazva), a másik, hogy őseink 830 - 840 körül biztosan megjelentek a dél-orosz sztyeppén (a Kaukázustól északra fekvő Sarkel váránál például), a harmadik pedig, hogy már 836 és 862 közt a Duna-delta közelében megfordultunk és már kalandozó hadjáratokat indítottunk Európa irányába (frank megbízatásban). Ha a három - bizánci forrásokkal is alátámasztott (lásd: DAI) - tényt összefűzzük, egy datált útvonalat kapunk, mely az Ural hegység déli részétől vezet egészen a Kárpátokig (830 és 895 közt). De mi van a korábbi időkkel? Honnan érkeztünk a Volga - Káma találkozásának vidékére, ahol Julianus 1236 -ban magyarul beszélő emberekkel találkozott?<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/ostortenet_allomasok.jpg" alt="ostortenet_allomasok.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Valójában az is nagy kérdés, hogy mennyi időt tölthettünk a Volgai térségben és mikor érkeztünk oda? Erről is megoszlanak a vélemények és minél inkább távolodunk időben, a múlt mélységeibe merülve, annál több a bizonytalanság, illetve a kérdőjel. A legtöbb szakértői vélemény arról szól, hogy sok évszázados lehetett az Ural előterében eltöltött idő és azt megelőzően az <strong>Ural keleti oldalán</strong>, az Aral tótól északra élhettek őseink. A Krisztus előtti XIII. században már minden bizonnyal ezen a vidéken, a c<em>serkaszkuli-kultúra </em>részeként nomadizáltak az ősmagyarok<em> </em>és innen vándoroltak a Volga-Káma területre. Ezen a ponton fogalmazódhat meg bennünk meg a következő kérdés: néppé formálódásunk már itt bekövetkezett, vagy egy még ennél is korábbi őshazát kell keresnünk?</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/magyar_ostortenet.jpg" alt="magyar_ostortenet.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"></span></strong></em></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A nyelvészeti, régészeti és antropológiai kutatások alapján az Ural hegységtől keletre fekvő "<em>őshazánkban</em>" még az <strong>ogur népközösség</strong> részeként élhettünk (Kr.e.II. évezredben) egy sajátos, sok etnikumból álló kevert kultúrában. A területen az oroszok 2010 óta végeznek ásatásokat, melyekbe 2013 -ban a magyarok is bekapcsolódtak, többek közt <a href="http://www.arpad.btk.mta.hu/14-sample-data-articles/119-magyar-ostorteneti-expedicio-2013.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">az Uelgi (Cseljabinszk melletti) sírok feltárásában</a> részt vállalva. (A sírok egy része vélhetően az ősmagyarokhoz köthető, amellyel bizonyítást nyerhetnek a kelet-urali szállásterületeink.) Később, v</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">alamikor a Krisztus előtt VI. - II. század közt (sajnos nincs semmiféle adatunk a pontosabb datáláshoz) szakadtunk ki ebből és vándoroltunk az Ural európai oldalára. A fő kérdés tehát az, hogy ebbe az említett ogur közösségbe honnan érkezhettünk.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A válasz ma az őstörténet-kutatás legnagyobb talánya. <strong>Kőrösi Csoma Sándor</strong> 1822-ben személyesen akarta bebizonyítani - egy hihetetlen utazással - hogy <strong>a Kelet-urali szállásterületeinkre Dzsungáriából érkeztünk</strong> és valódi őshazánk is ez a terület, vagyis néppé formálódásunkra éppen itt, ezen a távoli, ma gyéren lakott, néhol kihalt nyugat-kínai vidéken került sor. Gyalogszerrel indult hát (1819-ben) Ázsiába és jutott el Tibetbe, ahol ugyan éveket töltött, ám végül eredeti célját, Dzsungáriát nem érte el. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ugyancsak a dzsungáriai őshaza híve volt <strong>Berzenczey László</strong> is, Kossuth Lajos személyes jóbarátja (kormánybiztosa), aki 1852 -ben, a szabadságharc után tényleg eljutott a területre és megfordult Kuldja városában is (ma: Yining vagy Ghulga). A sort <strong>Lóczy Lajos</strong> geológus folytatta, aki a Széchenyi Béla expedíció tagjaként, 1877 - 1880 közt tett utazást Dzsungáriába. <br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Dzsungária</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A 770 ezer négyzetkilométeres, vagyis nagyjából a mai Törökországhoz hasonló nagyságú Dzsungária a távol-keleti és türk népek találkozási övezetében fekszik, így mindkét nagy civilizáció jelentős hatást gyakorolt az itt élőkre (mégpedig évezredeken keresztül). Ha valóban itt formálódtunk néppé, akkor az ősi szkíták, hunok, avarok és törökök egyformán hatást gyakorolhattak ránk. Ez a hatás lehetett genetikai keveredés, nyelvi ráhatás és életmódbeli befolyás is, melyek mindegyikére lehet találni igazolásokat. (Jelen posztnak nem tárgya ezek számbavétele.)</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> Viszont mindenképp érdekes, hogy például a Krisztus előtti első évszázadban <strong>a hunok ősének tekintett xiongnuk</strong> elég komoly birodalmat hoztak létre Dzsungária szomszédságában, a Balhas tó és a Liao folyó közötti hatalmas területen (lásd a lenti térképet).<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/hunok_dzsungaria_map.jpg" alt="hunok_dzsungaria_map.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Dzsungária és az ázsiai hunok (xiongnuk) birodalma a Krisztus előtti 1. században</span></strong><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><br /></span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ami Dzsungária földrajzi adottságait illeti: hatalmas hegyek övezik, délen a Tien-san, északon és keleten az Altaj, nyugaton pedig a Tarbagataj-hegység. Dzsungária legnagyobb része ma kősivatag de az kérdéses, hogy évezredekkel ezelőtt milyen környezeti viszonyok jellemezték. Az övezet egyetlen komolyabb nagyvárosa a 3,5 milliós <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cr%C3%BCmqi" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ürümqi</a>. Az éghajlat a magyarországihoz hasonló kontinentális (forró nyarakkal és hazánkénál hidegebb telekkel), sokkal szárazabb viszonyokkal. Napjainkban is több nép él itt: dzsungárok, torgotok, khalkák, dungánok, de kína uralja az egész térséget "<em>Xinjiang Uyghur Autonóm Régió</em>" részeként.</span> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/ujgurok.jpg" alt="ujgurok.jpg" class="imgnotext" /></span><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Dzsungáriai ujgurok (forrás: 24.hu)</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Jelenleg Dzsungária sajnos elmaradott terület, ahol a muszlim vallású ujgur lakosság erős kínai elnyomás alatt él. A pekingi kormányzat ugyanis minden lehetséges módon korlátozza és terrorizmussal vádolja a hagyományaihoz ragaszkodó dzsungáriai népeket (legfőképp az ujgurokat). Az ott élők pedig rokonaikként tekintenek ránk, magyarokra.<br /></span></p>
<div style="position: absolute; left: -99999px;">dzsungárok, torgotok, khalkák és dungánok<br /><br /> Forrás: https://starhamsters.ewk.hu/letezik-dzsungaria-/</div>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: <a href="https://www.facebook.com/tortenelemrajongok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Történelemrajongók FB klubja </a></span> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">2020.07.03.(00:50)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F07%2F03%2Fa_feltetelezett_magyar_oshaza_dzsungaria%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F07%2F03%2Fa_feltetelezett_magyar_oshaza_dzsungaria%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F07%2F03%2Fa_feltetelezett_magyar_oshaza_dzsungaria%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A feltételezett magyar őshaza: Dzsungária [14.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/07/03/a_feltetelezett_magyar_oshaza_dzsungaria#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15978926" border="0" /></a><br /></p>
magyar_őstörténet
Dzsungária
magyar_őshaza
0
A feltételezett magyar őshaza: Dzsungária
Távoli terület, valahol Kína nyugati peremén, ahol az ujgur lakosság ma is rokonaiként tekint a magyarságra. Dzsungária
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/dzsungaria_kep.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/dzsungaria_kep.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2020/06/07/a_normandiai_partraszallas_1944_junius
A normandiai partraszállás - 1944 június 6.
2020-06-07T14:53:42+02:00
2020-06-07T14:53:42+02:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">1944 június 6-án kezdődött meg a világtörténelem egyik legnagyobb hadművelete, a normandiai partraszállás, mely fontos fordulópontot jelentett a második világháború menetében. A "D" napon ejtőernyős, tüzérségi és légierővel történő előkészítést követően, illetve megtévesztő akciók után, 170 ezer amerikai, brit és kanadai katona szállt partra Észak-Franciaország Normandia tartományában, mégpedig öt partszakaszon. (Ezek a következő elnevezéseket kapták: Utah, Omaha, Gold, Juno, Sword.) </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/partraszallas1.jpg" alt="partraszallas1.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ami a megtévesztést illeti: a britek minden elkövettek azért, hogy Hitler hírszerzése ne Normandiába, hanem a Dover - Calais "vonalon" várja a szövetséges támadást. Ennek érdekében egy 1100 fős egységet küldtek az angliai Kent tartományba, hogy ott felfújható harckocsikkal, ál-tüzérséggel és tízezreknek tűnő csapatmozgásokkal tévesszék meg a III. Birodalom hírszerzését. A megtévesztés bevált: bár <a href="http://tortenelemcikkek.hu/node/398" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Rommel</a> (akit Afrikából vezényeltek Franciaországba) nem dőlt be a trükknek, a rangidős <a href="https://haboruk.blog.hu/2016/12/13/a_wehrmacht_legidosebb_tabornagya_a_leginkabb_tisztelt_gerd_von_rundstedt" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Gerd von Rundstedt</a> és maga Hitler is elhitték, hogy Calais közelében lesz a partraszállás tervezett helyszíne. Az előkészületekben és a védelem megszervezésében Rundstedt és Rommel mellett Günther Blumentritt is részt vett. A másik oldalon Bernard Law <strong>Montgomery</strong> angol tábornok és Dwight D. <strong>Eisenhower</strong> amerikai főparancsnok (Overlord) játszotta a legfontosabb szerepet. Mindvégig ők irányították legmagasabb szinten a hadműveletet.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Visszatérve a szövetséges előkészületekre: 1944 tavaszán Dél-Angliába összegyűjtött és 1108 katonai táborban elszállásolt, hatalmas angol-amerikai haderő éppenséggel mindkét említett irányba elindulhatott, így az utolsó pillanatig nem tudta senki (csak a szövetséges vezérkar), hogy végül Dovertől, vagy pedig a Cornwall - Portsmouth közti kikötőkből indul majd el a szövetséges tengeri armada [<em>lásd lenti térképet</em>]. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/partraszallas_terkep.jpg" alt="partraszallas_terkep.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az alábbi képen egy felfújható gumi tankot láthatunk, melyet 4 brit katona cipel rendeltetési helyére, hogy a levegőből úgy tűnjön igazi harckocsi, mely része egy több hadosztályból álló, Kentben összegyűjtött és Dovertől Calais felé partraszálló nagy kontingensnek. A kép sarkában lévő kis térképen az "A" és "B" verzió látható, melyek közül az előbbit hitették el Hitlerrel, miközben az utóbbit (a "B" verziót) valósították meg.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/partraszallas0.jpg" alt="partraszallas0.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A németek erősen hittek az általuk létrehozott <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Atlanti_fal" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Atlanti fal</a> erejében [<em>lásd lenti térképet</em>] és abban, hogy a norvég partoktól egészen le délig, Spanyolországig megépített tengerparti beton-bunkereik, őrtornyaik és lőállásaik visszatartanak minden szövetséges partraszállási kísérletet. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/atlanti_fal.jpg" alt="atlanti_fal.jpg" style="margin-left: 5px;" class="imgright" width="181" height="270" />Ám mint kiderült nagyot tévedtek, nem számoltak ugyanis azzal, hogy az angolok és amerikaiak akkora erőt tudnak koncentrálni majd egyetlen partszakaszra, mint 1944 június 6-án. Az 1600 mérföld hosszúságú atlanti fal 8119 bunkere és őrháza nem arra lett "kitalálva", hogy egyetlen pontján, egy alig 150 km hosszú szakaszán kivédjen egy több százezres támadást.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A szövetséges csapatok így aznap sikeresen szálltak partra, majd néhány órás megtorpanást követően sikeresen törték át a partokon felépített német bunkerek és lőállások vonalát is. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Pedig az első partraszállóknak nem volt könnyű dolguk: a biztos fedezékekből rájuk lövő németek zárótüzei közepette kellett felrohanniuk a part magasabban fekvő részeire. Itt aztán újabb kihívás várta őket: ki kellett füstölniük a betonbunkerek német katonáit, majd elfoglalni ezeket a lőállásokat. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ám az amerikaiak és angolok megoldották és a part biztosítása után m</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">egkezdődhetett végre a Contentin-fésziget megszerzése, Cherbourg megtisztítása és Caen városának birtokba vétele is. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/partraszallas_normandia_map.jpg" alt="partraszallas_normandia_map.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Önmagában a partraszállás 10 500 szövetséges katona halálát követelte (ami 6-7% -os veszteség), de a későbbi napokban - melyet Eisenhower a "<em>hídfőcsaták 50 napjának</em>" nevezett - minimális veszteségek árán sikerült nagyon komoly területeket felszabadítaniuk. Néhány hét után szövetséges kézre került egy 150 km hosszú és 30 km mély tengerparti sáv, ahonnan aztán Avranchesnél áttörve megkezdhették egész Észak-Franciaország felszabadítását. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Közben persze tovább zajlott a szövetséges csapatok folyamatos partraszállása: 1944 július másodikára (majdnem egy hónappal a "D" day után) már 1 millió brit-amerikai-kanadai-ausztrál katona tette a lábát Normandia földjére. Július másodikáig partra szállt 13 amerikai, 11 angol és egy kanadai hadosztály és partra tettek 171 532 járművet is. A harcok alatt - a legelső nap veszteségeit nem számolva - további 8975 halott volt a szövetségesek vesztesége. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A harcokban fontos szakaszhatárt jelentett Párizs felszabadítása 1944 augusztus 25-én. A francia fővárost Hitler parancsával szembeszegülve gyakorlatilag feladta Párizs katonai kormányzója, <strong>Dietrich von Cholitz</strong> tábornok. A város felszabadításáig 2,8 millió szövetséges katona szállt partra Franciaországban, aminek révén a nyugati fronton kétszeresére nőtt a létszámfölény a német hadsereggel szemben (ez később két és fél - háromszoros lett). </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/partraszallas3.jpg" alt="partraszallas3.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A háború lezárulása és Németország veresége elérhető távolságba került. Az 1944 szeptemberéig tartó szövetséges győzelmi mámor - mely a normandiai és Észak-franciaországi gyors előretörésnek volt köszönhető - egyenes azt jósolta, hogy akár az év végére, azaz 1944 karácsonyára lezárulhatnak a harcok. Ez azonban túlzott optimizmusnak bizonyult: a németek 1944 őszére rendezték soraikat és a a határaik felé közeledő frontot előbb lelassították, majd egy időre meg is állították. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Bár az 1944 végén és 1945 elején indított <a href="https://haboruk.blog.hu/2017/01/08/a_ii_vilaghaboru_utolso_nagy_nemet_ellentamadasa" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ardenneki ellentámadásuk</a> kudarcba fulladt, egészen 1945 márciusáig őrizni tudták a német határokat. Az összeomlás akkorra azonban elkerülhetetlenné vált: 1945 áprilisában a szövetségesek áttörtek a Rajnánál és megindultak Berlin felé. Ám nem szabad elfelejteni: a győzelem igazából azon a bizonyos napon kezdődött Normandiában, 1944 június 6-án éppen 76 éve. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A normandiai partraszállásról érdekes képeket készített Robert Capa, magyar származású fotográfus, a filmvilágban pedig az 1962-es <a href="https://jegyzettar.blog.hu/2020/01/04/a_leghosszabb_nap_1962_es_a_film_mogotti_vilaghaborus_tortenelem" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Leghosszabb nap</a>, illetve az 1998-as, Spielberg rendezte Ryan közlegény megmentése mutatja be átélhetően a hadműveletet.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/normandia2.jpg" alt="normandia2.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/partraszallas4.jpg" alt="partraszallas4.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/partraszallas5.jpg" alt="partraszallas5.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/normandia5.jpg" alt="normandia5.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/partraszallas6.jpg" alt="partraszallas6.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Harmat Árpád</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><strong>Ajánlott FB csoportok</strong>: <a href="https://www.facebook.com/groups/186241976042800/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Háborús film-kedvelők klubja</a> és <a href="https://www.facebook.com/tortenelemrajongok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Történelemrajongók klubja</a></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #999999;">2020.06.07.14:55</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F06%2F07%2Fa_normandiai_partraszallas_1944_junius%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F06%2F07%2Fa_normandiai_partraszallas_1944_junius%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F06%2F07%2Fa_normandiai_partraszallas_1944_junius%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A normandiai partraszállás - 1944 június 6."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/06/07/a_normandiai_partraszallas_1944_junius#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15752398" border="0" /></a><br /></p>
Normandiai_partraszállás
0
A normandiai partraszállás - 1944 június 6.
A világtörténelem egyik legnagyobb szabású hadművelete 76 évvel ezelőtt fordulópontot hozott a II. világháború menetébe
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/partraszallas4.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/partraszallas1.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2020/05/09/matyas_kiraly_es_a_nok
Mátyás király és a nők, egy magyar uralkodó magánélete
2020-05-09T12:37:30+02:00
2020-05-09T12:37:30+02:00
Harmat Árpád
https://blog.hu/user/810603
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb uralkodóját, a Hunyadi család sarját, I. Mátyás magyar királyt (ur: 1458-1490) számtalan sztereotípia övezi napjainkig, melyek jelentős része csupán a néphagyomány révén maradt fenn és többnyire tévesen rögzült "történelmi emlékezetünkben". Ilyen például legendás igazságossága és hogy a nép annyira szerette volna. Valójában a Mátyás halála utáni évszázadok válságos évei, háborúi és káosza (három részre szakadás, török hódítás, stb) szépítette meg uralmának időszakát, amire a XVI. századtól úgy emlékezet vissza a nép, mint az erős, gazdag és a török támadásoknak ellenálló, sőt Bécset is meghódító Magyarország évtizedeire. Mátyás saját korában - a kivetett magas adók, az értelmetlen háborúk (melyeket a király Csehországban és Ausztriában vívott) illetve a központosító politika (a nemesek mellőzése) miatt - nem örvendett túl nagy népszerűségnek. De mi volt a helyzet magánéletével? Jelen poszt főleg erről szól.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/matyas1.jpg" alt="matyas1.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Hunyadi Mátyás alig 14 évesen, 1457 tavaszán V. (Habsburg) László foglyaként került Prágába, miután apja, Hunyadi János elhunyt Nándorfehérvár ostroma után (pestisben), bátyját, Hunyadi Lászlót pedig maga az uralkodó végeztette ki megtorlásként (amiért László hívei megölték egyik rokonát Cillei Ulrikot). A prágai fogság azonban 8 hónap után 1457 őszén váratlan fordulatot vett, amikor V. László meghalt (leukémiában) és a kamaszkorú Mátyás politikai alkuk tárgyává vált. Egy magyar főúri csoport ugyanis királlyá akarta választatni (hogy később a háttérből irányítgatva és manipulálva az ifjú királyt, saját hatalmukat építsék). Ám számításuk nem vált be: Mátyás fiatal kora ellenére nagyon is céltudatos, makacs és erőskezű királynak bizonyult. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Uralkodásának megkezdése előtt azonban jelentős problémát jelentett prágai szabadulása: ugyanis Podjebrád György, cseh kormányzó (1458 márciusától cseh király) csak azzal a feltétellel adta át Mátyást a magyar főuraknak (akik megválasztására és megkoronázására készültek), hogy dinasztikus kapcsolatba lép családjával. Ez azt jelentette, hogy Mátyásnak ígéretet kellett tennie arra, hogy<strong> elveszi Podjebrád Katalint</strong>. Nem lehetett mit tenni: a házasságkötést megtartották, mégpedig 5 évvel azt követően, hogy Mátyást 1458 január 24-én a Duna jegén magyar királlyá választották. Az 1463 május elsején, Budán megtartott királyi esküvő azonban nem hozott hosszú házasságot: a 15 éves királyné teherbe esését és nehéz terhességét követően - mely egy csupán pár napig életben maradó kisfiút adott a párnak - gyermekágyi lázban meghalt. <br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/matyas_thuroczy.jpg" alt="matyas_thuroczy.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Mátyás ábrázolás a Thuróczi krónikában</span></strong></em></span></p>
<blockquote>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Antonio Bonfini így írta le Mátyás külsejét <em>Rerum Hungaricarum decades</em> című művében: "</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><em>Hatalmas hajkorona veszi körül arcát, s ez az arc messziről csodálatos értelmi fénnyel szinte világít, csak ha közelebb mégy, akkor látszik feszült ereje […] Termete középmagas volt, felsőteste viszonylag erőteljes, lába kissé hajlott: mind a kettő a magyar lovas emberre jellemző. Pirospozsgás, élénk arcán erős áll, s a híres, szellemes Mátyás-orr uralkodott. Fején elomlott dús, gesztenyerőt haja. Mindehhez öntudatos járás, éles tekintet, élénk mozdulatok, szenvedélyes arcjáték járult. Mozdulatokban és gondolatokban villámsebes, sziporkázó kedvű, szenvedélyes; beszéde és írása erőteljes, magvas, világos, képekben nem szegény.</em>" /Antonio Bonfini 1497/<br /></span></p>
</div>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az alig 21 éves, ifjú magyar király nagyon korán özvegységre jutott. Bár innentől még 26 éven keresztül uralkodott (47 éves koráig) és rengeteg rendelkezést hozott, államügyet oldott meg illetve háborút vívott, magánélete is változatosan alakult. Éppen 6 évvel felesége halála után, 1470 -ben ismerte meg azt a nőt, aki életére a legnagyobb hatást gyakorolta, ő volt <strong>Edelpeck Borbála</strong>. A polgári származású (bár módos családból való), vidéki leányzó egy kis osztrák faluban látta meg a napvilágot és a bécsi élet hívta Ausztria fővárosába. Mátyás az 1470-es bécsi tartózkodása alkalmával (mikor III. Frigyessel találkozott) egy táncmulatságon ismerte meg Borbálát. A még mindig ifjú, alig 27 éves Mátyás szeme állítólag azonnal megakadt a csinos leányzón. Sajnos a történettudomány keveset tud Edelpeck Borbáláról, de annyi bizonyos, hogy szerelem bontakozott ki közte és a magyar uralkodó között. Erre utal legalábbis az a tény, hogy Mátyás nem elégedett meg egy könnyű kalanddal vele, hanem Budára hívta, hogy együtt éljenek. Az élettársi kapcsolat három éven át tartott, amikor a sors 1473 április 2-án egy egészséges kisfiúval ajándékozta meg a párt. Ekkor Mátyás úgy döntött, hogy nem botránkoztatja tovább a hazai és európai nemességet és egy tőle távoli lakhelyet jelöl ki párja, illetve törvénytelen gyermeke számára. Döntésében az is szerepet játszott, hogy törvényes utódot akart, amihez egy rangban hozzá illő feleséget kellett találnia. A keresést viszont nyilván akadályozta volna a törvénytelen feleség és gyermek saját fővárosában és várában.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/matyas_corvin.jpg" alt="matyas_corvin.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Corvin János (Cserna Károly rajza)</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Edelpeck Borbála és az újszülött kisfiú, <strong>Corvin János</strong> - aki vezetéknevét a Hunyadiak címerállatáról a Hollóról (<em>a holló latinul Corvum</em>), keresztnevét, pedig nagyapjától, a törökverő Hunyadi Jánostól kapta - a felvidéki Besztercebányára költözött. Ott nevelkedett kezdetben Corvin János és ott élt Borbála is egészen 1476-ig, amikor férjhez ment egy osztrák nemeshez (bizonyos Friedrich von Enzersdorfhoz). Új férjével aztán egy Mátyás által adományozott várban főúri életet élhetett. Ennek fejében viszont le kellett mondania arról, hogy ő nevelje Mátyással közös kisfiát, Corvin Jánost (Borbálának két másik gyermeke született újdonsült férjétől, így egy új és teljes családdal vigasztalódhatott). A kis Corvin János így 4 évesen, 1477-ben visszatérhetett Budára, édesapja mellé, aki két évre rá pedig (1479-ben), mikor először vesztette el bizalmát abban, hogy második felesége gyermekkel ajándékozza meg, tanítani kezdte és egyre inkább örököseként tekintett a fiúra. Mátyás és Borbála jó kapcsolata a későbbi években is megmaradt (hiszen összekötötte őket közös fiúk) és Mátyás többször is meglátogatta az enzersdorfi várban. Később, 1485-ben, Mátyás végleg eldöntötte, hogy Corvin János lesz az örököse.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Mátyás feleségkeresése három évig tartott (1473-1476) ezen esztendőkben Európa főúri házait kutatta (természetesen nem személyesen, pusztán informálódva). Fontos volt számára a megfelelő, uralkodói vérből származó ara, mert saját király-dinasztiát akart alapítani és mivel saját származása némileg ködös volt (havasalföldi gyökerek) - a Német-Római császári cím megszerzésére áhítozva - csakis egy elismert európai királydinasztiából való feleség juttathatta közelebb céljaihoz (és leendő utódjai elismeréséhez).<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ami Mátyás második feleségét illeti: <strong>Aragóniai Beatrix (1457-1508)</strong> származását tekintve tökéletesen megfelelt az európai uralkodóházak elvárásainak és rangban méltó párja lehetett Mátyásnak. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/matyas_beatrix.jpg" alt="matyas_beatrix.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Aragóniai Beatrix ábrázolása a Regiomontanus Kódexben</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Családja a távoli spanyol királysághoz, Aragóniához kötődött (Aragóniai-ház), ám Beatrix nagyapja, V. Alfonz (aragóniai király) meghódította az Anjou kézen lévő Nápolyi Királyságot és törvénytelen fiát, I. Aragóniai Ferdinándot tette élére. Lánya, Beatrix így már nápolyi hercegnőként nevelkedett (de az aragóniai király unokájaként tisztelték). Feljegyzések szerint (<em>lásd: Bonfini</em>) Mátyás nem elsősorban szépsége miatt volt oda érte, hanem elvarázsolta a nála 14 évvel fiatalabb, (házasság-kötésük idején is csak 19 éves) Beatrix sokoldalú, reneszánsz műveltsége. (Többek közt profin sakkozott és kétszer annyi művet olvasott már el, mint maga Mátyás.) A pár előbb Nápolyban kelt egybe képviselők útján, 1476 szeptember 15-én, majd Budán is három hónappal később. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Házasságuk sikeresnek volt mondható, legalábbis erre utal, hogy sokat voltak együtt és Beatrix mindig elkísérte Mátyást a diplomáciai útjaira, sőt hadjárataira is (ez nem volt annyira gyakori akkoriban a királyi pároknál). Ugyanakkor gyermekkel nem áldotta meg őket az élet, mint valószínűsíthető, Beatrix meddősége miatt. Ez volt köztük az egyetlen komolyabb konfliktus, főleg mikor Mátyás 1485-ben Corvin Jánost jelölte utódjául. Ekkor tartósan összevesztek és a királyi udvar is két pártra szakadt. (Beatrix még 1485 után is bízott abban, hogy teherbe eshet, így fájlalta, hogy Mátyás ekkor már nem bízott ebben és törvénytelen fiát nevezte meg utódjául.)<br /></span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Közben mindkettőjüket foglalkoztatta egy nagyobb történetírói munka elkészíttetése, mely a magyarság múltját dolgozza fel. Mivel mindketten elégedetlenek voltak Thuróczi János, Brünnben megjelent 1488-as művével, egy új, átfogóbb és a reneszánsz stílusnak megfelelőbb krónikát rendeltek. Csakhogy Beatrix a krónikát Pietro Ranzanótól kérte, Mátyás pedig az Itáliából nemrégiben Budára érkező Antonio Bonfinitől rendelte meg. Az utóbbi mű lett a híresebb, címe "<em>A magyar történelem tizedei</em>" - <em>Rerum Hungaricarum decade</em>s lett. (Ranzano műve, az "Epithoma rerum Hungaricarum" kevéssé vált ismertté.) Bonfini 1489-ben fogott történetírói műve megírásához és Mátyás halála után, 1492-ben fejezte be. (Máig a korszak egyik legfontosabb forrásanyagát jelenti.)</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><br /></span></p>
</div>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/matyas_a_tronon_beatrix.jpg" alt="matyas_a_tronon_beatrix.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Beatrix és Mátyás a trónon, előttük Pietro Ranzano (Ransnanus-kódex)</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Mátyás és Beatrix házassága 1490 április 6-án ért véget, amikor Mátyás váratlanul, alig 47 évesen elhalálozott. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Bécsben történt az eset, egy hosszadalmas virágvasárnapi ceremónia után, mikor a király lakosztályába vonult vissza egy ebéd előtti pihenőre. Míg az ebédre várt, fügét kért szobájába, de romlottat kapott és ettől éktelen haragra gerjedt. Dührohamában halántékához kapott és összeesett. Valószínűleg agyvérzést kapott, bár a mérgezés gyanúja is felmerült (ez soha nem került bizonyításra). A mérgezéssel magát Beatrixot is meggyanúsította az utókor (a Nápolyi Királyságban, ahonnan érkezett, előfordult már egy-egy királyi férj meggyilkolása), de nem állt érdekében férje korai halála és Mátyás orvosi tünetei is inkább a szélütést (agyvérzést) valószínűsítik.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> Az agyvérzés után még két napig feküdt ágyában a király (egyszer magához térve és félrebeszélve), majd meghalt. Örököse Corvin János lett volna (Mátyás törvénytelen fia Edelpeck Borbálától), de a magyar nemesség nem fogadta el és helyette inkább régi, politikai ellenlábasát, II. Ulászlót hívták a magyar trónra. A fiúval egyezséget kötöttek, így lemondott trónigényéről, aminek fejében elhalmozták címekkel és rangokkal. Corvin János délvidéki főúrként élte le életét, mint horvát-szlavón bán, miközben sikeresen harcolt a törökkel (1501-ben ő mentette fel Jajca várát). Három gyermeke született (két fiú és egy lány), de egyik sem élte meg a felnőtt kort. Corvin János alig 31 évesen hunyt el pestisben. Gyermekeivel 1505 -ben végleg kihalt a Hunyadi család. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ironikus, hogy Mátyásnak mind az apja, mind a fia pestisben vesztette életét; de kétségtelen, hogy az egyetlen Hunyadi-király halálával a magyar történelem egyik legnagyobb alakja távozott az élők sorából.<br /></span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Harmat Árpád</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="text-decoration: underline;">Ajánlott és felhasznált irodalom</span>: </span></p>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Antonius De Bonfinis: <a href="https://mek.oszk.hu/10600/10604/10604.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">De Rege Mathia Rerum Ungaricarum Decades mek.oszk.hu </a></span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Fraknói Vilmos: Hunyadi Mátyás király (1440-1490) Historiaantik Könyvesház, 2010.</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Kiss-Béry Miklós: I. (Hunyadi) Mátyás /Magyar királyok és uralkodók/ Duna International, 2011.</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Benkő László: Mátyás király - Isten választottja Lazi Könyvkiadó, 2019.</span></li>
</ul>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;">2020.05.09.12:38</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F05%2F09%2Fmatyas_kiraly_es_a_nok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F05%2F09%2Fmatyas_kiraly_es_a_nok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F05%2F09%2Fmatyas_kiraly_es_a_nok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mátyás király és a nők, egy magyar uralkodó magánélete"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/05/09/matyas_kiraly_es_a_nok#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15671412" border="0" /></a><br /></p>
Mátyás_király
Aragóniai_Beatrix
Podjebrád_Katalin
Edelpeck_Borbála
0
Mátyás király és a nők, egy magyar uralkodó magánélete
Mátyás király fontos része történelmünknek. Magánéletéről keveset tudunk, noha 2 feleség és egy élettárs is része volt
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/matyas1.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/matyas1.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2020/02/06/az_afganisztanbol_valo_szovjet_kivonulas_evforduloja
Az Afganisztánból való szovjet kivonulás
2020-02-06T12:41:03+01:00
2020-02-06T12:41:03+01:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">1989-ben éppen ezen a napon, azaz február 5-én vonultak ki az utolsó szovjet csapatok is Afganisztánból, amivel lezárult egy több mint 9 éves időszak a Közép-ázsiai ország történetében, mégpedig az orosz megszállás korszaka. A kérdés leginkább az: hogyan (és miért) kerültek oroszok a térségbe? </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/afganistan.jpg" alt="afganistan.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">A hidegháborús évtizedekben világhatalomként "működő" Szovjetunió számára Afganisztán ugyanolyan fiaskó volt, mint a szintén szuperhatalom USA számára Vietnam. Csakhogy amíg az Egyesült Államok határaitól sok ezer kilométerre (A Csendes-óceán túlpartján) harcolt egy polgárháborúba avatkozva, mégpedig 13 éven keresztül (1960-1973), addig a Szovjetunió egy vele szomszédos országot szállt meg 9 esztendőre (1979-1989). Az oroszok 27 ezer halottat vesztettek, az amerikaiak 58 ezret. Mindkét harc értelmetlen volt és egyik sem hozott semmi eredményt a kezdeményezők számára. De hogyan is kezdődött a szovjet agresszió?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Afganisztán a XIX. századtól számított az orosz cárság érdekszférájának, amikor előbb I. Miklós cár (1825-1855), majd II. és III. Sándor az 1855 és 1894 közti években kiterjesztette az orosz befolyást egész Közép-Ázsiára (<em>ma: Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Kirgizisztán</em>) </span><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Ekkor úgy tűnt, hogy a törékeny egységben létező afgán állam orosz befolyás alá kerül majd, mely befolyás megmarad, sőt fokozódik a XX. században is. <br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A független afgán állam kialakulása</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Az első önálló és a környező birodalmaktól elkülönülő afgán állam 1747-ben alakult ki, amikor a térséget birtokló perzsa uralkodó egyik pastu testőrparancsnoka afgán sahhá választatta magát (Ahmad Durráni néven). Halála után azonban birodalma szétesett (1772) és csak 1826-ban lett újra egységes (Doszt Muhammad alatt). </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/afgan_taj.jpg" alt="afgan_taj.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #999999;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Tipikus afgán táj, hatalmas hegyekkel</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Ekkor jelent meg a térségben a Brit Birodalom is és kezdett háborút indiai koronagyarmata körül, a határok kibővítéséért. A harc az angolok és afgánok között 1893-ban kompromisszummal zárult: az afgánok - britek és oroszok háromoldalú megegyezésben rögzítették Afganisztán határait. Ez lett a Durand-vonal, melytől északra Abdur Rahman Khan afgán emir uralkodhatott, délre pedig a Brit Birodalom határa húzódott (afgán-pakisztáni határ). Később, 1919-ben a rawalpindi szerződésben a britek végleg elismerték Afganisztán önállóságát. (1919 augusztus 8 ma is Afganisztán függetlenségének ünnepnapja.) Afganisztán első, nemzetközileg is elismert királya Amanullah Kán lett (1919-1929)<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Az alábbi térképen Afganisztán elhelyezkedése látható a századfordulón, a környező nagy birodalmak "szorításában": északról az óriási Orosz Birodalom (kékkel jelölve), délen az Angol Birodalom (naranccsal jelölve), keletről Kína (lila színnel jelölve), nyugatról Perzsia szorongatta (zöld):<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/afganistan_brit_birodalom.jpg" alt="afganistan_brit_birodalom.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Az egymást követő királyok alatt - Amanullah, Mohammed Nadir, Mohammed Zadir - Afganisztán rendezte kapcsolatait a körülötte lévő három nagy birodalommal: Iránnal, a britekkel és 1926-ban az oroszokkal is, akikkel semlegességi és megnemtámadási szerződést kötött. A királyság korszakának aztán 1973-ban egy felkelés vetett véget Zadir király távollétében (amikor az uralkodó épp Európában volt). A 73-as puccs megfosztotta hatalmától az utolsó afgán királyt és az ország vezetése 5 esztendőre Mohammed Daoud Khan (korábbi miniszterelnök) kezébe került. <br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A szovjet beavatkozás</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">A Szovjetunió a 70-es években fokozatosan egyre nagyobb befolyással kezdte támogatni az afgán kommunistákat, köztük is leginkább Muhammad Tarakit. Később, 1978 április 28-án aztán Moszkva egy ügyes akcióban elérte az úgynevezett "<em>Saur-forradalom</em>" kibontakozását, mely szovjet-barát helyi kommunisták hatalomátvétele lett. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/afganistan_map.jpg" alt="afganistan_map.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Az új vezetés azonban csak másfél évig működött, mert 1979 szeptemberében <strong>Hafizullah Amin</strong> megdöntötte, aki bár szintén kommunistaként kezdte politikai pályafutását, végül szembefordult Moszkvával. Ekkor döntött úgy Leonyid Iljics Brezsnyev pártfőtitkár vezette Kreml, hogy csapatokat küld az afganisztáni kommunista hatalom biztosítására (és megerősítésére). Ezt a hegemóniát ugyanis ekkor már nem csak Amin fenyegette - akit egyébként majd maguk a szovjetek ölnek meg 1979 december 27-én 400 orosz különleges katona bevetésével (a Tajbeg palota ostromában) - hanem egy kibontakozó széleskörű ellenállás is, melyben Afganisztán négy legnagyobb etnikuma - pastuk, üzbégek, tádzsikok és hazarák - is részt vettek.<br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A Szovjetunió háborúja Afganisztánban</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">A hidegháború korszakának (1946-1989) legnagyobb katonai hatalma Leonyid Iljics Brezsnyev pártfőtitkár parancsára 1979 december 25-én indította meg csapatait Afganisztán megszállására. A 40 ezer katonát számláló orosz inváziós haderő azonban nem volt elegendő a hét Magyarország nagyságú, hegyekkel borított - hatalmas csúcsokkal, barlangokkal és kanyonokkal teli - ország egyszerre történő megszállására, így csak a főváros, Kabul elfoglalására törekedtek. Később viszont, 1980 -tól Afrganisztán szerte fegyveres ellenállás bontakozott ki a szovjetek ellen, így Moszkva kénytelen volt előbb 100 ezerre, majd 1985-ben 120 ezerre emelni megszálló csapatainak létszámát.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/afganistan_soviet.jpg" alt="afganistan_soviet.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">A harc 1980 és 1988 közt különböző intenzitással lángolt fel a városokban és a fontosabb útvonalak mentén, Afganisztán legfontosabb stratégiai pontjainak, völgyeinek birtoklásáért. (Például a Pandzsír-völgyben és a Salang-hágónál) Amellett az afgán mudzsahedek előszeretettel támadták meg az oroszok utánpótlási vonalait, katonai konvojait és támaszpontjait is, sajátos gerilla harcmódot folytatva. A küzdelembe 1980-tól egyre intenzívebben avatkozott az Egyesült Államok is (mint a Szovjetunió legfőbb hidegháborús ellenfele) és eleinte (titokban) fegyvereket <a href="https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/nato-16647/a-nato-orszagok-haditechnikaja-16D63/nehany-haditechnikai-eszkoz-leirasa-16F80/legvedelmi-eszkozok-1707D/fim92-stinger-kezi-legvedelmi-raketa-170BF/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">- Stingereket</a> - vállról indítható rakétákat - majd később "katonai tanácsadókat" is küldött Afganisztánba, a felkelők megsegítésére. A lázadók legfőbb ellátó útvonala Pakisztánból vezetett az afgán hegyek közé. Ekkoriban komoly amerikai támogatásban részesült egyébként Oszama bin Laden szaúdi milliárdos 20 ezer fős iszlamista egysége is, melyről ekkor még a CIA sem gondolta, hogy 18 évvel később Amerika első számú közellensége lesz. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Az afgán lakosság is megszenvedte a harcokat: 4 millióan hagyták el otthonaikat a 80-as években és kerestek délen, Pakisztánban menedéket. Közben a Szovjetunió új vezetése, Gorbacsov hatalomra jutását követően (1985) kezdte belátni, hogy az afganisztáni harc nem nyerhető meg és az egyre több forrást felemésztő katonai megszállás csak az orosz állam tartalékait herdálja le. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/afganistan_oroszok.jpg" alt="afganistan_oroszok.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">1988 májusában megkezdődött tehát a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból, mely egészen 1989 február ötödikéig tartott. Kabult, mint fővárost, a kivonuló oroszok Muhammad Nadzsibullah kommunista vezetőnek adták át. Kabul azonban nem sokáig maradt a kezén: 1992 áprilisában a mudzsahedek bevették a települést és megölték Nadzsibullahot. </span><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Ideiglenes iszlám köztársaság jött létre Afganisztánban, mely rögtön polgárháborúba sodródott a különböző hadurak és hatalmi csoportok összecsapásai nyomán. </span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Afganisztán a tálibok kezén</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">A zűrzavarból 1994 -ben egyetlen politikai erő emelkedett ki: a Mohammed Omar molla vezette szunnita tálib mozgalom. A megerősödő Al-Kaida támogatását élvező iszlamista szervezet a 90-es évek végére az északi területek kivételével szinte egész Afganisztánt megkaparintotta. Viszont 2001 szeptember 11 után az USA ellenségként tekintett az Oszama bin Ladent segítő mozgalomra, így 2001 október 7-én megkezdődött az amerikai hadsereg támadása Afganisztán ellen (<em>Operation Enduring Freedom</em>). A harc bár kezdetben sikeresnek mutatkozott, később elhúzódott és a megszálló erők folyamatos növelésével járt: 2014-re már meghaladta a 100 ezer főt (több ország katonai csapatainak részvételével). A Fehér Ház, Barack Obama elnöksége alatt, 2014-ben látta be először, hogy az afganisztáni katonai misszió nem nyerhető meg, legfeljebb annyi érhető el, hogy egy mérsékelt katonai kontingens ott állomásoztatásával folyamatosan korlátozzák a tálibok befolyását. A felismerésnek megfelelően 2015-től az afganisztáni NATO erők létszámát radikálisan lecsökkentették: 10-11 ezer főre és később is 10 illetve 13 ezer között maradt.<br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A jelenlegi helyzet</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Donald Trump elnökségi ciklusa (2017-től) újabb korszakot hozott az amerikaiak afganisztáni politikájában: felvetődött ugyanis a teljes csapatkivonás és a tálibokkal való tárgyalás lehetősége is. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/afganistan_trump.jpg" alt="afganistan_trump.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #999999;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Trump a bagrami katonai bázison, Afganisztánban, 2019 november 29-én /<a href="https://www.tvm.com.mt/en/news/trump-visits-us-troops-in-afghanistan/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrás</a>/</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Az amerikaiak 2019 nyarán Dohában (Katar) ültek először magasabb szinten is tárgyalóasztalhoz a tálib követekkel, hogy megegyezésre jussanak Afganisztán sorsáról. A tárgyalások azonban többször is elakadtak (2019 őszén le is álltak). 2019 végén 13 ezer katona állomásozott Afganisztánban amerikai parancsnokság alatt, de Trump 2020 folyamán 8600 tervezi csökkenteni számukat. A későbbiekben minden a tárgyalásoktól függ. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Úgy tűnik, hogy Afganisztán megszállásába ugyanúgy beletört Amerika bicskája, mint ahogyan előtte Perzsia, Anglia és Oroszország sem boldogult legyőzésével és birtoklásával. </span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;">Harmat Árpád</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #999999;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">2020.02.06.12:27.</span> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F02%2F06%2Faz_afganisztanbol_valo_szovjet_kivonulas_evforduloja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F02%2F06%2Faz_afganisztanbol_valo_szovjet_kivonulas_evforduloja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F02%2F06%2Faz_afganisztanbol_valo_szovjet_kivonulas_evforduloja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az Afganisztánból való szovjet kivonulás"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/02/06/az_afganisztanbol_valo_szovjet_kivonulas_evforduloja#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15460060" border="0" /></a><br /></p>
Afganisztán
0
Az Afganisztánból való szovjet kivonulás
31 éve, február 5-én vonultak ki az utolsó szovjet csapatok is Afganisztánból. Egy hosszú háború ért véget
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/afganistan.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/afganistan.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2020/01/19/az_elso_vilaghaboru_mint_a_masodik_vilageges_okozoja
Az első világháború, mint a második világégés okozója [10.]
2020-01-19T15:02:45+01:00
2020-01-19T15:02:45+01:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;">A<span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">z első világháború 1914 nyara és 1918 ősze között közel 10 millió halálos áldozatot követelt, mely ugyan jócskán elmarad a második világháborúétól (melynek során kizárólag Európában 50 millió halálos áldozattal számolhatunk) azért így is iszonyatosan magas szám. Az akkoriban csak "<em>nagy háborúként</em>" emlegetett fegyveres konfliktus a gyarmatok újra felosztásáért és az európai hatalmak közti rivalizálás illetve versengés okán robbant ki 1914-ben és a Központi hatalmak - azaz Németország, a Monarchia, Törökország és Bulgária - vereségével zárult 1918-ban. A győztesek az 1919 január 18-án kezdődő párizsi békekonferencián kezdték meg a harcok utáni békerendezést (32 ország részvételével).<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/parizs_1919_beke.jpg" alt="parizs_1919_beke.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A békekonferencia /forrás: <span class="source">UIG via Getty Images/Universal History Archive</span>/</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az öt vesztes országgal (Németországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Bulgáriával és Törökországgal) az 1904-ben megalakult és az első világháborút végigharcoló <em>Entente Cordiale</em> (antant) íratta alá azokat a diktátumokat, melyeket érdemben nem is egyeztetett a vesztesekkel (csupán látszólag volt párbeszéd a felek között). Az egyes dokumentumok részleteibe a legtöbb beleszólása Franciaországnak volt, majd következett Anglia és Olaszország (mely utóbbi 1915-ben állt az antant oldalára, amikor ígéreteket kapott bizonyos területekre). Az Egyesült Államok álláspontját, melyet Woodrow Wilson közvetített, Franciaország és Anglia nem akceptálta, így az amerikai elnök a németekkel aláírt első diktátum megszületését követően elhagyta a békekonferenciát. A legfőbb döntnökök név szerint a következő állami vezetők voltak: Georges Clemenceau (Franciaország), Llloyd George (Nagy-Britannia), Vittorio Orlando (Olaszország) és Woodrow Wilson (USA). A szintén győztesnek tekinthető Japán lemondott arról, hogy beleszóljon az európai béke-rendezés ügyeibe. </span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><em>A szerződés olyan dokumentum, mely az aláíró felek megállapodására épül és jognyilatkozatként tölti be szerepét, kötelezettségeket rögzítve. Ezzel szemben a diktátum nem megállapodást jelent, hanem ez egyik fél akaratát tükrözi, melyet a másik félre erőszakkal rákényszerít.</em> </span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/parizsi_bekek.jpg" alt="parizsi_bekek.jpg" style="margin-left: 5px;" class="imgright" />A béke-diktátumok "<em>Párizs környéke békeszerződések</em>" néven őrződtek meg a világtörténelmi köztudatban, mert az 5 béke-diktátumot, 5 Párizs körüli településen íratták alá. Ezek a következők voltak: 1919 június 28., Versailles (Németország), 1919 szeptember 10., Saint-Germain (Ausztria), 1919 november 27., Neuilly (Bulgária), 1920 június 4., Trianon (Magyarország), 1923 július 24., Lausanne (Törökország). Egyetlen esetben történt komolyabb változtatás a békediktátumokon, mégpedig Törökország esetében, mely a legelső változatot előbb elfogadta (szultáni küldöttség), majd elutasította (török nemzetgyűlés). Az aláírás kikényszerítése az antant számára sikertelen volt (<em>török függetlenségi háború</em>), így végül enyhítettek a feltételeken és a törökök egy lényegesen kedvezőbb diktátumot írhattak alá 1923-ban Lausanne városában. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az öt béke-diktátum mindegyike azonos felépítést mutatott: kitért a területi elcsatolásokra (melyek országrészek elvételét írta elő), tartalmazta a háborús jóvátétel kifizetési kötelezettségét (összeggel és határidővel) és végül az adott vesztes országra vonatkozó haderő-korlátozást (mely pontosan meghatározta, hogy hány fő tartható fegyverben és milyen haderőnemek fenntartása tiltott). <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az egyes diktátumok döntései mögött szinte minden esetben ugyanazok a szándékok és érdekek húzódtak meg, nevezetesen: nagyhatalmi-geopolitikai érdekek, háttéralkuk (más érintett országokkal), anyagi-gazdasági érdekek és megtorlási szándékok. Jól érzékelhető mindez például a trianoni diktátumnál, ahol az említettek mindegyike felbukkan: geopolitikai érdek volt Nyugat-Európa számára a hatalmas Monarchia feldarabolása ("súlytalan" kis országokra bontása), háttéralku határozta meg Erdély és a részek elvételét (román-antant megállapodás 1916), anyagi-gazdasági érdek volt a jelentős osztrák-magyar gazdaság tönkretétele (rivális pozíciójának megszüntetése) és végül a megtorlást szolgálta a tanácsköztársaságért való büntetés. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A diktátumok tehát igazságtalanul születtek, önkényes elveken alapultak és nemzeteket sértettek. A revizionizmus elkerülhetetlenül ütötte fel fejét Európa-szerte: a németek, osztrákok, magyarok mellett olyan népek is a versailles -i békerendszer megtámadása, revideálása mellett léptek fel, melyek 1918-ban még a győztes oldalon álltak. Ilyen volt Olaszország is, mely becsapva érezte magát: ígéreteket kapott ugyan az antanttól (a háború alatt) bizonyos területek neki ítélésére, ám 1918 után ezeknek csak kis része teljesült (megkapta ugyan Tirol nagy részét Ausztriától, ám Isztria, Dalmácia és Törökország tekintetében nem jutott hozzá a beígért övezetekhez). </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/nemet_beke_1919.jpg" alt="nemet_beke_1919.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Területi elcsatolások Németországtól (1919-1921)</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><strong>Németország 1918-1923 közt</strong> komoly válságba került: gazdasága tönkrement, a császári berendezkedést köztársasági forma váltotta fel, mely azonban kevéssé működött, nyögnie kellett jóvátételeit és el kellett viselnie, hogy a franciák önkényesen bevonuljanak 1923 januárjában a Ruhr-vidékre (kifosztva azt). A németek hajdani birodalmuk 13%-át vesztették el, mintegy 65 ezer km2 -t (7 millió lakossal). Elcsatolták tőlük Elzász-Lotaringiát (Franciaországhoz), Nyugat-Poroszországot és Posent (Lengyelországhoz) Észak-Schleswig tartományt (Dániához), Felső-Sziléziát (Lengyelországhoz), Malmedyt (Belgiumhoz) az utóbbi hármat népszavazással. Plusz elveszett a Memel-vidék is (a Népszövetség felügyelte, majd Litvánia) és a Saar-vidék, mely 15 évvel később népszavazással dönthetett hovatartozásáról. Szintén elvették Németországtól </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">összes gyarmatát Afrikában és Ázsiában. Le kellett mondaniuk hadseregükről is, csupán egy 100 ezres fegyveres létszámot tarthattak meg (de harckocsik, tüzérség, csatahajók és vadászgépek nélkül). </span> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Persze mindez a veszteség arányait tekintve sokkal kisebb volt, mint amit tőlünk, magyaroktól vettek el (<em>Magyarország területének kétharmadát vesztette el a trianoni diktátummal, Horvátország nélkül is 169 ezer km2-t</em>) ám a későbbi évek európai történéseire nézve a német "válaszreakció" gyakorolt nagyobb hatást. Németország ugyanis Európa sebzett "vadállataként" csak egy ideig tűrte a megaláztatást, majd azon eszmék és ideológiák felé fordult, melyek leginkább ígértek igazságtételt és visszavágást számára. Ezek pedig a szélsőjobboldali eszmék lettek. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/sa_1932.jpg" alt="sa_1932.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #999999;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Egy nemzetiszocialista SA egység menetelése Berlinben (1932)</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Adolf Hitler és a nemzetiszocializmus a német büszkeség helyreállítását, az elvett területek visszaszerzését és a bűnösök (nyugati hatalmak + zsidók) megbüntetését ígérte. Közben elhitette a németséggel, hogy nem csak egyenrangú a győztesekkel, de egyenesen felettük is áll, mint felsőbbrendű "faj". A náci eszmék népszerűsége mindezek miatt gyorsan emelkedett 1921 és 1933 között. Adolf Hitler megnyerte a választásokat és 1933 januárjában Németország élére állhatott. A revans, a visszavágás, a franciák és britek megbüntetése ugyanúgy központi eleme lett politikájának, mint a nemzetközi zsidóság eltiprása. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Európa sértett népei, akiket megalázott az első világháborút követő méltatlan, igazságtalan és diktatórikus béke-rendezés Nyugat-Európa ellen fordultak az 1930-as években. Az eszköz, melyhez nyúltak sajnos nem a megfelelő választ adta sérelmeikre - hiszen a nácizmus gyűlölködő, gyengéket eltaposó, kirekesztő és ártatlanokat lemészárló elvrendszere természetesen nem lehetett megoldás semmire - mégis az "<em>akció - reakció</em>" törvényszerűségeit követve valahol kiszámítható (és várható) feleletet küldött Franciaország és Anglia felé egy 20 évvel korábbi, felháborító döntéssorozatért.<br /></span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Harmat Árpád</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #999999;">2020.01.19.15:03</span></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F01%2F19%2Faz_elso_vilaghaboru_mint_a_masodik_vilageges_okozoja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F01%2F19%2Faz_elso_vilaghaboru_mint_a_masodik_vilageges_okozoja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F01%2F19%2Faz_elso_vilaghaboru_mint_a_masodik_vilageges_okozoja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az első világháború, mint a második világégés okozója [10.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/01/19/az_elso_vilaghaboru_mint_a_masodik_vilageges_okozoja#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15416328" border="0" /></a><br /></p>
Első_világháború
Versaillesi_béke
Párizs_környéki_békék
0
Az első világháború, mint a második világégés okozója
Egy igazságtalan és méltatlan békerendezés, mely lezárta az I. világháborút, előre borítékolta az újabb világégést.
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/parizs_1919_beke.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/parizs_1919_beke.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2020/01/18/szent_laszlo_kiralyunk_uralkodasa_egy_magyar_lovagkiraly_elete
Szent László királyunk uralkodása - egy magyar lovagkirály élete
2020-01-18T17:52:26+01:00
2020-01-18T17:52:26+01:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/szt_laszlo.jpg" alt="szt_laszlo.jpg" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" />I. László királyunk, - aki a források szerint erőskezű lovagkirályként határozottan vezette országunkat 1077 és 1095 között - egy zűrzavaros, harcokkal teli időszakban került a Magyar Királyság trónjára. Európát ekkoriban épp a pápa és császár (<em>VII. Gergely és IV. Henrik</em>) konfliktusa osztotta meg, mely valódi háborúkat eredményezett a kontinensen. Az <a href="http://tortenelemcikkek.hu/node/726" target="_blank" rel="noopener noreferrer">invesztitúra harcok</a> néven ismertté vált küzdelem elsősorban a két legfontosabb európai méltóság - a német császári cím és a pápai rang - hierarchiájának eldöntéséről szólt, másodsorban pedig a német birodalmi főpapok kinevezési jogának kérdését próbálta eldönteni. Eközben </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> magyar honban a déli határokat a Bizánci Császárság, a keleti végeket pedig a besenyő - kun támadások veszélye fenyegette. Mindezeken túl hazánkban trónharcok dúltak, mi több a széthúzás jelei mutatkoztak. László képes volt kezében tartani az eseményeket: megvédte országunkat, sőt meghódította Horvátországot, közbenjárt István királyunk szentté avatásáért, több püspökséget alapított és szigorú törvényeivel a magántulajdon tiszteletére és a keresztényi európaiság elfogadására bírta a magyarságot. Alig száz esztendővel halála után, 1192-ben őt magát is szentté avatták.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Szent Lászlóval kapcsolatban négy dolog rögtön megragad bennünk, ha uralkodásáról olvasunk (vagy tanulunk): az egyik, hogy legendásan magas termetű uralkodó volt, aki a korabeli források szerint egy teljes fejjel magasodott ki a harcosai közül. (Pedig a király legfőbb hadvezérei, testtőrei és vitézei eleve nem a legalacsonyabbak közül kerültek ki.) A második lényeges eleme országlásának, hogy neki köszönhetjük Horvátország megkaparintását, mely aztán 827 éven keresztül (egészen 1918-ig) volt a Magyar Királyság része. Szent László uralkodásának harmadik fontos eleme: rendkívül szigorú törvényei, melyek gyakran rendelkeztek halálbüntetésről és csonkításról. Végül negyedikként meg kell említeni, hogy bár "üldözte" az ősi magyar hitet (a kereszténység megerősítése miatt), a középkori magyar legendák és mondák kiemelten őrizték meg alakját (pl csodaszarvas). De nézzük életét röviden.</span> </p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #ff0000;"><strong>Szent László élete</strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Szent László I. Béla királyunk és a lengyel Mieszko fejedelem leányának Richeza (Adelheid) hercegnőnek a fia a magyar történelem egyik legismertebb Árpád-házi uralkodója volt. Bátyjával Gézával együtt már huszonévesen részt vett unokatestvérük, Salamon elleni harcban. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/szentlaszlo_csaladfa.jpg" alt="szentlaszlo_csaladfa.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A konfliktus akkor kezdődött, amikor Géza és László apja, I. Béla beleegyezését adta ahhoz, hogy a trónon testvérének I. András királynak a fia, Salamon következzen ne pedig tulajdon fiai. Az alkut mindenki betartotta, ám egy Bizánc elleni hadjáratot követően (1071-ben) <strong>az unokatestvérek közt viszály támadt a zsákmány elosztását illetően</strong>. Kitört a polgárháború: egyik oldalon a hivatalosan uralkodó Salamon, a másikon I. Béla fiai: Géza és László herceg álltak.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A testvérpár végül, cseh és morva segédcsapatokkal összefogva nagy győzelmet aratott 1074 márciusában Mogyoródnál Salamon felett, így Géza elfoglalhatta a trónt, <strong>László pedig a dukátus területei feletti uralmat</strong>. (<em>Az Árpád-kor első időszakában a trónra szán örökösök egy nagyobb tartomány, a dukátus felett rendelkezve készülhettek a valódi uralkodásra.</em>) Salamon élete végéig, azaz további 13 éven keresztül, egészen 1087 tavaszáig nem törődött bele abba, hogy Géza és László birtokolják a szerinte őt megillető magyar trónt. Időnként kísérletet tett a visszatérésre, melyben sokszor erős támogatókat is szerezni tudott. 1074-ben például IV. Henrik császár csapatai segítették, ám Géza és László ekkor is legyőzték Nyitra mellett. Később a besenyőkkel összefogva próbálkozott, de ezen kísérlete is kudarcot vallott 1085-ben. Végül 1087-ben Salamon elhalálozott és ezzel végre László előtt megnyílt a lehetőség a valódi uralkodásra.</span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #ff0000;"><strong>Szent László törvényei</strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">László királyunk először kiadott törvénykönyvének (tévesen III. számmal jelölt) elsődleges célja a feudális tulajdoni rend kegyetlen szigorral való védelme, a pogányság maradványainak felszámolása és a feudális viszonyok megszilárdítása volt. A benne szereplő <strong>törvények több mint fele a tulajdon védelmével foglalkozot</strong>t. A lopások büntetései közt gyakori volt az orr- kéz levágás, nyelvkitépés, szemkiszúrás, rabszolgaságba adás … stb. Ha a tetten ért tolvaj bemenekült egy védelmet nyújtó templomba, megúszta megvakítással, de tízévesnél idősebb gyermekeit eladták rabszolgának. Ebben a törvénykönyvben szerepel első ízben a szabadokon belüli megkülönböztetésül, a nemes (nobilis) kifejezés.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/szentlaszlo_k_kronika.jpg" alt="szentlaszlo_k_kronika.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Szent László ábrázolás a Képes Krónikában</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Másodszor kiadott törvénykönyve (II. számú) 1077 után született. Ebben is <strong>a magántulajdon védelme kapta a legfőbb szerepet</strong>: tyúkon felüli érték, illetve tíz dénárnál nagyobb értékű lopás miatt ezen törvénykönyv alapján már <strong>a tolvajt halálra kellett ítélni</strong>. Enyhébben ítélik meg a gyilkost, mert csak vagyonelkobzás lett a része. Ebből látszik, hogy tulajdonképpen nagyobb volt a tulajdon értéke, mint az emberi életé - ez utóbbi esetben a vérdíj érvényes. Kétharmadot adnak a megölt ember rokonainak, egyharmadot a gyilkos feleségének és gyermekeinek. Ha a bíró a bűnöst futni hagyta, mindenét elvesztette, és őt magát is eladták. Ellenben ártatlan ember felakasztása esetén csak az áldozat vérdíját kellett kifizetnie. Az egyházi rendű tolvaj büntetése kisebb, mint a világiaké.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A harmadszor kiadott törvénykönyve (tévesen I. számú) a bevezető szerint 1092. május 20-án kelt a szabolcsi zsinaton, melyen a király elnökölt. Elsősorban <strong>egyházi rendszabályokat tartalmazott</strong>. Legfőbb rendelkezése volt a 40 ünnepnap kötelező megtartása, az újonnan felszentelendő papok házasságkötésének tiltása, az egyházi 10-ed kötelező szedése, és a misétől távol maradók büntetése. Emellett a törvénykönyv védte az egyház vagyonát, tiltotta, hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak felléptek a pogány áldozás ellen; korlátozta a sátorban való misézést; büntetendővé tette a nemi erőszakot, az erkölcstelen nőket és a boszorkányokat; rendelkeztek a királyi bíráskodásról.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">László tehát országlása elején a törvénykezésen keresztül megszilárdította a trónját, s<strong> helyreállította az ország belső rendjé</strong>t. Az ő uralma idején történt Gellért, István és Imre herceg szentté avatása (1083) illetve a káptalani rendszer létrehozása, mely az oktatás és a hiteles helyek (oklevélkiadások) szervezetét teremtette meg.</span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #ff0000;"><strong>Szent László külpolitikája</strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A császár által támogatott Salamonnal - 1077 és 1080 közt – dúló viszálya miatt az invesztitúra háborúban a pápa pártjára állt, és a pápapárti német fejedelmek vezetőjének, Rudolf sváb hercegnek a leányát, Adelhaidot vette el feleségül. Ám később terjeszkedő politikába kezdett és így pápai engedély nélkül Szlavóniában Zágráb székhellyel püspökséget alapított, majd 1091-ben nővérének, Zvonimir horvát király (ur.1075-89) özvegyének hívására seregeivel <strong>bevonult a trónviszálytól dúlt Horvátországba</strong>, és országához csatolta azt. A birtokba vett horvát területek kormányzását unokaöccsére, I. Géza fiára, Álmos hercegre bízta. <strong>A magyar királyság fennállása óta ez volt az első hódítá</strong>s. Horvátország meghódítása sértette a pápa, Bizánc és Velence érdekeit is, ugyanis mindhárom hatalom érdeklődött a térség felé.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/szentlaszlo_terkep.jpg" alt="szentlaszlo_terkep.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Orbán pápa nyíltan sérelmezte László horvátországi beavatkozását és nem ismerte el a magyar hódítás jogosságát, mire a király átpártolt IV. Henrikhez, aki beleegyezett az erőviszonyok ilyetén megváltozásába. A balkáni hadjáratot azonban a Bizánc által felbiztatott kunok betörése miatt meg kellett szakítani, a hazatérő Lászlónak a Temes folyónál, majd Orsova mellett sikerül a támadókat legyőzni, s a csatában életét vesztette a kunok vezére, Kapolcs is. Ezt követően betört Bizánc területére, és elfoglalta a Morva és a Drina folyók közti földet, Szerém és Belgrád várakkal együtt. </span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #ff0000;"><strong>Az utódlás kérdése </strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Élete utolsó hónapjaiban Szent László arra készült, hogy a Szentföldre megy, melynek felszabadítására érdeklődését 1093-ban IV. Vilmos toulouse-i gróf keltette fel, aki útban a Szentföldre Bodrog várában felkereste. Az időközben kitört cseh trónviszály azonban itthon marasztalta, s arra késztette, hogy rokona és egykori szövetségese, a cseh Ottó herceg fiának, Konrád brünni morva hercegnek nyújtson katonai segítséget II.(Přemysl) Břetislav cseh fejedelem ellen. E hadjáratban betegedett meg. Halálát megérezve örököséül testvére, Géza fiai közül Kálmánt választotta, amivel óriási bonyodalmakat okozott. A testvérek közül ugyanis egészen addig <strong>a fiatalabbikat, Álmost szánta a trónra. Az idősebbik fiút Kálmánt egyházi pályára készítették fel</strong>. Kálmán így egyházi neveltetést kapott és papi műveltséget szerzett, ami abban a korban messze meghaladta a nemesek, sőt uralkodók műveltségét is. (Ezért nevezték később "<em>könyves Kálmánnak</em>" utalva könyvekből szerzett, királyokhoz mérten magas tudására.) László haldoklásának idején Kálmán épp Lengyelországban tartózkodott, ahová Szent László pápa-ellenes politikája miatt, tüntetőleg távozott. A megváltozott végrendelet miatt azonban haza kellett sietnie. Meglepődött László döntésén, de végül elfogadta azt a koronával együtt. Álmos már kevésbé törődött bele az új helyzetbe és egész életében testvére ellen lázadt. (Álmos még Kálmán halála után, annak fia, II. István ellen is fellázadt.) <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Szent László legutolsó, utódlását érintő döntésétől függetlenül - mely talán egy főúri hatalmi érdekcsoport hatására történt - egy tartalmas, izgalmas és hazánk szempontjából fontos uralkodási időszakot maga mögött hagyva, 1095. július 29-én a cseh-magyar határ közelében távozott az élők sorából, alig 49 évesen.</span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Harmat Árpád</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> <img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #999999;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">2020.01.18.17:52</span></em></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F01%2F18%2Fszent_laszlo_kiralyunk_uralkodasa_egy_magyar_lovagkiraly_elete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F01%2F18%2Fszent_laszlo_kiralyunk_uralkodasa_egy_magyar_lovagkiraly_elete%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2020%2F01%2F18%2Fszent_laszlo_kiralyunk_uralkodasa_egy_magyar_lovagkiraly_elete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szent László királyunk uralkodása - egy magyar lovagkirály élete"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2020/01/18/szent_laszlo_kiralyunk_uralkodasa_egy_magyar_lovagkiraly_elete#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15415300" border="0" /></a><br /></p>
Árpád-ház
Szent_László
0
Szent László - egy magyar lovagkirály élete
I.(Szent) László történelmünk kiemelkedő alakja, akit törvényei és hódításai miatt is lényeges királyunknak tekintünk.
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/szt_laszlo.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/szt_laszlo.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2019/12/12/a_voros_baro_a_nagy_haboru_legendas_vadaszpilotaja
A vörös báró, egy legendás vadászpilóta
2019-12-12T10:15:47+01:00
2019-12-12T10:15:47+01:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">Az első világháború, melyet egészen a második nagy világégésig "<em>a nagy háború</em>" néven emlegettek, számtalan pilóta-hőst adott a történelemnek: ilyen hős volt az angol hadsereget erősítő, kanadai Billy Bishop, a francia René Fonck, a szintén francia Georges Guynemer, illetve az ugyancsak Angliát szolgáló, brit Mick Mannock is. Ám a legeredményesebb első világháborús pilóta a németek közül kerül ki, ő volt a "<em>vörös báró</em>" néven emlegetett <strong>Manfred von Richthofen</strong> százados. Az óriási népszerűségnek örvendő, többszörösen kitüntetett és a Pour le Mérite érdemrendet is megszerző porosz arisztokrata egy tűzpirosra festett, háromfedeles <a href="http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/technika/repules/tipusok/fokker_dr1.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Fokker Dreidecker</strong></a> gépéről kapta közismert becenevét. </span><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">Míg Fonck, Bishop és Mannock 75, 72, illetve 68 ellenséges gépet tudtak kilőni, a vörös báró 80 igazolt (és több tucat igazolatlan) légi győzelemmel büszkélkedhetett, amivel abszolút csúcstartó lett a háború "ászpilótáinak" körében. Életének rövid bemutatása azonban előtt érdemes kicsit a<strong> nagy háború főbb eseményeire, frontjaira</strong> is pár mondatban kitérni:<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/richthofen.JPG" alt="richthofen.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">Az első világháború 1914 nyarán robbant ki, a világ gyarmatainak túlnyomó részét birokló Antant hatalmak (Franciaország, Anglia, Oroszország) illetve a lényegesen nagyobb világ-befolyásra törekvő Németország és Monarchia között. Már a harcok kezdetén jelentős átrendeződés zajlott a szemben álló szövetségek tekintetében: Olaszország például 1915-ben, Románia pedig 1916-ban váltott tábort (mindketten az Antanthoz csatlakoztak) míg Oroszország (forradalma miatt) kilépett a háborúból, az USA pedig belépett a harcokba, az Antant oldalán. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">A küzdelem Európában (1917-ig) négy fronton zajlott: a nyugati fronton Franciaországban (Párizs előtt), a keleti fronton Lengyelországban (Kelet-Poroszországban és Galíciában) az itáliai fronton az Isonzó és Piave folyók között, illetve a balkáni fronton (Szerbiában, Bulgáriában és a görög területeken). Az első világháború sajátosságát jelentette, hogy szinte mindenhol lövészárok harc folyt, mégpedig "állóháborús" jelleggel, vagyis a felek egymás lövészárkait próbálták váltakozó sikerű gyalogsági rohamokkal elfoglalni, miközben a frontvonal éveken keresztül alig mozdult el eredeti nyomvonaláról. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/haboru_1914.JPG" alt="haboru_1914.JPG" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">A leggyilkosabb harcok nyugaton a Somme folyónál és Verdun mellett (1916-ban), keleten Premysl ostrománál (ma Lengyelország), Itáliában az Isonzó folyó mentén, Doberdónál, a Balkánon pedig Szerbiában és a törökországi Gallipoli mellett zajlottak. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">A főparancsnokok: Paul von Hindenburg (Németország) és Ferdinand Foch (Antant) minden erőtartalékot bevetettek: a harc 1917/1918 -ban már égen - földön - vízen zajlott. A tengereken korlátlan tengeralattjáró-harc indult, a németek három és fél év alatt 5 ezer antant-hajót süllyesztetek el (katonait és polgárit), a lövészárkokban küszködőket új fegyverek segítették - mint <a href="https://tortenelemtanulas.blog.hu/2016/06/19/az_elso_harckocsi" target="_blank" rel="noopener noreferrer">az első harckocsik</a> (melyek hadászati szerepe az első világháborúban még nagyon csekély volt) - és egyre nagyobb szerephez jutottak a frontvonalak felett szabályos légi párbajokat vívó vadászgépek: Fokkerek, Sopwith F1-esek, Gotha GV-k, Albatros D.II -esek, Sopwith Troplane -k, Bristolok és SPAD 13-as vadászok, két és háromfedeles repülők. Manfred von Richthofen a háború negyedik évében, 1917-ben került a légi-harcok középpontjába tűzpiros Fokkerével.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/richthofen_repuloje.jpg" alt="richthofen_repuloje.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">A porosz arisztokrata élete sajátos módon kanyarodott a pilóta-karrier felé: a ma már Lengyelországhoz tartozó, sziléziai Breslau közelében látta meg a napvilágot, 1892 májusában. Családja nagy múltú, jelentős birtokrendszerrel rendelkező nemesi família volt, akik azonban a XIX. században már inkább a katonáskodás felé fordultak. A vörös báró nagyapjának testvére már egészen a tábornoki rendfokozatig vitte. A kis Manfred (sorsa legidősebb gyermekként) már kamaszkorában eldőlt: a család befejezett tényként kezelte, hogy lovastisztet nevel az ifjúból. Katonai szolgálatát 1911-ben, három évvel a háború kitörése előtt kezdte meg, alig 19 évesen, mégpedig a III. császári lovasezredben, Falkenstein alezredes parancsnokság alatt. A háború első évében Richthofen báró lovastisztként megjárta a keleti és nyugati frontot is, ám 1915-re nyilvánvalóvá vált számára, hogy sem a lövészárok harc, sem a lovassági harcmodor nem való neki. Származása és családjának összeköttetései révén azonban sikerült elérnie, hogy az akkoriban újdonságnak és nagy fejlődés előtt állónak tartott légierőhöz kerüljön.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">A vörös báró 1915 májusától 1916 tavaszáig részesült repülős kiképzésben, melynek során sokat tanult a korszak legnagyobb repülős tekintélyétől <strong>Oswald Boelcke</strong> századostól. Boelcke volt az első német vadászpilóta, aki kiérdemelte a legnagyobb elismerést jelentő Pour le Mérite -t, és máig őt tekintik "<em>a német légierő atyjának</em>". Richthofen már 1916 szeptemberében a francia frontvonal felett harcolt, ekkor aratta első győzelmet is (Cambrai felett). Bár tanítómestere 1916-ban elhalálozott (egy bevetésen) Richthofen hírnév tekintetben hamar az örökébe lépett, miután legyőzte a britek leghíresebb "ász-pilótáját" az angol Boelckének nevezett Lanoe Hawkert. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/richthofen_arckep.JPG" alt="richthofen_arckep.JPG" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">A vörös báró igazi országos és európai hírnevet 1917 első hónapjaiban szerzett, amikor előbb <strong>megkapta a Pour le Méritét</strong> (januárban) majd áprilisában egyedülálló módon néhány hét alatt 22 légi-párbajban győzött és 22 ellenséges (azaz brit) gépet lőtt le. (Volt olyan napja, mikor 4-et semmisített meg, 24 óra alatt.) Ezekben a napokban festette be első gépét vörösre és innentől ragadt rá a "<em>vörös báró</em>" elnevezés is. Karrierje ismertségével együtt emelkedett: még 1917-ben megkapta századparancsnoki kinevezését és századosi rendfokozatát. Közben 1917 nyarán fej és szemsérülést is szenvedett, de gyorsan felépült. Gyógyulása alatt diktálta le életrajznak vázlatát is. Az általa vezetett repülőegység - mely 1917 június 24-én jött létre és a "<em>Richthofen repülő cirkusza</em>" nevet is viselte (színes gépei és állandóan költöző bevetési helyszínei miatt), 1918 tavaszáig kimagasló eredményeket ért el.<br /></span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">A Pour le Mérite a Porosz Királyság majd Német Császárság legrangosabb kitüntetése volt 1740 és 1918 között. Az érdemrendet Nagy Frigyes, porosz uralkodó alapította és azért kapott francai nevet, mert a korabeli nemzetközi diplomácia nyelve is a francia volt. A kitüntetés neve egyébként azt jelenti "a kiválóságért" (vagy: mert kiváló). A rendjel egy nyakban viselendő, kék színű, zománcozott máltai kereszt, négy arany sassal díszítve. A kereszt felső ágán lévő "F" betű Frigyesre utal, míg a többi ágakon a "Pour le Mérite" felirat olvasható. Megkapta többek közt: Bismarck, Rommel, Hindenburg és Göring is.</span></em></p>
</div>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/pour_le_merite.jpg" alt="pour_le_merite.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">A vörös báró nevét 1918-re már minden antant pilóta ismerte, tisztelete nem csak a német, de a brit hadseregben is általános lett. A balszerencse azonban őt is utolérte: 1918 április 21-én a Somme folyó közelében repült, amikor tűzharcba keveredett <strong>Arthur "Roy" Brown</strong> kanadai vadászpilótával (századossal), akinek egyik sorozata eltalálta gépét. Az egyik lövedék a vörös báró tüdejét érte. Miközben haldoklott, még letette gépét Vaux-sur-Somme közelében, ausztrál állások mellett. Az ausztrálok tudták, hogy a háború egyik legnagyobb hőse zuhant le vonalaikra és maximális katonai tiszteletadással temették el Amiens közelében (Bertangles falu temetőjében). Később hamvait Németországba szállították, ma a wiesbadeni Südfriedhof temetőjében nyugszik. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">A vörös báró legendás repülőegységét, a Jagdgeschwader 1-et (a repül cirkuszt) egy másik tehetséges német pilótatiszt vette át, az akkoriban mindössze 25 éves <strong>Hermann Göring</strong>. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/goering_1918.jpg" alt="goering_1918.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Hermann Göring Fokkere előtt, 1918-ban</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">A később Hitler helyetteseként és a Luftwaffe fejeként hírhedtté vált Göring 1915 nyarán kapott repülős kiképzést Freiburgban és a Richthofen század átvételéig 19 ellenséges gépet lőtt le (<em>amiért ő is megkapta a Pour la Méritét</em>). A háború végére egyébként Göring mérlege 22 megsemmisített angol repülő lett, ami azért messze elmaradt Richthofen bravúrjától (a 80-as számtól).</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial,helvetica,sans-serif;">Manfred von Richthofen az utolsó olyan háborúban vált hőssé, melyben még számított a Fair Play, az ellenség tisztelete és a valódi teljesítmény elismerése. Emlékezete leginkább a hadtörténészek körében őrződött csak meg, a közoktatásban kevéssé ismert. Mégis egy korszak és egy másodlagos fontosságúnak tartott háború jelképe maradt napjainkig.</span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="color: #000000;">Harmat Árpád </span></p>
<p style="text-align: center;"><a href="https://honvedelem.hu/hatter/tiz-hires-elso-vilaghaborus-repulogep/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong><span style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; color: #000000;"></span></strong></a><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" />2019.12.12.10:15</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F12%2F12%2Fa_voros_baro_a_nagy_haboru_legendas_vadaszpilotaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F12%2F12%2Fa_voros_baro_a_nagy_haboru_legendas_vadaszpilotaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F12%2F12%2Fa_voros_baro_a_nagy_haboru_legendas_vadaszpilotaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A vörös báró, egy legendás vadászpilóta"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/12/12/a_voros_baro_a_nagy_haboru_legendas_vadaszpilotaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15348026" border="0" /></a><br /></p>
első_világháború
vörös_báró
von_Richthofen
0
A vörös báró, egy legendás vadászpilóta
Az utolsó olyan háborúban vált hőssé, melyben még számított a Fair Play, az ellenség tisztelete és a valódi teljesítmény
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/richthofen_arckep.JPG
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/richthofen.JPG
https://tortenetiro.blog.hu/2019/12/01/a_torok_sereg_letszama_eger_1552-es_ostromanal
A török sereg létszáma Eger 1552-es ostrománál
2019-12-01T16:51:45+01:00
2019-12-01T16:51:45+01:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Gyakran felvetődő kérdés mind a történelem-kedvelők, mind a történészek körében, hogy az 1552 -es nagy török támadásban, - melynek legvégső célpontja a <em>Felvidék kapujának</em> nevezett Eger várának elfoglalása volt - mekkora létszámú török sereg vett részt. A szakértők egyik része<strong> Tinódi Lantos Sebestyén</strong> (1510-1566) históriás vándorénekes és költő némileg túlzónak tűnő 150 ezres számadatából indul ki, ám ez sajnos csak annyiban vehető komolyan, mint Herodotosz, aki több milliós perzsa hadakról ír a görög-perzsa háborúk kapcsán. A nyilvánvaló túlzások az akkoriban példa nélkül álló, látóhatárig terjedő, szinte elképzelhetetlen nagyságú oszmán seregtől való babonás félelemből és az egri várvédők heroikus küzdelmének megérdemelt méltatásából indulnak ki. Az Eger váránál 1552 -ben véghez vitt "csoda" - mely <strong>a magyar történelem talán legnagyobb diadala volt</strong> - egy valóban példátlan haditettként vonult be históriánkba, akármekkora is volt az oszmán túlerő. Ugyanakkor érdekes mérlegelni, hogy végül is mennyien lehettek akkoriban ellenünk. Nézzük tehát a körülményeket.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/eger_vara.jpg" alt="eger_vara.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az oszmán haderő valóban félelmetesnek tűnhetett 1552-ben: gerincét a <strong>janicsár gyalogság</strong>, a <strong>szpáhi lovasság</strong> és a<strong> topcsi tüzérség</strong> adta (ez utóbbiak voltak az ágyúkezelők, többnyire olasz ágyúmesterek által kiképezve). De az elitegységekhez társultak még nagyon sokan: például az <strong>akindzsik</strong> (az irreguláris lovasság tagjai), könnyű-fegyverzetű gyalogos <strong>aszabok</strong>, puskás <strong>tüfenkcsik</strong>, <strong>dzsamak</strong> lövészek, gránátos <strong>kambaradzsik</strong>, vértes lovas <strong>dzsebelük</strong>, segédhadakat alkotó <strong>gurebák</strong> és még sorolhatnánk: <strong>szilidár</strong> lovasok, <strong>mamelukok, fáriszok, ulifedzsik</strong> ... stb. Mindannyian hosszú-hosszú sorokban vonultak 1552-ben Kara Ahmed pasa vezérlete alatt Magyarország felé. Ők alkották azt a főhadat, melyet Nagy Szulejmán indított 1552 április 22-én Drinápolyból (ma Edirne) a Magyar Királyság ellen. Az első komoly győzelmüket Temesvár bevételével aratták 1552 július 27-én, amikor 33 napnyi ostromot követően kitűzhették lófarkas zászlójukat a várra. <strong>Losonci István</strong> hiába próbált méltányos elvonulásról tárgyalni, embereit az ostrom után tőrbe csalták és lemészárolták. Losonci fejét levágták, majd szalmával kitömve a szultánnak küldték. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Közben <strong>Hadim Ali budai pasa</strong> sem tétlenkedett: 10-12 ezres seregével Veszprém ellen vonult (május 20), majd a várat alig 7 nap után elfoglalva, a nógrádi várakra rontott: júliusban sorra elesett Drégely (július 6.), Szécsény, Hollókő, Buják. A <strong>két nagy török sereg aztán Szolnoknál egyesült</strong> augusztus 22-én és 14 napnyi ostrom után azt a várat is bevették.<strong> Nyáry Lőrinc</strong> várkapitány minden elszántsága is kevésnek bizonyult a kitartáshoz, hiszen a csata alatt elszöktek zsoldosai és végül csak maroknyi emberrel védekezhetett. Végül elfogták, de később azon kevesek közé tartozott, akik sikeresen hazaszöktek a konstantinápolyi Héttorony várbörtönből. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A Szolnoknál egyesült oszmán had óriási erőt jelentett, hiszen felölelte az Oszmán Birodalom ruméliai (európai) főerejét és a budai vilayet koncentrált hadát is. A kutatók két szélsőértéket valószínűsítenek: az egyik a 25 ezres létszámot tartja elképzelhetőnek, a másik a 80 ezres haderőt tartja reálisnak. A probléma ott van, hogy <strong>nincsenek objektív források</strong>, hiszen maguk a törökök is csak az ütőképes főerőket tartották pontosan nyilván (janicsárok, szpáhik, topcsik). A segédhadak viszont óriási számban verődtek a fősereghez, de ezeknél nem tartottak létszámolvasást, mikor becsatlakoztak a Balkánon keresztülvonuló Ahmed főseregéhez. Így nem ismert például az akindzsik seregének száma sem, mint ahogyan a temérdek irreguláris gyalogos sem lett összeírva. Mindezekhez jön, hogy az oszmán had (miként a legtöbb ázsiai hadsereg is) mindig óriási kiszolgáló aparátussal kelt útra, temérdek szolga, testtőr, táncos, szakács ... stb alkalmazásával, amihez csatlakoztak a nyerészkedők, a sereg nyomába szegődő fosztogatók, ügyeskedők, tolvajok is. Bár ezek ritkán vettek részt a harcokban, számuk tökéletesen ismeretlen, ám látvány tekintetében befolyásolták a török had nagyságáról kialakuló összképet.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/eger_oszman_birodalom.jpg" alt="eger_oszman_birodalom.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Innentől tehát <strong>becslések és következtetések állnak rendelkezésünkre</strong>, ahogyan a történészek is ilyen módokon publikáltak a témában. <strong>R. Várkonyi Ágnes</strong> kiváló magyar történész például (aki a korszak specialistája) a "<em>Három évszázad Magyarország történetében 1526-1790</em>" című 1999-es könyvében (<em>Korona Kiadó Bp. 1999</em>) az 57. oldalon 60 ezer főben állapította meg a temesvári erősséget támadó oszmán had teljes létszámát. (Ebből 10-12 ezer lehetett Ali serege és 48-50 ezer a ruméliai had létszáma). Egy másik magyar kutató, <strong>Szakály Ferenc</strong> a Magyarok Európában sorozat II. kötetében (címe: <em>Virágkor és hanyatlás 1440-1711</em>) a 124.oldalon "<em>60-70 ezer főnyi török sereg</em>" -ről ír. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A két történész által meghatározott<strong> 60 ezres létszám már csak azért is helytállónak tűnik</strong>, mert Ahmed Drinápolyból megindított hada az Oszmán Birodalom teljes európai seregét felölelhette, mely (kivonva belőle a budai pasa 10 ezres seregszámát) nem igen lehetett 50 ezernél kevesebb ebben az időben. Az <strong>Oszmán Birodalom</strong> a XVI. század közepén <strong>13 millió lakost számolt</strong>, mely népesség könnyedén kiállított egy 160 - 170 ezres hadsereget. Ez az össz-haderő biztosította a határok védelmét, a megszállt balkáni és ázsiai területek rendfenntartását (várak helyőrségét a Balkánon és a Hódoltságban) illetve a támadó hadjáratok katonaigényét. Ha tehát a 170 ezres teljes török hadsereglétszámot vesszük alapul, akkor egy olyan kiemelt jelentőségű offenzíva, melyet a birodalom harmadik legfontosabb vezetője indított 1552-ben Magyarország ellen, meg kellett, hogy kapja a teljes létszám legalább egyharmadát (azaz 57 ezret főt). <br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/eger_terkep.jpg" alt="eger_terkep.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ha a Török Birodalom 1552 -ben egy mindössze 25 ezres hadat szánt volna az Erdély és Eger ellen induló offenzívára - melyből eleve 10 ezer főt a budai pasa állított volna ki, így csak 15 ezer emberrel kellett volna, hogy elinduljon Ahmed - az az egész vállalkozás jelentőségének durva lebecsülését jelentette volna. Márpedig Szulejmán számára nagyon is fontos volt Magyarország. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Visszatérve az eseményekre: a Szolnoknál egyesült török had <strong>1552 szeptember 8-án vette körül Eger várát</strong>, melyet Dobó István és Mekcsey István várkapitányok vezetésével (és 4 főhadnagy segédletével: Pethő Gáspár, Zolthay István, Figedy János és Bornemissza Gergely) 1803 fegyveres védelmezett. Összesen 400 katona alkotta az állandó helyőrséget, I. Ferdinánd pedig 357 fegyverest küldött. Ehhez a 757 katonához jött 300 darabont Kassából és 747 fegyveres a környező várakból, megyékből, több nemes "felajánlásában". Mindössze 4 nagyobb ágyú és 17 kis tarack állt rendelkezésükre a védelemhez. Ellenük vonult fel az 50-60 ezres török had 12 ostromágyúval és vagy 200 kisebb löveggel. (Bár igazán komoly méretű ágyúból a törököknek is csak 4 volt.) Sátraik és hadaik a várból nézve egészen a látóhatárig beborították a környéket.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az ostrom 38 napon keresztül tartott, a <strong>három legnagyobb roham szeptember 29 -án, október 4-én és október 12-én zajlott</strong>. A szeptember 29 -én induló török gyalogsági roham megszerezte az Ó-kaput és a janicsárok annak tornyából tüzeltek a védőkre. Dobó végül beáldozta az építményt, saját ágyúival rombolta le. Az október 4-i támadás</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> duplán volt veszélyes, mert a védők gondatlanságából felrobbant székesegyházi lőszerraktár eloltása és a falakra felkapaszkodó törökök visszaverése egyszerre megoldandó feladatot jelentett. A harmadik legerősebb támadás október 12-én bontakozott ki, ekkor a törökök egyszerre rohamozták az Ó-kapu, a Tömlöc-bástya és a Bolyki torony környékét, de Dobó katonái mindenütt helytálltak: mindhárom nagy (és féltucatnyi kisebb) török rohamot is visszaverték.<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ugyanakkor a törökök komoly gondokkal küszködtek: már az ostrom 30. napjától lázongások folytak, mert elfogyott élelmük, megjelentek táboraikban a járványok és az első hajnali fagyok (október közepén) rohamosan apasztották a harci kedvet. A helyzet október 10 után odáig fajult, hogy <strong>a török gyalogosok tömegesen tagadták meg a rohamozási parancsokat</strong> és már maguk a pasák is az elvonulásról győzködték a nagyvezért. A válság megértéséhez két körülmény ismerete mindenképp fontos: az egyik, hogy az oszmánok mindig tavasztól őszig indították nagyobb hadjárataikat, az ősz és a tél nagy részét balkáni táboraikba visszavonulva töltötték. Ebben szerepe volt a hidegnek és az őszi-téli időjárási, illetve utakra vonatkozó állapotoknak is. (Az oszmánok időszakos harckészségéről Perjés Géza hatósugár elmélete ad érdekes információkat.) A másik probléma az 50-60 ezres létszámú, férfiakból álló sereg élelemmel való folyamatos ellátása jelentette 38 napon keresztül. Ez óriási logisztikai kihívást jelentett a törököknek. A két probléma áthidalhatatlannak bizonyult így <strong>1552 október 17-én végül feladták a harcot</strong>. Eger hősies védői több hatalmas rohamot is kiálltak, éjszakánként újra erősítették falaikat és kitartottak a túlerő, a sok helyen lerombolt-megrongált várfalak, az éhínség, a sok sebesülés és nélkülözés dacára is. <br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/egrisostrom_festmeny.jpg" alt="egrisostrom_festmeny.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Bár a modern-kori történetkutatás (és oktatás) az 1980-as, sőt 1990-es évek még a 80 - 100 ezres török haderőlétszámot valószínűsítette (az 1552-es egri hadjárat kapcsán), a 2000 utáni évekre már ennek épp ellentéte, a túl alacsony török ostromlószám megállapítása lett a "divat". A szakértők kicsit "átestek a ló túloldalára". </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"> Innentől terjedtek el a 20-25 ezres létszám-adatok, melyek a másik végletet jelentik. A valóság a kettő közt van és a posztunkban fentebb említett történészek által becsült 50-60 ezres létszámhoz áll közelebb. </span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Harmat Árpád</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #999999;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">2019.12.01.16:51</span></em></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F12%2F01%2Fa_torok_sereg_letszama_eger_1552-es_ostromanal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F12%2F01%2Fa_torok_sereg_letszama_eger_1552-es_ostromanal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F12%2F01%2Fa_torok_sereg_letszama_eger_1552-es_ostromanal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A török sereg létszáma Eger 1552-es ostrománál"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/12/01/a_torok_sereg_letszama_eger_1552-es_ostromanal#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15332940" border="0" /></a><br /></p>
Eger_ostroma
0
A török sereg létszáma Eger 1552-es ostrománál
A Szolnoknál egyesült török had 1552 szeptember 8-án vette körül Eger várát. Létszámáról máig viták vannak.
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/egrisostrom_festmeny.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/eger_vara.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2019/11/16/horthy_100_evvel_ezelotti_bevonulasa_budapestre
Horthy 100 évvel ezelőtti bevonulása Budapestre
2019-11-16T16:26:22+01:00
2019-11-16T16:26:22+01:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A magyar történelem egyik legismertebb alakja, Horthy Miklós épp 100 évvel ezelőtt, 1919 november 16-án vonult be fehér lován és nemzeti hadserege élén Budapestre, hogy átvegye a hatalmat és egy teljesen új berendezkedés létrehozásával konszolidálja az országot, megteremtve a háború poklát "megjárt" forradalmakat, kommunista terrort és megszállást elszenvedett, káosz szélére sodródott magyar állam békéjét. A történelmi előzmények megismeréséhez háborús évekig kell visszanyúlnunk.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/horthy_bpest_1919.jpg" alt="horthy_bpest_1919.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az 1918-as esztendő viszontagságokkal teli korszakként vonult be a magyar történelembe: ekkor még javában tartott az első világháború, hullottak a magyar honvédek a frontokon, óriási volt a nyomor az országban, ám ősszel már forradalom robbant ki Budapesten (1918 október 28-án). A megmozdulások a háborúból való kilépésért és a Habsburgokkal való azonnali szakításért kezdődtek és arattak gyors győzelmet pár nap alatt. A forradalmat zűrzavaros hónapok követték: Károlyi nem tudta kézben tartani a problémákat, így jött a tanácsköztársaság kommunista diktatúrája, végül a román megszállás (Antant utasításra). </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Mire eljött az 1919-es augusztusa, az ország a teljes zűrzavar, nyomor és megalázottság állapotába került: augusztus elsején a románok megkezdték hazánk megszállását, augusztus 4-én pedig már Budapest utcáin masíroztak. Magyarország két részre szakadt: a románok által megszállt területekre és az Antant (vagy az azokat szolgáló környező országok) hadseregei által birtokolt részekre. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A zűrzavarban hatalmas szükség mutatkozott egy erőskezű, mindenki által tisztelt és elfogadott, irányításra termett, új magyar vezetőre. A történelmi helyzet úgy hozta, hogy ez a személy Horthy Miklós lett. A későbbi kormányzó katonaként kezdte pályafutását, mint a Monarchia tengerésztisztje. Meglehetősen gyorsan emelkedett a ranglétrán, főleg legnagyobb haditette, az otrantói csatában aratott győzelme után. <a href="https://tortenelemtanulas.blog.hu/2017/05/16/100_eve_volt_az_otrantoi_csata_horthy_gyozelme_az_adrian" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>A híres otrantói ütközetre 1917 május 15-én került sor</strong></a>. Horthy a csata során két Antant rombolót, 12 driftert és 2 szállító gőzöst süllyesztett el. Mégis m</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">agas rendfokozatot csak a háború végére szerzett: 1918 február 27-én (néhány hónappal 50. születésnapja előtt) megkapta az ellentengernagyi kinevezését és egyúttal ő lett az egész osztrák-magyar flotta főparancsnoka is. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/horthy_novarra.jpg" alt="horthy_novarra.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Horthy a Novara cirkáló parancsnoki hídján (1917)</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A történelmi események azonban nem kedveztek Horthy további karrierjének: a Monarchia elvesztette a háborút (a németekkel együtt) és 1918 október 30-án a tengernagy kénytelen volt átadni a Monarchia hajóit a Délszláv Nemzeti Tanácsnak. Innen Bécsbe vezetett Horthy útja, ahol megtette utolsó jelentését a megtört uralkodónak, IV. Károlynak, majd visszatért családi birtokaira a Szolnoktól 40 km-re fekvő <strong>kenderesi kastélyba</strong>. Horthy itt tartózkodott 1918 november 12 és 1919 június 6 között, miközben előbb a Károlyi Mihály vezette polgári kormányzat, majd a Kun Béla nevével fémjelzett tanácsköztársasági vezetés irányította az országot. Ám 1919 júniusában újra aktivizálta magát, amikor hírét vette annak, hogy az Antant által ellenőrzött területeken (Aradon és Szegeden) jobboldali, nemzeti érzelmű, ellenforradalmi szervezkedés folyik. Ekkor Horthy Szegedre utazott és részt vett a Károlyi Gyula vezette ellenforradalmi kormány munkájában, mint hadügyminiszter. (Szeged ekkor Antant csapatok által biztosított város volt, melynek utcáin világoskék egyenruhát viselő francia katonák nyüzsögtek.)<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/horthy_kastely.jpg" alt="horthy_kastely.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A Horthy-család kenderesi kastélya</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Mint később Horthy megtudta: nagyon jól időzítette a birtokairól való távozást, mert azon a nyáron a támadást indító (július 29-én a Tiszán átkelő) román csapatok teljesen kifosztották kenderesi kastélyát. Horthy Szegeden azt érzékelte, hogy az Antant nem nézi jó szemmel az ellenforradalmi szervezkedést, így 1919 nyarán stratégiát váltott: nemzeti hadsereg alapításába kezdett, melynek székhelyét a románoktól mentes Dunántúlra helyezte. A közel 10 ezres sereg Horthy parancsára 1919 augusztus elején indult át Szegedről a Balaton vidékére, ő maga pedig augusztus 13-án rendezkedett be a Balaton parti városban. Miközben Budapesten illegitim, Antant által el nem ismert kormányok váltották egymást és az ország legnagyobb részét a román csapatok fosztogatták, Horthy erős kézben tartott fővezérséget irányított a Dunántúlon, mindenkitől függetlenül. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/horthy_antant_terkep.jpg" alt="horthy_antant_terkep.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Közben már augusztus közepén felutazott azért Budapestre is, hogy ott az Antant parancsnokokkal és a román katonai vezetőkkel tárgyalva elérje, hogy a Dunántúlra ne masírozzon be a román hadsereg. Terve bevált: határozott fellépésével szimpátiát keltett a 4 rangidős Antant-parancsnokban (az amerikai Brandholtz, a brit Gorton, a francia Graziani és az olasz Mombelli tábornokokkal tárgyalva) és még a román Marderescu tábornok is meghátrált előle, amikor Horthy kijelentette: ha a románok átlépik a nemzeti hadsereg demarkációs vonalát, Horthy tűzparancsot ad katonáinak. Végül megnyugodva, abban a hitben térhetett vissza siófoki parancsnokságára, hogy dunántúli fővezérségét sem a nyugati, sem a román csapatok nem fogják megtámadni. Az 1919 augusztus 15-én tett budapesti útja abból a szempontból is hasznos volt, hogy megismerték Horthyt az Antant vezetők, akikre jó benyomást tett a magyar tengernagy.</span> </p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/horthy_bevonulas.jpg" alt="horthy_bevonulas.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Közben - a magyarországi eseményekkel párhuzamosan - az 1919 januárjától működő párizsi békekonferencia a németekkel, osztrákokkal majd bolgárokkal való tárgyalások után a magyarokkal is szeretett volna békemegállapodást kötni. A békeszerződés megszületésének azonban komoly akadályát jelentette, hogy Magyarországon egyáltalán nem volt legitim parlament és kormány (mely kiküldhette volna törvényesen megbízott képviselőit a békediktátum aláírására). A probléma feloldására érkezett 1919 október 23-án Budapestre sir George Russel Clerk Antant-diplomata. A 45 éves politikus gyorsan átlátta, hogy Horthy Miklóson kívül nincs Magyarországon valódi hatalommal bíró politikai szereplő, így elhatározza: megállapodást köt vele hazánk konszolidációjáról. (A Horthyval való megegyezésre ösztönözte mindaz, amit az Antant parancsnokokról hallott a tengernagyról. Ezek pozitív vélemények voltak, és Horthy augusztusi tárgyalásai nyomán alakultak ki.)<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az alku, mely akkor született, amikor Horthy másodszor utazott Siófokról Budapestre (1919 októberének végén), arról szólt, hogy az Antant kiküldi az országból a román csapatokat és elfogadja Horthy vezető szerepét Magyarországon, melynek fejében viszont a tengernagynak gondoskodnia kell egy választások után létrejövő magyar parlamentről és kormányról (mely végre békeküldöttséget meneszt Párizsba), illetve garantálnia kell, hogy katonai diktatúra nélkül vezeti majd az országot.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/horthy_roman_megszallas.jpg" alt="horthy_roman_megszallas.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A román megszállás 1919-ben (<a href="http://1914-1918.btk.mta.hu/terkepek?start=12" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrás: 1914-1918.btk.mta.hu</a>)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az alku megszületett, de Horthy végül 1919 november ötödikén még három további tárgyaláson vett részt Budapesten: újra találkozott Clerk -kal (egy többpárti egyeztetés keretében), újra találkozott a román seregek főparancsnokával, Marderescu -val és beszélt a szociáldemokraták vezetőivel is, akiknek szintén megígérte, hogy ha hatalomra jut, nem vezet be az országban katonai diktatúrát. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ilyen előzmények után - vagyis alapos előkészítés és több tárgyalást követően - került sor<strong> 1919 november 16-án, egy esős napon</strong> arra, hogy nemzeti hadserege élén és Szellő nevű deres lován <strong>Horthy Miklós bevonuljon Budapestre</strong> és elmondja híres beszédét a számára ideiglenes főhadiszállásul szolgáló Gellért szálló előtti téren. Közben a románok távoztak a városból (egyelőre csak a Tiszáig vonultak) Horthy pedig átvette a hatalmat Magyarország felett. A Gellért szálló előtt elmondott beszédében ugyan (némi éllel) megvádolta a fővárost azzal, hogy "<em>megtagadta ezer éves történelmét</em>" és úgymond "<em>vörös rongyokba öltözött</em>" (utalva ezzel arra, hogy Pest elfogadta előbb Károlyi rendszerét, majd Kun Béla tanácsköztársaságát) de egyben eltekintett a bosszútól és szebb jövőt is ígérve <em>"éljen a haza</em>" felkiáltással köszönt el a pesti tömegtől. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Horthy összesen 6 hónapon keresztül lakott a Gellért szállóban, majd kormányzóvá választása után (melyre 1920 március 1-én került sor) a Budai várpalotába költözött. Horthy a Krisztinaváros felőli szárnyban (a mai Széchenyi Könyvtár) helyén rendezte be szállását és irodáit. Innen vezette Magyarországot a kormányzó 24 éven keresztül.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/horthy_csaladja.jpg" alt="horthy_csaladja.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Horthy Miklós feleségével és fiaival</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Horthy egészen 1944 októberéig irányította a király nélküli Magyar Királyságot és volt hazánk kormányzója, mely idő alatt a jobboldali-nemzeti-konzervatív berendezkedés megszilárdításán túl, a nagy Magyarország visszaszerzését célzó revizionizmus megvalósítását pártolta leginkább. Sajnos politikája a magyar revíziót egyedül támogató Adolf Hitler szövetségesévé tette Magyarországot, mely így a vesztes oldalon fejezte be a második világháborút. Horthy döntései közt öt képezi a legtöbb vita tárgyát: a fehérterror megengedése 1919 és 1921 között, belépésünk a második világháborúba (és az ehhez kapcsolódó doni katasztrófa), a német megszállás legitimálása (a német csapatok "barátként" való fogadása), a magyar holokauszt állami szervekkel történő aktív segítése és a hatalom nyilasok kezébe jutása (a sikertelen kiugrási kísérlet után). </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Akadnak azért pozitívumok is a Horthy-korszak kapcsán, mint a Bethleni konszolidáció (1921-1931) és a gazdasági talpra állás, de ha a korszak végét nézzük: egy szétbombázott, lerombolt országot 1944/45 -re, a mérleg sokkal inkább negatív irányba billen. Mégis azt mondhatjuk: Horthy Miklós személye és nevével fémjelzett rendszere - mely éppen ma 100 éve vette kezdetét - még ma is megosztja a történészeket. </span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Harmat Árpád</span></p>
<p style="text-align: left;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="text-decoration: underline;">Felhasznált anyagok</span>:</span></p>
<ul>
<li style="text-align: left;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Gosztonyi Péter: A kormányzó, Horthy Miklós Téka Könyvkiadó, Bp., 1990.</span></li>
<li style="text-align: left;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="color: #000000;">Horthy Miklós, <em>Emlékirataim,</em> szerk. Antal László, Budapest, Európa, 1993 (Extra Hungariam) – 3., módosított kiadás.</span></span></li>
<li style="text-align: left;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="color: #000000;">Romsics Ignác: Magyarország története a XX.században. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.</span></span></li>
<li style="text-align: left;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="color: #000000;">Térképek: <a href="http://1914-1918.btk.mta.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">1914-1918.btk.mta.hu</a></span></span></li>
</ul>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #999999;"><em>2019.11.16.(16:25)</em></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F11%2F16%2Fhorthy_100_evvel_ezelotti_bevonulasa_budapestre%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F11%2F16%2Fhorthy_100_evvel_ezelotti_bevonulasa_budapestre%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F11%2F16%2Fhorthy_100_evvel_ezelotti_bevonulasa_budapestre%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Horthy 100 évvel ezelőtti bevonulása Budapestre"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/11/16/horthy_100_evvel_ezelotti_bevonulasa_budapestre#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15308688" border="0" /></a><br /></p>
Horthy_Miklós
0
Horthy 100 évvel ezelőtti bevonulása Budapestre
Éppen 100 éve annak, hogy Horthy Miklós nemzeti serege élén bevonult Budapestre és átvette a hatalmat.
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/horthy_bpest_1919.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/horthy_bpest_1919.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2019/09/01/a_legjelentosebb_10_hadsereg_a_tortenelemben
A 10 legjelentősebb hadsereg a történelemben [5.]
2019-09-01T09:36:02+02:00
2019-09-01T09:36:02+02:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A témát mindig is nagy érdeklődés övezte és napjainkban számtalan honlap, blog, szaklap szeret foglalkozni az emberiség históriájának nagy hadseregeivel. Kérdés azonban: mi alapján lehet kiválasztani a legjelentősebbeket? Ha végigtekintünk az emberi krónika elmúlt 5 ezer évén (az írásbeliség megjelenésétől indítva időskálánkat), minden korhoz találunk kiemelkedő hódítókat. Ha kialakítottuk a megfelelő szempontrendszerünket, akkor korszakokra lebontva minden egyes korhoz megtalálhatjuk a legjelentősebb hadseregeket. Ilyen módon jöhet létre 10-es listánk. Mivel a vizsgált időszak az ókorral kezdődik és a XX. századig tart, nem terjed ki a jelen korunkra, így lemaradtak róla napjaink katonai nagyhatalmai, például az USA hadserege. (Ez egy külön poszt témája lehet, majd legközelebb.)<br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Nézzük tehát előbb a szempontokat, melyekből - hosszas mérlegelés után - hetet választottunk ki. Első helyre tennénk a <strong>birodalomalkotás időtartamát</strong>, tehát azt az időt, melyet a kérdéses hadsereg (és birodalom) fenntartani tudott. Lényeges dolog, hiszen ez a fegyveres erők hatékonyságának legnagyobb próbája: katonai alakulatai meddig képesek fenntartani az adott államszervezet uralmát a meghódított részek felett? Második szempont a <strong>birodalomnagyság</strong>, vagyis, hogy a kérdéses haderő mekkora területeket tudott uralni. Harmadik mértékadó tényező a <strong>hadsereg-nagyság</strong> (nem szorul magyarázatra), negyedik a <strong>legyőzött népek</strong>, hadseregek száma (mely szintén egyértelmű). Ötödik szempont a <strong>csaták száma és nagysága</strong>, mely azért lényeges, mert 5 ezer éves írott történelmünk legnagyobb részében az ütközetek döntötték el a dicsőség, kontra kudarc dilemmáját. (Napjainkra ez változott, de jelenkorunk a sok évezred mérlegén egy porszem csupán.) Hatodik szempont a <strong>történelemre gyakorolt hatás</strong>, vagyis az a tényező, hogy az adott birodalom és hadsereg milyen mértékben befolyásolta az emberiség későbbi krónikáját? Végül hetedik a <strong>haditechnika</strong>, vagyis az a szint, melyet az adott hadsereg saját korában képviselt ezen a téren. És most nézzük a listát, melynek tagjai nem követnek sorrendet, vagyis nincs köztük rangsorolás; időrendben mutatjuk be "őket". <br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><span style="color: #800000;"><strong>10. Az Óperzsa Birodalom hadserege</strong></span><br /></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/perzsa_birodalom.jpg" alt="perzsa_birodalom.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Idősík: Kr.e. 550 és Kr.e. 330 közötti időszak. Térben: fénykorában a perzsa hadsereg által teremtett birodalom 8 millió négyzetkilométeres hatalmas állam volt a Közel-Keleten, az afrikai Líbiától, az ázsiai Indiáig (észak-dél irányban: a Krímtől az Arab-félszigetig) terjedően. A hét szempontból kiemelkedőek: időtartam (220 éven keresztül nem tudták megdönteni), a birodalomnagyság (mintegy 8 millió km2). Egyediség: a perzsák hatalmas létszámmal harcoltak, erősségük pedig a könnyűlovasság és az íjászat volt. Jól szervezett közigazgatás, kövezett utak, fejlett hadászat jellemezte a perzsák államát. Érdekesség: <strong><a href="http://tortenelemcikkek.hu/node/388" target="_blank" rel="noopener noreferrer">"halhatatlanok" 10 ezer fős elitegysége</a></strong>, mely minden elesett harcos után újra 10 ezer főre egészült ki.<br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">9. Nagy Sándor makedón hadserege</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/nagy_sandor.jpg" alt="nagy_sandor.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Idősík: Kr.e. 336 - Kr.e. 232. Térben: a fentiekben említett Perzsa Birodalom területe kibővítve új hódításokkal és a makedónok hellén államával. III. Alexandrosz (Nagy Sándor) rendkívül ütőképes, lándzsás - falanx hadsereget teremtett hatalomra kerülésekor, mellyel a korabeli világ hatalmas részét tudta meghódítani, térdre kényszerítve a legnagyobb akkori birodalmat. A hét szempontból kiemelkedő: birodalomnagyság, csaták száma és a történelemre gyakorolt hatás (a birodalma szétesése után létrejövő utódállamok és a hellén-perzsa kevert kultúra kialakulása miatt). Egyediség: kisebb létszámmal is nagy győzelmek kivívása a fegyelmezett falanx harcmodorral.<br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">8. A Római Birodalom hadserege</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/romai_birodalom.jpg" alt="romai_birodalom.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az ókor harmadik legjelentősebb hadserege szerintünk a római volt. Kihagytuk a hettitákat, az asszírokat és Spártát is, mindegyiket más-más okból. Ezek közül talán Spárta "kifelejtése" a legmeglepőbb, erre a magyarázatunk: a Lakedaimón katonaállam nem tartozott a hódító, birodalomépítő országok közé, jelen posztunkban pedig elsősorban ezeket vesszük górcső alá. A Római Birodalom a samnisi háborúk idejétől (mely Róma első terjeszkedő harca volt Kr.e. 343-tól kezdődően) mintegy 8 évszázadon keresztül vívott dicsőséges hadjáratokat, aratott győzelmeket és hódított meg újabb és újabb területeket. A római hadsereg legfőbb egysége a légió volt (6000 fő), mely 10 cohorsból tevődött össze. Augustus császárnak 50 légió állt rendelkezésére, Jézus korában. A légiós fegyverzete: hajítógerely, lándzsa, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gladius" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>gladius</strong></a>, tőr, pajzs. Idősík tehát: Kr.e. 343 - Kr.u. 476; Térben: a Földközi-tenger medencéje, 5,9 millió km2. A 7 szempont közül jellemző: birodalomnagyság, időtartam, hadsereg nagyság, történelemre gyakorolt hatás.<br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">7. A Mongol Birodalom serege</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/mongol_birodalom.jpg" alt="mongol_birodalom.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Minden idők legnagyobb egybefüggő területű birodalmát a mongolok hozták létre a XIII. században. Nagysága elérte a 26 millió négyzetkilométert, népessége a 110 millió lakost. A <strong><a href="http://tortenelemcikkek.hu/node/629" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Mongol Birodalom</a> </strong>Dzsingisz kán (Temüdzsin) törzseket egyesítő politikája nyomán jött létre. Katonái kegyetlen, félelmet nem ismerő, vad harcosok voltak, akik könnyűlovas, íjász harcmodorral küzdöttek, egy évszázadon keresztül aratva sorozatos győzelmeket. A Magyar Királyságot 1241/42-ben támadták meg, ez volt a tatárjárás. Idősík: 1206 - 1294 (Dzsingisz hatalomra jutása és Kublaj kán halála közti időszak) Terület: Kínától Európáig, Szibériától, Indiáig. A hét szempontból kiemelkedő: birodalomnagyság, csaták száma, legyőzött népek száma. </span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">6. Az Oszmán Birodalom hadereje</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/oszmanok.jpg" alt="oszmanok.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az oszmánok kerek 6 évszázadon keresztül voltak az európai, afrikai és ázsiai történelem meghatározó tényezői (1318 és 1918 között). Legnagyobb kiterjedésekor, - XVII. század második felében - a törökök 5,2 millió négyzetkilométert uraltak Mezopotámiától Algériáig, a Krímtől Egyiptomig. Egyediség: hatalmas létszám, gyalogos elitharcosok, azaz janicsárok hatékony bevetése és itáliai ágyúkezelőkkel rendelkező modern tüzérség alkalmazása. Az oszmánoknak volt lovassága is (szpáhik), de Európához mérten szokatlan módon: a janicsár gyalogság alkotta a legfőbb csapásmérő erőt. Idősík: 1318 - 1918, térben: Közel-Kelet, Kis-Ázsia, Balkán, Észak-Afrika. A hét szempontból kiemelkedő: birodalomnagyság, időtartam, hadsereg-nagyság, történelemre gyakorolt hatás. </span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">5. A spanyol gyarmatosító hadsereg</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/spanyol_birodalom.jpg" alt="spanyol_birodalom.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A kora-újkor történelmének másik kiemelkedő birodalom-alkotója a spanyol gyarmatosító hadsereg volt, mely a XVI. század elején egy egész kontinenst (Amerikát) szerzett meg magának, sokszoros túlerőben lévő indián seregek (aztékok, maják, inkák) legyőzésével. Bár az általuk behurcolt betegségek, a "<em>divide et impera</em>" elvének alkalmazása és a tűzfegyverek bevetése is segítette őket, néhány ezer főre tehető seregeik átütő sikere akkor sem tagadható. A spanyol konkvisztádorok Pizarro, Cortés és Alvarado vezetésével szinte egész Közép- és Dél-Amerikát meghódították. A <a href="https://toriklub.blog.hu/2016/10/15/a_spanyol_vilagbirodalom_kialakulasa" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Spanyol Birodalom</strong></a> 3 évszázadra lett a világ egyik legnagyobbja. Idősík: 1510 - 1810, térben: Közép és Dél-Amerika, egyediség: gyalogos, puskás harcmodor. A 7 szempontból kiemelkedő: birodalomnagyság, történelemre gyakorolt hatás, haditechnika (mivel fejlettebb fegyverekkel rendelkeztek, mint ellenfeleik).<br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">4. Napóleon hadserege</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/napoleon.jpg" alt="napoleon.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A világtörténelem egyik legkiemelkedőbb nagy hódítója <a href="https://jegyzettar.blog.hu/2019/02/12/ot_erdekesseg_napoleonrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Bonaparte Napóleon</strong></a> volt, akit számtalan hadtörténész tekint (velünk együtt) minden idők legnagyobb hadvezérének. Napóleon 1796-ban, alig 27 évesen lett frontparancsnok (Itáliában) és ekkortól kezdte kialakítani, megszervezni azt a nagy francia hadsereget, mely később, 1799 és 1814 közt szinte egész Európát meghódította. Zseniálisan mozgatta csapategységeit, ügyesen használta ágyúit (maga is tűzér-tisztből lett tábornok) és jól tervezte meg csatáit. Napóleon 68 csatájából 60-at nyert meg. Idősík: 1796-1814, térben: Európa egésze. A hét szempontból kiemelkedő: csaták száma, hadseregnagyság, legyőzött népek száma, történelemre gyakorolt hatás.</span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">3. A porosz hadsereg (1740 - 1918)</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/poroszok.jpg" alt="poroszok.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A hadtörténelem külön fejezetét jelentette a porosz hadsereg kialakulása, fejlődése és világhódító harca 1740 és 1918 között, vagyis Nagy Frigyes uralomra jutása illetve 1918 (az első világháború vége) közti években. Ebben az időszakban Poroszország hirtelen lett európai nagyhatalommá, leginkább Nagy Frigyes haderőfejlesztéseinek köszönhetően. 1866-ban Königratz mezején korszerű, hátultöltős puskáinak köszönhetően már megverte az osztrák csapatokat, majd 1870-ben Franciaországot is legyőzte Sedannál. Idősík: XVIII.század, térben: a mai Németország. A hét szempontból kiemelkedő: csaták száma, színvonala, történelemre gyakorolt hatás, haditechnika. <br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">2. A brit gyarmati hadsereg (1756 - 1918)</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/brit_hadsereg.jpg" alt="brit_hadsereg.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A legnagyobb kiterjedésű valaha létezett birodalmat a britek birtokolták a XIX. század végén. Ezekben az években teljes területe elérte a 34 millió négyzetkilométert, lakossága a fél milliárd főt. A briteké volt: Kanada, Ausztrália, India, mellett Afrika jelentős hányada (Kairó-Fokföld vonal) és a Közel-Kelet egy része is. Mindezt a híres vörös-kabátos seregnek köszönhette Anglia. Ez a haderő mindenhol helyt állt (sivatagban, esőerdőkben, trópuson, hegyvidéken, tengeren). A legnagyobb bravúrt India 1849-re történő megszerzése jelentette. Idősík: XVIII - XIX. század, térben: minden földrész. A hét szempontból kiemelkedő: birodalom nagyság, legyőzött népek száma, csaták száma, történelemre gyakorolt hatás.<br /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">1. A Wehrmacht (1939-1945)</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #800000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/wehrmacht.jpg" alt="wehrmacht.jpg" class="imgnotext" /></span></strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A világtörténelem legnagyobb háborúját a második világháború jelentette, melynek kezdeményezője a Hitleri német hadsereg volt. A Wehrmacht és az SS együttesen 7 milliós létszámmal rendelkezett 1939-ben, amikor megtámadták Lengyelországot, majd 1940-ben Dániát, Norvégiát és a Nyugat-európai országokat. A német hadsereg sikert-sikerre halmozott egészen első komoly vereségükig, a moszkvai csatáig (1941 okt 2 - 1942 jan 7). Innentől már kudarcok is érték a legyőzhetetlennek tartott szürke egyenruhásokat. Mégis elmondható: a Wehrmacht tábornoki kara, tiszti állománya, harckocsizói és tengeralattjárósai egészen kivételes tudással rendelkeztek és számtalan mérnöki bravúrral megalkotott katonai eszköz használatában bizonyultak kivételesnek. A Wehrmacht a hadtörténelem egyik legfegyelmezettebb és legsikeresebb hadserege volt. A Sztálini szovjet Vörös hadsereg csak a kétfrontos harc segitségével illetve iszonyatos áldozatok árán, majd 9 milliós emberveszteséggel (ennyi elesett szovjet katona árán, miközben a németek az összes fronton együttvéve vesztettek 5,3 millió embert), mennyiségi anyagháborúval </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">tudta legyőzni. Idősík: 1939-1945, térben: Európa, Afrika és Ázsia kis része. A hét szempontból kiemelkedő: hadsereg nagyság, csaták száma, haditechnika.<br /></span></p>
<p><iframe class="blh-vote" style="border: 0; height: 446px" src="https://tortenetiro.blog.hu/api/zend/vote?colorscheme=light&blog_id=502470&question_id=42300" height="446" data-question-id="42300"></iframe></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000;"><em>2019.09.01.(09:35)</em></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000;">*** </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F09%2F01%2Fa_legjelentosebb_10_hadsereg_a_tortenelemben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F09%2F01%2Fa_legjelentosebb_10_hadsereg_a_tortenelemben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F09%2F01%2Fa_legjelentosebb_10_hadsereg_a_tortenelemben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A 10 legjelentősebb hadsereg a történelemben [5.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/09/01/a_legjelentosebb_10_hadsereg_a_tortenelemben#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15033156" border="0" /></a><br /></p>
hadseregek
0
A 10 legjelentősebb hadsereg a történelemben
A világtörténelem 10 legjelentősebb hadserege alapjaiban határozta meg az emberiség krónikáját. De melyek voltak ezek?
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/poroszok.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/perzsa_birodalom.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2019/08/16/karoly_robert_vagy_i_karoly
Az Anjou család és sarja: Károly Róbert vagy I. Károly? [4.]
2019-08-16T14:11:36+02:00
2019-08-16T14:11:36+02:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az Anjou család 1301 és 1395 között, vagyis majdnem egy teljes évszázadon keresztül uralta hazánkat, négy koronás fővel ajándékozva meg népünk történelmét (<em>Károly Róbert, Nagy Lajos, Mária, Durazzói Károly</em>). Ennek a bizonyos dinasztiának volt meghatározó tagja Károly Róbert (1301-1342), akinek nevét napjainkban már kétféle módon is írják, az említett forma mellett I. Károlyként is. Kérdés azonban: valóban így helyes? Egyáltalán melyik forma felel meg jobban a valóságnak és a történethűségnek? Előbb azonban röviden ismerkedjünk meg kicsit a családdal.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/karoly_robert_kep.jpg" alt="karoly_robert_kep.jpg" class="imgnotext" width="617" height="298" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ha valaki az Anjou szóra keres az interneten, egy tartomány,<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Anjou" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> francia megye (<em>Anjou</em>)</a> is felbukkan a találatok között, mely <a href="https://www.distancefromto.net/distance-from-paris-fr-to-angers-fr" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Párizstól (légvonalban) 265 km -re fekszik</a> DNY -i irányban. Ez a történelmi terület 1226-ban kapott történelmi jelentőséget, amikor VIII. Lajos francia király meghalt és az utódok hatalmas területeket örököltek tőle, melyet később megosztottak egymás között Az uralkodó összesen 7 fiú gyermeket hagyott maga után, akik közül csak három fiú érte meg a felnőtt kort: a legidősebb, IX. Lajos örökölte meg a francia trónt (alig 12 esztendősen), Károly herceg a gazdag Anjou tartományt, Alphonse pedig Poitiers grófságát. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/anjou_karoly.jpg" alt="anjou_karoly.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Anjou tehát 1246-ban az alig 19 éves Károly hercegé lett, aki innentől saját dinasztiát alapított házasságkötésével (mely egyébként szintén 1246-ban történt), mégpedig I. Beatrix provence-i grófnővel. Ez az új dinasztia az apanázsként testvérétől, IX. Lajos királytól kapott birtok, Anjou nevét viselte. Károly szerencse-csillaga 1266-ban emelkedett fel, amikor IV. Kelemen pápa neki adományozta a Szicíliai Királyságot és így végül mégiscsak uralkodó válhatott belőle (igaz nem saját hazájában, Franciaországban).<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/anjouk.jpg" alt="anjouk.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ami az említett Szicíliai Királyságot illeti: Dél-Itáliát és Szicília szigetét ölelte fel, mely területek még a X. században bizánci kézen voltak. Később normann hódítók jelentek azonban meg a térségben, Guiscard Róbert vezetésével és 1059-ben elérték, hogy a pápa nekik adományozza a régiót "<em>Apulia és Calabria hercegsége</em>" néven. A hercegségből 70 évvel később, 1130-ban lett királyság, mely már a <strong>"Szicíliai Királyság" címet viselte</strong>. Az újonnan létrejövő állam kezdetben a normann Hauteville család uralma alatt működött (ennek volt tagja az alapító Gusicard Róbert is). </span> <img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/terkep_szicilia.jpg" alt="terkep_szicilia.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A királyság 1197-ben a német Hohenstauf család kezébe került, mivel II. Roger lányát VI. Hohenstauf Henrik német-római császár vette feleségül. Gyermekük II. Frigyes teljes jogú szicíliai királyként foglalhatta el a trónt, törvényes fia azonban nem született. Mindössze egy házasságon kívüli gyermeke volt, Manfréd, aki Bianca Lancia buscai őrgrófnővel folytatott szeretői kapcsolatából született. Manfrédot 1258-ban, Palermoban koronázták meg. A pápák azonban nem nézték jó szemmel, hogy törvénytelen gyermek ül Szicília trónján és a Hohenstaufok túlhatalma sem volt ínyükre (északról és délről is Hohenstauf hatalom vette körül a pápai államot). Végül IV. Kelemen pápa összefogott a francia király öccsével (a bevezetőben említett Anjou Károly herceggel) és Rómában 1266 január 6-án megkoronázta mint Sziciliai királyt. Manfréd nem adta fel harc nélkül befolyást, így csatát vállalt Károllyal, mégpedig 1266 február 22-én Beneventónál. A véres ütközetben Manfréd meghalt, Károly pedig <strong>megkaparintotta magának a Sziciliai Királyságo</strong>t. Így kerültek az Anjouk Dél-Itáliába, mint uralkodói dinasztia. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Anjou Károly fia, II. Károly 1285-ben került a nápolyi trónra (mint a Szicíliai Királyság uralkodója), de még előtte, 1270-ben <strong>feleségül vette a magyar király, V. István leányát,</strong> Máriát. Ez a bizonyos frigy volt az Anjouk hivatkozásai alapja a magyar korona megszerzésére. A házasságból született Martell Károly ugyanis (<em>aki nem tévesztendő össze a IX. században élt névrokonával, a Karoling-ház névadójával</em>) Habsburg Klemenciától született gyermeke: Caroberto mint magyar trónkövetelő lépett fel 1300-ban az Árpád-ház kihalásakor. <strong>Pontos neve a keresztségben Caroberto de Anjou volt</strong>.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/anjou_csaladfa.jpg" alt="anjou_csaladfa.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Az 1288-ban született Caroberto, itáliai keresztnevet kapott, melynek<strong> sem a Károly, sem a Róbert nevekhez nincs köze</strong>, így magyar megfelelője sincs. Miután 1301-ben először koronázták meg magyar királynak, a helyi nemesség a Cariberto nevet Károly Róbertre "cserélte". <a href="http://tortenelemcikkek.hu/node/226" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Károly Róbert 41 esztendőn keresztül uralkodott</strong></a> a Magyar Királyság felett, melynek gazdasági, politikai és gazdasági viszonyait is konszolidálni tudta. Törekvéseit fia, Nagy Lajos folytatta, aki névleg (anyja révén) a Lengyel Királyságot is megörökölte. Halálakor azonban törésvonal keletkezett az Anjouk magyarországi uralmában, mivel Lajos nem hagyott maga után fiú örököst. Végül lánya, Mária került a magyar trónra, illetve átmenetileg (két hónapra) Durazzoi Kis Károly (1385 december és 1386 február között). Mária 1395-ös halálával az Anjou család magyarországi hatalma is megszűnt, hazánk trónja Mária férjére, Luxemburgi Zsigmondra szállt.<br /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/karolus_pecset.jpg" alt="karolus_pecset.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Károly Róbert kettős pecsétje (A Magyar Nemzeti Múzeum galvanoplasztikai lenyomatáról rajzolva) Bár ezen a "KAROLUS" megnevezés szerepel, a család Nápolyban a Caroberto alakot használta.</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Ami a címben feltett alapkérdést illeti - <strong>Károly Róbert vagy I. Károly</strong> - a válasz valójában: egyik sem. Ez a név nem a Károly megfelelője, viszont a Károly Róbert alakilag és hangzásában is közel áll hozzá, így sokkal inkább megfelelőbb változat, mint az I. Károly. A magyar történész terminológia néhány éve az I. Károly névalak mellett tette le a voksát - részben mert a magyarországi pénzeken, pecséteken és okleveleken gyakoribb a KAROLUS, vagy KARVLVS alak (és a középiskolai tankönyvekben is egy ideje ez a forma szerepel) - vannak azért ellenvélemények is. A magam részéről is ezekhez a "hangokhoz" csatlakozom, kitartva azon álláspont mellett, hogy <strong>a Károly Róbert a megfelelőbb megnevezés</strong> a Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb uralkodója számára. </span> </p>
<p style="text-align: center;"><span color="#000000" face="arial, helvetica, sans-serif" style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000;"><em>2019.08.16.(14:11)</em></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000;">*** </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F08%2F16%2Fkaroly_robert_vagy_i_karoly%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F08%2F16%2Fkaroly_robert_vagy_i_karoly%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F08%2F16%2Fkaroly_robert_vagy_i_karoly%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az Anjou család és sarja: Károly Róbert vagy I. Károly? [4.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/08/16/karoly_robert_vagy_i_karoly#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/15012320" border="0" /></a><br /></p>
I._Károly
Anjou
Károly_Róbert
0
Károly Róbert vagy I. Károly?
Károly Róbert, Anjou családból származó királyunk eredeti neve magyarosítva került uralkodóink közé
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/karoly_robert_kep.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/karoly_robert_kep.jpg
https://tortenetiro.blog.hu/2019/01/26/biztos_hogy_elvesztettuk_az_1848_49-es_szabadsagharcot
Biztos, hogy elvesztettük az 1848/49-es szabadságharcot Ausztria ellen? [3.]
2019-01-26T18:12:13+01:00
2019-01-26T18:12:13+01:00
Történetiró
https://blog.hu/user/1312445
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A hamarosan mozikba kerülő új magyar nagyjátékfilm, a <a href="https://filmelemzoiro.blog.hu/2019/01/26/uj_magyar_tortenelmi_drama_guerilla" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Kárpáti György Mór rendezte Guerilla</strong></a> kapcsán érdemes felidéznünk történelmünk egyik legfontosabb időszakának, az 1848/49-es szabadságharcnak az eseményeit. A visszaemlékezést ezúttal azonban egy kétely megfogalmazásával tesszük. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az első hallásra talán kicsit meglepő kérdés - "<em>biztos, hogy elvesztettük az 1848/49-es szabadságharcot?</em>" - <strong>Kossuth Lajos emigrációban hangoztatott nézeteit</strong> idézi, melyben az egykori kormányzó azt állította, hogy a magyar szabadságharcot nem elvesztettük, hanem azt elárulták. Idézve <strong><a href="http://mek.niif.hu/04800/04834/html/kossuth0117/kossuth0117.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">1849 szeptember 12-én kelt vidini levelét</a></strong>: “<em>Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által</em>." Kossuth egyértelműen Görgeyt vádolta a kudarcért, ám azóta a történészek jóvoltából kiderült: vádjai alaptalanok voltak és leginkább azt a célt szolgálták, hogy feltámasszák a jogos harc folytatását. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/temesvari_csata.jpg" alt="temesvari_csata.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><strong><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Temesvár felmentése - Bachmann-Hohmann egykoru kőrajzáról. – Orsz. Képtár metszet-gyűjteménye</span></em></strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ám <strong>ha vereség kérdését más szemszögből nézzük</strong> -- és </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">végiggondoljuk, hogy a magyar szabadságharc Ausztria ellen irányult és első szakasza az osztrák császári csapatok kiűzésével zárult 1849 május 21-én (a tavaszi hadjárat végén), mégpedig Windisgratz csapatainak ronggyá verésével -- árnyaltabb és elgondolkodtató képet kapunk. A végső, mindent eldöntő csapást a cári Oroszország mérte ránk közel 200 ezres seregének puszta megjelenésével és bár a szabadságharc utolsó összecsapásában, a temesvári csatában (1849 augusztus 9-én) az osztrákok gyűrték le a magyar fősereget, az egész harc összképét, lehetséges haditerveit, csapatmozgásait és döntéseit alapjaiban határozta meg a hatalmas cári erő felbukkanása. Érdemes tehát mélyebben vizsgálódnunk a korabeli események felidézésével, ha reális választ szeretnénk kapni címben feltett kérdésünkre.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tarkep1849.jpg" alt="tarkep1849.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Az események a márciusi forradalommal kezdődtek (1848 március 15-én), mely nem kis részben a nemzetközi helyzet miatt -- a párizsi majd bécsi forradalmak kirobbanása révén -- sikerre vitte követeléseink teljesítését: 1848 március 17-én Kossuth és az országgyűlési küldöttség átvehette Bécsben V. Ferdinánd jóváhagyó válaszát, Magyarország átalakításáról és a Batthyány-kormány kinevezéséről. Megvalósulhatott tehát a közteherviselés, a jobbágyfelszabadítás és hazánk birodalmon belüli önrendelkezésének kialakítása. Ám a győzelem sajnos átmenetinek bizonyult: bár megszülettek az <strong>április törvények</strong> (melyeket a császár szentesített is), 1848 nyarán az Udvar úrrá lett az olasz lázadásokon (custozzai csata - 1848 július 23-25) és elhatározta, hogy visszafordítja a magyarországi eseményeket is. A Habsburgok a magyar átalakulás megállítását három lépéssel indították el: először is magyar ellenes lázadásra kezdték bátorítani a nemzetiségeket, másodszor megszakították Kossuthékkal a tárgyalásokat és végül helytartót küldtek Pestre, hogy átvegye az irányítást a Batthyány-kormánytól. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/gorgey.jpg" alt="gorgey.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Görgey Artúr (litográfia)</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A szabadságharc a császári (birodalmi) zászlók alatt érkező horvát hadsereg támadásával vette kezdetét -- és bár 1848 nyarán Kossuth mindent megtett az előkészületekért (toborzott, honvéd zászlóaljakat állított fel és hadi-hitelt kért az országgyűléstől) -- a háború óriási áldozatokat rótt az országra. Ennek ellenére a legelső ütközetet, a <strong>pákozdi csatát</strong> (1848 szeptember 29-én) megnyertük, Petőfi pedig híres versében (A vén zászlótartó) gyávának nevezhette a horvát bánt: "<em>Fut Bécs felé Jellasics a gyáva</em>". Következett a horvátok üldözése és az első vereség az osztrák határon, <strong>Schwecahtnál</strong> (1848 október 30). Ausztria azonban nem ijedt meg a magyarok elszántságától: gyorsan császárt cserélt (V. Ferdinánd helyébe unokaöccse, a 18 éves Ferenc József került) és 1848 decemberében 55 ezer fős sereggel indult Magyarország ellen (Alfred zu Windisgratz herceg vezetésével). Sem a frissen felemelkedő <strong>Görgey Artúr</strong>, sem a vele vetélkedő <strong>Perczel Mór</strong> nem tudták megakadályozni a császári csapatokat abban, hogy 1849 január 5-én bevonuljanak Pestre. Ez volt a szabadságharc első nagy fordulópontja: a kormány szerepét betöltő OHB és a parlament Debrecenbe menekült, <strong>a főváros elesett</strong>, a honvéd haderő menekülni kényszerült, sőt a szétesés szélére került. A helyzetet azonban Görgey megmentette: <strong>váci kiáltványában</strong> további harcra buzdított és a jogos küzdelem folytatásáért állt ki, miközben alkut nem ismerő elszántságra tett ígéretet. Bár üzenetét Kossuth félreértette (úgy gondolva, hogy függetleníteni akarja magát és seregét tőle) a kiáltvány megállította a magyar hadsereg szétesését (a haza szökéseket, az egyes csapatrészek megadáson való gondolkodását). Emellett azzal, hogy északra indult csapataival, a magyar főparancsnok elérte, hogy Windischgratz ne a kormányt üldözze kelet felé, hanem utána vonuljon a császárvárost is védve (nem tudhatta ugyanis, hogy Görgey nem fordul e később Bécs irányába). </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Görgey híres <a href="http://tortenelemcikkek.hu/node/324" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>téli hadjáratában</strong></a> a felvidéken keresztül a Felső-Tisza vidékére vitte seregét, amihez kellet a Branyiszkói áttörés bravúrja is (1849 február 5-én). A hadjárat után, a Tiszától 40 km távolságban vereséget szenvedtünk ugyan a Görgey helyére kinevezett <strong>Henryk Dembninsky</strong> tábornok hibájából -- mégpedig a <strong>kápolnai csatában</strong> (1849 február 26-27-én) -- a császáriakat abba a hamis illúzióba kergettük, hogy legyőztek bennünket. Ám a magyar vereség nem volt megrendítő, az újra kinevezett (és a magyar tisztek által főparancsnoknak követelt) Görgey összerendezte csapatait a Tisza mentén és <strong>mindent elsöprő ellentámadást</strong> tervezett az osztrákok kiűzésére. Következett a szabadságharc legdicsőbb két hónapja: a tavaszi hadjárat 1849 április 2 és május 21 között.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/1_63tavaszi_hadj.jpg" alt="1_63tavaszi_hadj.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A szabadságharc átmeneti győzelme</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A dicsőséges tavaszi hadjárat "főszereplői" a legkiválóbb magyar tábornokok voltak: Görgey Artúr, Aulich Lajos, Damjanich János, Klapka György, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő és Gáspár András. (Közülük négyen is később aradi vértanúk lettek.) A mindent megtervező egri haditanács után a cél két útvonalon haladva Gödöllő elérése és Windisgratz bekerítése lett. Bár nem sikerült mindent teljesíteni (az osztrákok kicsúsztak a kezeink közül), <strong>a magyar honvédsereg sorra aratta győzelmeit</strong>: április 2-án <strong>Hatvannál</strong>, április 4-én <strong>Tápiobicskénél</strong>, április 6-án pedig <strong>Isaszegnél</strong>. Történelmünk nagy diadalai voltak ezek, melyekre méltán lehetünk büszkék ma is. A győzelmek miatt Kossuth ekkor már úgy érezte: nem lehet és nem is szabad többé visszakozni, sőt elejét kell vennie mindenfajta tárgyalási kísérletnek (különbéke kezdeményezésnek), így 1849 április 14-én a debreceni nagytemplomban kimondatta az országgyűléssel a <strong>Habsburg-ház trónfosztását</strong> és a függetlenségi nyilatkozat jóváhagyását. Kossuthból kormányzó lett, Görgeyből pedig hadügyminiszter. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/momaromi_csata.jpg" alt="momaromi_csata.jpg" class="imgnotext" /> <span style="color: #808080;"><em><strong>A második komáromi csata (1849 július 2.) Bachmann-Hohmann</strong></em></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">A tavaszi hadjárat folytatásában az osztrákok kezén lévő budai várat megkerülve győztünk a felvidéki <strong>Nagysallónál</strong> (1849 április 19.) és <strong>visszaszereztük Komáromot</strong> is (1849 április 22.). Ekkor azonban komoly vita zajlott arról: hogyan tovább? Üldözzük e tovább az osztrákokat (esetleg egészen Pozsonyig, Bécsig törve) vagy előbb szerezzük vissza a csapataink által közbezárt budai várat. Kossuth az utóbbi mellett döntött, hiszen jól tudta: a függetlenség kimondása után Európa előtt csakis egy saját fővárosát maradéktalanul birtokló nép vehető komolyan. Miközben Erdélyben is magyar győzelmek születtek Bem József jóvoltából, megkezdődött tehát <strong>Buda ostroma</strong>. A győzelem azonban a vártnál nehezebben sikerült, a harc elhúzódott és csak 1849 május 21-re hozott végső diadalt. Ez lett magyar szempontból a szabadságharc csúcspontja:<strong> Magyarország újra a miénk lett</strong>.</span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A fordulat 1849 május 9</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span color="#000000" face="arial, helvetica, sans-serif" style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Magyarország 1849 májusában megnyerte a harcot, az osztrák csapatokat szinte mindenhonnan kiűzte. A fordulat ekkor következett: <strong>I. Miklós orosz cár</strong> ugyanis nyilatkozatban<strong> jelentette be</strong> <strong>1849 május 9-én</strong>, hogy csapatival <strong>beavatkozik</strong> a magyar szabadságharc eseményeibe, mégpedig Ferenc József és Ausztria oldalán. A bejelentés mögött a napóleoni háborúk után megszülető Szent Szövetség összefogási kötelezettsége és az azt kiegészítő 1833-as <a href="http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index88.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>münchengratzi szerződés</strong></a> állt. Ezek alapján Ausztria, Poroszország és Oroszország egymást segítve kötelezték el magukat mindenfajta forradalom, felkelés vagy lázadás leverésére, mégpedig bárhol az általuk birtokolt területeken. <strong>Miklós cár közel 200 ezer orosz katonát indított a magyarok ellen</strong>, így az újabb támadásra készülő osztrák hadsereggel együtt több, mint háromszoros túlerővel kellett szembenéznünk. A harc ezzel reménytelenné vált számunkra. Kossuth innentől már csak abban reménykedhetett, hogy időhúzással elérheti a nyugati hatalmak közbeavatkozását. Ám reményei naivitásról tanúskodtak: Franciaországnak és Angliának esze ágában sem volt közbelépni. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span color="#000000" face="arial, helvetica, sans-serif" style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/vilagos.jpg" alt="vilagos.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #808080;"><em><strong><span color="#000000" face="arial, helvetica, sans-serif" style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A világosi fegyverletétel - Szkicsák-Klinovszky István képe</span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span color="#000000" face="arial, helvetica, sans-serif" style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">1849 júniusa és augusztusa között a közel 300 ezres orosz-osztrák haderő mindenhol győzelmet aratott: <strong>vesztettünk Komáromnál</strong> (1849 júliusában), majd Erdélyben (Segesvárnál), <strong>Debrecennél</strong> (augusztus 2.) <strong>Szegednél</strong> (augusztus 5.), végül <strong>Temesvárnál</strong> (augusztus 9.). A magyar csapatok két legnagyobb seregteste közül az egyik Dembinszky majd Bem parancsnoksága alatt harcolt és a Pest - Temesvár vonalon vonult vissza, míg a kisebbik Görgey Artúr vezényletével a Komárom - Vác - Rimaszombat - Tokaj - Debrecen - Arad útvonalon tartott délre. A magyar seregtestek utolsó összevonási területe így a Szeged - Arad - Temesvár háromszög lett. Itt kényszerültünk végső megadásra is <strong>1849 augusztus 13-án, Aradtól 30 km-re, Világosnál</strong>, a szöllősi mezőn.</span><span color="#000000" face="arial, helvetica, sans-serif" style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000;"><strong><span color="#000000" face="arial, helvetica, sans-serif" style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A végső mérleg megvonása</span></strong></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span color="#000000" face="arial, helvetica, sans-serif" style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Fontos kiemelnünk: 1849 májusára a magyar honvédcsapatok szinte mindenhol legyőzték az osztrákokat: folyamatban volt a budai vár visszaszerzése (május 4 és 21 közt zajlott) lezárult az erdélyi osztrák csapatok kiűzése és deklarálva lett függetlenségünk kimondása is. 1849 tavaszán győzelmet ünnepelhettek tehát a magyar városok szerte a hazában. A fordulatot az oroszok beavatkozása hozta és az a 193 ezres kozák haderő, mely pihent katonákkal lepte meg az országot északról támadva. Amikor 1849-es vereségünkről beszélünk Ausztriával szemben,<strong> soha nem feledhetjük: 1848 ősze és 1849 tavasza közt legyőztük őket</strong>. A fordulat, az orosz cári haderő bevetése változtatta meg a végeredményt és tette tragédiává szabadságharcunk utolsó napjait. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span color="#000000" face="arial, helvetica, sans-serif" style="color: #000000; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/tortenetiro_logo.jpg" alt="tortenetiro_logo.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em>2019.01.26.(18:11)</em></p>
<p style="text-align: center;">***</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F01%2F26%2Fbiztos_hogy_elvesztettuk_az_1848_49-es_szabadsagharcot%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F01%2F26%2Fbiztos_hogy_elvesztettuk_az_1848_49-es_szabadsagharcot%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftortenetiro.blog.hu%2F2019%2F01%2F26%2Fbiztos_hogy_elvesztettuk_az_1848_49-es_szabadsagharcot%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Biztos, hogy elvesztettük az 1848/49-es szabadságharcot Ausztria ellen? [3.]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tortenetiro.blog.hu/2019/01/26/biztos_hogy_elvesztettuk_az_1848_49-es_szabadsagharcot#comments"><img class="item_ctp" src="https://tortenetiro.blog.hu/rss/image/post/id/14589734" border="0" /></a><br /></p>
szabadságharc
1848/49
Görgey_Artúr
0
Biztos, hogy elvesztettük az 1848/49-es szabadságharcot?
1849 májusára a magyar honvédcsapatok szinte mindenhol legyőzték az osztrákokat: folyamatban volt a budai vár visszaszerzése (május 4 és 21 közt zajlott) lezárult az erdélyi osztrák csapatok kiűzése és deklarálva lett függetlenségünk kimondása is. 1849 tavaszán győzelmet ünnepelhettek tehát a magyar városok szerte a hazában.
https://tortenetiro.blog.hu/media/image/temesvari_csata.jpg
Történetíró
https://tortenetiro.blog.hu
https://m.blog.hu/to/tortenetiro/image/temesvari_csata.jpg