John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én, a Massachusetts állambeli Brookline-ban egy újgazdag ír katolikus család második fiúgyermekeként látta meg a napvilágot. A család vagyonát és jelentős politikai befolyását az apa, Joseph P. Kennedy alapozta meg, mint pénzügyi szakember és bankár. Már 1935-ben 180 milliós vagyon halmozott fel, ám a háborús időkben náci-pártisága miatt kegyvesztett lett a Fehér Házban. Ekkor döntötte el, hogy önmaga helyett fiaiból farag majd elnököket, ám legidősebb gyermeke elesett a harcokban, így másodszülött fia, John politikai pályáját kezdte egyengetni.

John F. Kennedy. Forrás: thoughtco.com

John F. Kennedy a Harvardon diplomázott 1940-ben, majd a háborúban szolgált századosként (meg is sérülve a gerincén és kitüntetést kapva) végül a háború után 1947-ben a demokrata párt szenátora lett. Közben családot alapított, miután 1953-ban elvette a gyönyörű Jacqueline Bouviert. Később 1960-ban indult az elnökválasztáson, melyen egy hajszállal győzte le politikai ellenfelét, a republikánus Richard M. Nixont. Kennedy alig 44 évesen lett az USA első embere, ezzel Theodore Roosevelt után ezüstérmes a legfiatalabb elnökök listáján. Az USA történetében egy teljesen új elnök-típust jelenített meg, aki fiatalos, divatos, lendületes és modern. Szinte azonnal elnyerte a széles tömegek szimpátiáját Amerikában.

Kennedy elnöksége (1961 január 20 – 1963 november 22.)

Ha Kennedy érdemeit vizsgáljuk és sorrendbe tesszük, érdemes az amerikai maffia visszaszorítására tett lépéseivel kezdenünk. Bár a Cosa Nostra ellenségként tekintett rá (sőt később emiatt a maffia a Kennedy elleni merénylet egyik közreműködőjeként került előtérbe) valójában nem tekinthető teljes sikernek a szervezett bűnözés elleni harca. Ugyanakkor már önmagában a törekvés is elismerésre méltó, hiszen korábban egyik elnök sem nagyon igyekezett határozottan fellépni ezen a területen.

Kennedy egyértelmű sikere viszont, hogy az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást, kormánya pedig növelte az oktatásra szánt állami támogatás összegét is. A Kennedy-kabinet törvényeket kezdeményezett az iskolákban, munkahelyeken és középületekben érvényes lévő faji megkülönböztetés eltörlésére is. Az afro-amerikaiak védelmében hozott rendelkezései kapcsán jelentős zavargások folytak néhány déli államban (főként Alabamában és Mississippiben), ahová csapatokat kényszerült küldeni a feketék jogainak biztosítására.

Forrás: infobae.com

Kennedy sokat tett az űrkutatás fejlesztéséért is: 1962-ben neki volt köszönhető, hogy a kongresszus megszavazta az Apollo-űrprogramot, melynek célja az volt, hogy az évtized végére embert juttasson a Holdra. Ez az esemény az Apollo 12 holdra-szállásával 1969. november 14-én sikeresen be is következett. Amerikaiak milliói nézték végig az eseményt, büszkén konstatálva Amerika világelsőségét  az űr meghódításában. Kennedy érdemeit elismerve a Florida államban található Cape Canaveral-i űrkikötőt John F. Kennedy Űrközpontnak nevezték el.

Ha további pozitívumokat keresünk, kiemelendő még a Kennedy-féle gazdaság-élénkítő belpolitika is, melynek révén az 1960 és 1963 közötti időszak konjunktúraként jelent meg az amerikai történelemben. illetve megemlíthető a Békehadtest megalapítása is (1961-ben), mely a világbékét és a leszakadozó államok megsegítését szolgálta. A Kennedy házaspár sokat tett a Fehér Ház megszépítéséért és az elnöki hivatal népszerűségének, tekintélyének megnöveléséért. (Később ezt Nixon sikeresen lerombolta korrupciós ügyeivel és a hírhedt Watergate botránnyal melyekért le is kellett mondania.)

Kennedy külpolitikája és meggyilkolása

A merénylet előtti percek. Forrás: nbcdfw.com

Kennedy legnagyobb történelmi érdeme egyértelműen az 1962-es kubai rakétaválság higgadt és eredményes kezelése volt illetve a harmadik világháború elkerülése és a nukleáris holokauszt megakadályozása. Ha más dolgot nem is nézünk számtalan törekvése közül, akkor ez az egy tette is elegendő ahhoz, hogy a legnagyobb elnökök között emlegessük. Kennedynek volt köszönhető még egyébként a nagyhatalmak közötti forródrót létesítése és az atomcsendegyezmény is.

Fő kudarca azonban sajnos egyben halálát is okozta: "fékezni" és megakadályozni próbálta ugyanis az USA háborúba sodródását Vietnámban. Bár tény, hogy nem sokkal elnöki kinevezését követően, azaz már 1961 -ben a külügyminisztérium a CIA és a hadsereg-vezetés amerikai „megfigyelők” (katonai kiképzők) Vietnamba küldéséről győzte meg, Kennedy mindvégig a konfliktusból és háborúból való „kifarolást” erőltette (magára maradva ezen törekvésével).

A kongresszusi és egyéb nyomásnak engedve (a hadsereg illetve CIA követelései előtt meghajolva) de legfőképpen a milliárdos fegyvergyáros lobbinak „bedőlve”  1963 végére 17 ezerre emelte a Vietnámban tartózkodó amerikai katonák számát. Azonban hozzá kell tennünk: Kennedy halála után, a háborút akaró körök több százezres seregek Vietnámba küldését érték el, és 1968/69 -re már közel 550 ezer amerikai katona állomásozott az indokínai országban. Ez a hatalmas szám pedig sokszorosan felülmúlja a Kennedy által ideiglenesen odavezényelt erők létszámát. (Arról nem beszélve, hogy Kennedy azt a néhány ezer katonát is haza kívánta hozni.)

Kennedy valójában békepárti politikus volt és a békés, demokratikus fejlődés híve, ám konok háború-ellenességével rengeteg ellenséget szerzett. Bizalmatlan légkörben kényszerült dolgozni, csak legfőbb támogatóiban bízhatott: így öccsében Robert Kennedyben (aki igazságügy-miniszterként segítette), legfőbb politikai tanácsadójában Kenneth O’Donnell kabinetfőnökben, Robert McNamara védelmi miniszterben illetve két hűséges tanácsadójában Larry O’Brianben és Dawid Powersben. A kis csapatot a Kennedyvel ellenséges republikánusok csak „ír maffiaként” emlegették.

A két Kennedy és a legfőbb bizalmas: Kenneth O'Donnell, akivel Kennedy mindent megbeszélt. Forrás: LINK

Kennedy kapcsán rengeteg csúsztatás lát napvilágot időről-időre; az egyik ilyen, hogy ő okolható az 1961 áprilisában végrehajtott Disznó-öbölbeli akcióért. Az igazság azonban az, hogy semmi köze nem volt ahhoz a bevetéshez, mert bár elnöksége legelejére esett, a megtervezést még elődje, Eisenhower hagyta jóvá és az ő tanácsadói és emberei dolgozták ki a partraszállási kísérletet is (Kubából elmenekült emigránsokkal akarták Castro hatalmát megdönteni). A másik vád, ami időnként Kennedyt éri az a zűrös magánélete (nőügyei, többek közt Marilyn Monroe -hoz fűződő kapcsolata). Ezekben az ügyekben persze akad igazságtartalom, de egyrészt alig akad feddhetetlen amerikai politikus, másrészt elnöki rendelkezései és törekvései nagyságrendekkel fontosabbak hálószoba-szokásainál.

Kennedy halálát a hivatalos verzió szerint egy Lee Harvey Oswald nevű, kommunista fiatalember magányos akciója okozta, aki 1963 november 22-én lelőtte az amerikai elnököt Dallasban. Ugyanakkor a merényletet követő vizsgálat annyi furcsaságot tárt fel, hogy az emberek többsége nem hitt a hivatalos vizsgálat végeredményének.

Az állítólagos merénylő: Oswald. Forrás: cbs.com

Négy évvel a merénylet után egy new orléans-i ügyvéd, bizonyos Jim Garrison kezdeményezte az eset újabb kivizsgálását és nyomozása újabb tényezőkre mutatott rá, melyek összeesküvés felé mutatnak. Garrison könyvének címe: JFK - A gyilkosok nyomában. Az ügyvéd 1967 -es nyomozásáról 1991 -ben Oliver Stone készített népszerű filmet Kevin Costner főszereplésével. (Címe: JFK - A nyitott dosszié.) A valóság talán soha nem derül ki Kennedy halálával kapcsolatban, de a Jim Garrison és Oliver Stone által felvetett összeesküvés lehetősége – mely a háború-párti republikánus politikusokat, nagytőkéseket, illetve a hadsereg és a CIA vezetőit nevezi meg a merénylet megszervezőjének – a mai napig hihetőbb alternatívát szolgáltat, mint a közreadott hivatalos jelentés.

Felhasznált források:

• Biography of Kennedy - thoughtco.com
• John F. Kennedy - britannica.com
• Harmat Árpád: John f. Kennedy élete és rejtélyes halála

További érdekes írásaink: A 10 legerősebb hadsereg,  A leghíresebb vadászpilóta, Mátyás király és a nők, A normandiai partraszállás, Sztálin hóhéra, A feltételezett őshaza: Dzsungária,