Történelem és múltbéli érdekességek

Történetíró

Kelet-Európai átalakulási kísérletek a hidegháború alatt [17.]

2020. október 24. - Történetiró

A szovjet-hatalom és kommunista elnyomás elleni mozgalmak K-Eu-ban:

  1. Kelet-német munkásfelkelés, 1953
  2. Magyar 1956-os forradalom
  3. Prágai tavasz, 1968, Dubcsek
  4. Lengyel szolidaritás mozgalom, Lech Walesa 1980-1983
  5. Berlini fal lebontása 1989 november 9
  6. Romániai forradalom 1989 december 15.

Így 1956 évfordulóján, amikor a hazánkat megszállva tartó szovjet hadseregre támaszkodó kommunista elnyomás elleni harcra emlékezünk, - ünnepelve mindazokat a magyar hősöket, akik fegyvert mertek ragadni a szabadságért - érdemes felidéznünk a későbbi évek eseményeit is, amikor ez végül sikerült Európa keleti felén. 

1956_kep.jpg

kép forrása: gondola.hu

Az előzmények a második világháború végéig nyúlnak vissza, amikor Hitler seregei sorozatos vereségeket szenvedve a vörös hadseregtől menekülésre kényszerültek és elhagyták Kelet-Európát. Az ilyen módon fellélegző és a nácik uralma alól felszabaduló államok azonban nem élvezhették sokáig a szabadságot, mert a németek helyébe a szovjetek "költöztek". Sztálin csapatai megszállták Kelet-Németország mellett Csehszlovákiát, Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát is. Ezekben az országokban megkezdődött a "szovjetizálás: a politikai rendszerek egypártivá tétele, a helyi kommunisták hatalomra segítése, a diktatúrák kiépítése és a gazdaság szovjet-típusúvá alakítása. Nálunk Rákosi Mátyás alakított ki szabályos rémuralmat 1949 és 1956 között, mégpedig a rettegett ÁVH ra és a hazánkban tartózkodó szovjet csapatokra támaszkodva.

rakosi.jpg

Kommunista állami ünnepség 1950 augusztus 20-án (kép forrása: sulinet.hu)

A Kelet-Európában mindenhol kialakuló új berendezkedési forma a hidegháború évtizedei alatt végig megmaradt, ugyanakkor rendszeresen történtek kísérletek a helyi kommunisták és a megszálló szovjetek elűzésére. Cikkünk ezekről a bizonyos kísérletekről szól.

Az első komolyabb szovjet-ellenes megmozdulásokra az 1953-as keletnémet munkásfelkelés során került sor. Akkoriban, 67 évvel ezelőtt, 1953 június 17-én először a berlini építőmunkások kezdtek sztrájkba, ami aztán az NDK több nagyvárosára és több száz ipari nagyüzemére is átterjedt. Végül legalább 300-400 ezer munkás vett részt a tüntetésekben, megmozdulásokban és sztrájkokban, melyeken jobb életkörülményeket és magasabb béreket (illetve nagyobb szabadságot) követeltek. Walter Ulbricht NDK pártvezető szovjet támogatással kemény választ adott a tüntetőknek: karhatalmistáinak tűzparancsot adott, így a tömegoszlatásokban legkevesebb 125-200 keletnémet halt meg 1953 júniusában.

berlini_felkeles_1953.jpg

Az 1953-as berlini felkelés (kép forrása: AFP/DPA, hvg.hu)

Következett az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, mely már nagyobb volumenű harcokat hozott: Budapesten szabályos utcai harcok, barikád-küzdelmek bontakoztak ki, több ezer fegyveres felkelő részvételével. A Szovjetunió kénytelen volt két legfontosabb katonai vezetőjét, Ivan Konyev marsallt és Ivan Szerov KGB tábornokot is a magyar eseményekre "állítani" illetve a Forgószél hadműveletben" százezres haderőt hazánkba irányítani. A 20 napon keresztül tartó magyarországi forradalom majdnem megingatta a Varsói Szerződést, végül azonban Hruscsov a nyugatot is megfenyegetve úrrá tudott lenni a válságon.

Az 1960-as években, 1968-ban újabb országban ütötte fel a fejét a kommunista elnyomása elleni elégedetlenség: Csehszlovákia fővárosában kezdetét vette kezdetét a "prágai tavasz".

pragai_tavasz.jpg

Utcakép a 68-as prágai megmozdulásokról (kép forrása: 24.hu 2016.06.06)

Az események előzményét jelentette, hogy 1968 januárjára Csehszlovákia-szerte elégedetlenségi megmozdulások, sztrájkok zajlottak a korábbi évek elhibázott gazdaság-politikája és keményvonalas politikai elnyomása miatt. Az új vezető, az Antonín Novotnyt váltó Alexander Dubcek komoly társadalmi-gazdasági reformokat vezetett be, melyek 1968 januárja és augusztusa közt jelentősen javítani tudtak a cseh társadalom helyzetén. Brezsnyev azonban veszélyesnek találta a cseh átalakulást és parancsot adott a reformkísérlet azonnali elfojtására: 1968 augusztus 21-én megindult a "Duna-hadművelet", szovjet, lengyel, magyar és bolgár csapatok támadása. Csehszlovákia újra a keményvonalas kommunisták kezébe került Gustáv Husák vezetése alatt.

Következtek a 80-as évek, melyekben a legelső nagyobb megmozdulásokra Lengyelországban került sor a Solidarność nevű, Lech Walesa vezette szakszervezeti mozgalom ébredésekor. A szerveződés egy gdanski hajógyárból indult ki, ahol korábban Walesa is dolgozott.

lech_walesa.jpg

Lech Walesa 1983-ban a gdanski hajógyárban (kép forrása: britannica.com)

Valamivel több, mint egy évvel később, 1981 decemberében, amikor a mozgalom már országossá vált, Jaruzelski letartóztatta Walesát, aki egészen 1987-ig volt hol börtönben, hol házi-őrizetben. Közben 1983-ban Nobel békedíjat kapott (amit személyesen nem tudott átvenni). Később Walesa komoly szerepet játszott a lengyelországi rendszerváltásban és 1990 illetve 1995 közt a Lengyel Köztársaság elnöke lehetett.

Kelet-Európa rendszerváltó mozgalmai 1989-ben szinte mindenhol békés átalakulást hoztak: 1989 november 9-én a berliniek nekiestek a hidegháború szimbólumának tartott berlini falnak, majd az NDK mellett Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában is megkezdődtek a szabad pártalakulások. Még 1989-ben és 1990-ben sorra lezajlottak az első szabad választások is, melyek nyomán a korábbi szocialista diktatúrákból többpárti parlamentáris demokráciák születtek, nyugati mintájú piacgazdasággal.

Két országban azonban az átalakulás fegyveres küzdelmeket is hozott, mégpedig Romániában és Jugoszláviában. Az előbbi esetében az utolsó kommunista diktátor elűzése volt a harc közvetlen oka, az utóbbinál pedig a többnemzetiségű szövetségi államberendezkedés szétesése váltotta ki a fegyveres összecsapásokat. Ami az 1989-es romániai forradalmat illeti: a véres rendszerváltás keleti szomszédunknál az 1965-óta hatalmon lévő Nicolae Ceausescu politikájának és teljhatalmának megdöntéséért robbant ki 1989 december 15-én. Az események kiindulópontja Temesvár volt, ahol a Ceausescu-rendszert korábban többször kritizáló Tőkés László református lelkész letartóztatása véres tömegmegmozdulássá és a helyi katonaság átállásává változott.

romaniai_forradalom.jpg

Temesvári forradalmi megmozdulás 1989 december (kép forrása: mult-kor.hu)

Temesváron 5 napon keresztül tartottak a zavargások, melyek december 20-án már a fővárosra, Bukarestre is átterjedtek. Ceausescu december 23-án már menekülni kényszerült Bukarestből, ám közben a forradalmárok oldalára átállt hadsereg vezetése Targovistében elfogatta és december 25-én gyorsított eljárás után egy katonai rögtönítélő bizottsággal kivégeztette (feleségével együtt). A romániai forradalom 1104 halálos áldozat árán, de végül megszabadult Ceausescutól és rettegett titkosrendőrségétől, a Securitátétől.

ceausescu1976_1989.jpg

Ceausescu és felesége, Elena 1976-ban, majd kivégzésükkor 1989 december 25-én (a baloldali kép forrása: nytimes.com jobb kép forrása: independent.co.uk) 

Jugoszlávia Josip Broz Tito irányítása alatt 1946 -tól egészen 1980-ig, Tito haláláig működött sikeresen. A nemzeti hősnek tekintett és a második világháború alatt partizánokat vezető Tito még képes volt összetartani a soknemzetiségű, föderatív alapon működő szövetségi államot, békében megőrizve a szerbek, horvátok, bosnyákok, szlovének, albánok együttélését. Ám halála után egy lassú szétesési folyamat kezdődött Jugoszláviában, mely az 1989 május 8-án hatalomra jutó Slobodan Milošević kegyetlen, elnyomó politikája és szerbeket preferáló vezetési stílusa csak tovább fokozott. Összesen 4 délszláv háború szakította darabjaira Jugoszláviát: először 1991 június-júliusában a szlovén-jugoszláv háború (tíznapos háború), majd az 1991-1995 közti horvát-szerb (jugoszláv) háború, az 1992-1995 közti boszniai háború, illetve az 1998-1999 közti koszovói háború.

jugoszlav_terkep.jpg

Jugoszlávia és aki összerakta, illetve szétszedte: Tito, Milosevics

A küzdelmek néhol valóságos város-ostromokat hoztak (pl Vukovár ostroma 1991-ben), néhol etnikai-vallási mészárlásokhoz vezettek (srebrenicai mészárlás 9000 bosnyák halálát okozva), néhol pedig reguláris csapatok és polgáriak összecsapásait okozták (koszovói harcok). Az ENSZ és a NATO végül Milosevics megbuktatását Belgrád bombázásával próbálta elérni (1999 márciusában, 78 napon keresztül). Milosevics 2001 április elsején Belgrádban került letartóztatásra, pere pedig Hágában 2002 februárjában kezdődött. Az egykori jugoszláv diktátor végül a jogi eljárás alatt 2006 március 11-én halt meg cellájában, szívinfarktus következtében.

A Kelet-európai átalakulások a Szovjetunió szétesésével zárultak, 1991-ben. A hatalmas birodalom Mihail Gorbacsov 1985-től kezdődő vezetése alatt roppant meg először, amikor a pártfőtitkár beleegyezését adta a Kelet-európai rendszerváltásokhoz és a Szovjetunió belső átalakulásához. Gorbacsov azonban úgy képzelte, hogy a Szovjetunió rendszerváltása a 15 tagköztársaság egyben tartásával is lehetséges. Súlyosan tévedett: Litvánia már 1990 márciusában bejelentette kilépését, majd 1991 januárjában további 5 tagköztársaság távozott a Szovjetunióból.

szovjetunio_terkep.jpg

Gorbacsov nem tudta megállítani a széthullást, ám a keményvonalas kommunisták Gennagyij Janajev alelnök és Vlagyimir Krjucskov KGB parancsnok vezetésével puccs formájában kísérletet tettek erre. 1991 augusztus 18-án őrizetbe vették a Krímben nyaraló pártfőtitkárt. Ám puccsuk csak 3 napig tartott: 1991 augusztus 21-én Borisz Jelcin (a Népi Küldöttek Kongresszusának elnöke) a moszkvai parlamentnél átvette tőlük a hatalmat. A puccsisták elmenekültek, Gorbacsov pedig visszatért Moszkvába, de új helyzetet talált, nem maradt más számára csak a lemondás. A Szovjetunió 1991 december 8-án felbomlott, egykori területéből 15 önálló ország született. A legjelentősebb, Oroszország élén Borisz Jelcin kezdte meg elnökségét.

Felhasznált irodalom:

  • Diószegi István, Harsányi Iván, Németh István: 20. századi egyetemes történet II. 1945-1995. Korona Kiadó, Budapest
  • A Szovjetunió felbomlása - Historia 2007/02. web.archive.org

Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: Történelemrajongók FB klubja  

tortenetiro_logo.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenetiro.blog.hu/api/trackback/id/tr3516255274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scriptor. 2020.10.24. 16:08:02

Az 1989 előtti kisérletek - az 53-as berlini felkelés, az 56-os magyar forradalom, a 68-as prágai tavasz és a 80-as lengyel mozgalom - sorra elbuktak, ám 89 után sikerek születtek: berlini fal lebontása, békés rendszerváltások a kelet-európai országokban, romániai forradalom.

Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése kicsit kakukktojás lett ebben az egészben, mert a nacionalista önállóságvágy kapcsolódott a régi rendszer eltörlésének igényével.

Disztopia 2020.10.24. 21:05:07

Sokat tanultam a posztból! Köszi!

Fue · http://www.english-hungarian.com 2020.10.25. 10:01:10

Érdekes, hogy Gorbacsovot általában bukott politikusként tartják számon, aki hamis illúziókat dédelgetett, nem sikerültek a tervei.

Szerintem van egy másik, fontosabb szempont is: békésen levezényelte az országok felszabadulását. Más vezető esetén sokkal véresebben is történhettek volna a dolgok, akár a nyugattal is összetűzhettek volna, ami katasztrófához vezethetett volna.

Szóval főleg magyar és kelet-európai szempontból és kifejezetten pozitívnak mondanám az egyenlegét.

Történetiró 2020.10.25. 10:05:37

@Fue: Egyetértek! Gorbacsov fontos történelmi szerepe nehezen kérdőjelezhető meg. Bár valóban politikai naivitásról árulkodik, hogy az utolsó pillanatig hitt abban, hogy végrehajtható egy nyugatosodási és demokratizálódási folyamat a Szovjetunió egyben tartása mellett (azzal egyidejűleg), mégis elvitathatatlan szerepe volt a békés átalakulásban a nagyrészt vértelen Kelet-európai fordulatokban, illetve a hidegháborús korszak lezárulásában.

Argus_ 2020.10.25. 10:55:34

@MAXVAL birсaman közíró: Annyira azért csak hozzáértett, hogy lehetővé tette a kelet-európai rendszerváltásokat és a Szovjetunió demokratizálódását és melleslef Putyin barátod taníttatását, karrierje beindulását és KGB alezredesi kinevezését. :)

kewcheg 2020.10.25. 10:55:44

@Fue: Egyetértek.Szerintem négy személynek köszönhető hogy a haldokló Szovjetunió békésen engedte el a mondott országokat: Szent II.János Pál pápa, Lech Walesa,Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.

Argus_ 2020.10.25. 11:06:27

@kewcheg: Azért tegyük hozzá: Gorbacsov nélkül a másik három cse@zhette volna.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.10.25. 11:42:57

@Argus_:

Mindenki megítélésben a szempont az, hogy feladatát hogyan látta le, nem?

Logikád alapján Hitker maximálisam sikeres politikus volt,hiszen neki köszönhetően megnövekedet Lengyelország, Litvánia, Oroszország területe, plusz ma Németországnak nincs atomfegyvere. De ugye egy német vezető feladata nem az, hogy országát gyengítse és csökkentse?

Ugyanez Gorbacsov esete. Mit ért el:
- az orosz terület lecsökkent a XVII. sz. szintre,
- 30 millió orosz idegen uralm alá került,
- Oroszország elvesztette nagyhatalmi státuszát (azót imsét mgeszerezte, de ettől még Gorbacsov elvesztette),
- gazdaségi összemomlás,
- az életszínvonal indiai szintre esése.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.10.25. 11:43:05

@kewcheg:

Alapvetően már Sztálin el akarta engedni a régiót, de halála közbejött.

Sztálin tudta ugyanis, nem tartható fenn a határvonal Európa közepén: vagy el kell menni az Atlatni-óceánig, vagy vissza kell vonulni a hagyományos orosz területi határokhoz.

Ennek első lépése Ausztria és Németo. szovjet részének visszadása lett volna. Az előbbi meg is valósult, az utóbbit Amerika visszautasította. Sztálin haléla után pedig az új szovjet vezetés eleve leállította az egész folyamatot.

Alick 2020.10.25. 11:43:12

@Történetiró: A Gorbacsov-korszakkal kapcsolatban kicsit máshova tenném a hangsúlyokat. Nem nyugatosítani/demokratizálni akart, hanem hitt abban hogy a marx-i modell úgymond pozitív értékként, elnyomás nélkül is megvalósítható úgy, hogy közben az életszínvonal is emelhető. Naiv volt és képtelen azon a dilemmán felülemelkedni, hogy ha Marx utópiája szerint majd a legfejlettebb, legtudatosabb kapitalista országok lépnek rá a marxista "fejlődési pályára", akkor a sok szempontból elmaradott Oroszországban mennyi esélye van bármiféle működtethető realizációra?
Jelcin ezzel szemben pragmatikusan felismerte, hogy az SZKP vízfeje és rendszere minden probléma alapja. Tehát ha az önállósodást igénylő tagköztársaságokkal egyetértésben egy tollvonással megszünteti a SZU-t, akkor ezzel levágta a sárkány fejét.

Ebben persze az a korabeli (nacionalista) nézet is közrejátszott, hogy Oroszországnak meg kell szabadulnia az ázsiai tagköztársaságok finanszírozásának kirakatpolitikájától. Illetve a KGST-kirakattól is, amelynek jónéhány országában a SZU-nál magasabb életszínvonalat kellett fenntartani a belső békességhez.

Alick 2020.10.25. 11:43:20

@MAXVAL birсaman közíró: Erre szokták mondani, hogy a "három királyok" felforgatásának tágabb korszakában élünk:
- Gorbacsov a SZU-t,
- Ferenc pápa a katolikus egyházat,
- Trump az USA-t.
:)

Persze erre mondaná Hari Seldon, hogy a válságok korábban indultak, a történelem már csak kiválasztotta az aktuális szereplőket.
:)

kewcheg 2020.10.25. 12:48:34

@MAXVAL birсaman közíró: ezt nem értem....Sztalin 1953-ban halt meg, Ausztria keleti része 1955-ben szabadult fel, ezzel egyidőben akkor fel kellett volna "szabadulnia" /már ügye a szovjet uralom alol /a szinte nyugatabbra lévő NDK- nak és Csehországnak is...

Történetiró 2020.10.25. 12:50:29

@kewcheg: Ausztriáról különmegállapodást kötött a keleti és nyugati tömb: az egyezség szerint az oroszok által megszállt részből kivonul a Vörös Hadsereg (mint ismeretes 1945-ben a németek nyomában, Ausztriáig törtek előre), de ennek fejébe Ausztria kötelezi magát arra, hogy soha nem csatlakozik a NATO -hoz.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.10.25. 13:55:43

@kewcheg:

Németo. és Ausztrai volt a kezdet. 1955-ben valósult meg az osztrák megállapodás, de ezt Sztálin készítette elő. S 1955-ben történt csak meg a sztálini tervek felülvizsgálata. Hruscsov csak 1955-ben lett az ország egyértelmű ura. 1953-1955 között még a korábbi terbek mentek tovább, nem volt a SZU-nak egyszemélyi vezére.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.10.25. 13:55:45

@Történetiró:

Igen, Németország esetében ugyanez volt Sztálin ajlánlata, de az USA úgy döntött, jobban megéri nekik egy NATO-tag kisebb Németo., mint egy semleges nagy Németo.

Történetiró 2020.10.25. 14:13:21

@Alick: Ha van olyan, amivel nem vádolható Gorbacsov, akkor az, hogy marxista lett volna. Az aztán biztos nem volt.

Borogy 2020.10.25. 15:41:30

A kerdes az: ha nem lett volna a Csernobili eset, ami rengeteg penzt es embert emesztett fel , vajon lett volna e `90-es evekben rendszervaltas vagy meg jo par evig nem lehetett volna esetleg? De elobb utobb ugyis felbomlott volna az tuti.

Alick 2020.10.25. 17:42:46

@Történetiró: A filozófia idealista, népboldogító utópisztikus értelmében, hiszen Marx alapvetően fotelfilozófus volt és nem puccsista vagy diktátor.
Abban a miliőben Gorbacsov ezt az anyatejjel szívta magába és ha nem vette volna komolyan, el se juthatott volna az SZKP KB-ig. Az más kérdés, hogy saját elképzelései is lehettek a témáról, mondjuk a leninista dogmákat kritikusan kezelve.

Történetiró 2020.10.25. 17:47:01

Mark Bolt! A képen valóban a Ceausescu házaspár kivégzése látható. Magad is meggyőződhetsz erről, ha a diktátor arcára ránagyítasz. Ami az izlést illeti: egy történelmi oldalon ne az izlést keresd, ahogyan Auschwitz vagy egy-egy csatatér archiv felvétele kapcsán sem az izlésről az elsődleges. Ha az izlés a fontos neked, javaslom a divat és szépédzeti vagy művészeti honlapokat.

Nietzsche. 2020.10.25. 18:24:56

@Borogy: Csernobil jelentőségét a sorozat óta divat felértékelni, ám a valóságban inkább Gorbacsov személyes döntésein és a 85 utáni csúcstalálkozókon múlott az egész.

bontottcsirke 2020.10.26. 10:47:24

@Borogy: a csernobili baleset és az afgán értelmetlen háború ütötte be a szeget a kommunizmus koporsójába, különben max 5 éve bomlott volna fel a nagy kelti egység. Gazdasági bukás nélkül sosincs teljes bukás.

Alick 2021.06.03. 11:46:14

@bontottcsirke: Szovjet viszonyok között értelmezhetetlen volt a piaci értelmezésű "gazdaság". Ahogy szokták volt mondani, a SZU nem egy állam katonai-ipari komplexummal, hanem egy katonai-ipari komplexum, aminek állama van. :)
A limitált fogyasztói piac pedig a maradékelv alapján működött...
süti beállítások módosítása