Történelem és múltbéli érdekességek

Történetíró

Amikor két ország felosztotta az egész világot [16.]

2020. szeptember 26. - Történetiró

Ötszáz évvel ezelőtt a világ képe egészen másként festett, mint napjainkban: óriási változás küszöbén állt a Föld, kitágult az ismert világ, új földrészeket fedeztek fel, a reneszánsz megnyitotta a hagyományos, vallásos felfogástól eltérő, új gondolkodás előtt az utat, a reformáció alternatívát kínált a katolicizmussal szemben, Leonardo da Vinci 1506-ban megfestette a Mona Lisát, Michelangelo pedig 1512-ben a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóját. A változásokkal eljött az újkornak nevezett időszak.

tordesillas_konkviztadorok.jpg

forrás: fineartamerica.com

Ugyanakkor Európa országai nem egyformán részesültek a megújulásból: Franciaország és Anglia belső válságokkal küzdött, német területen a reformációt megelőző idők belső feszültségei voltak a jellemzőek, Itáliában pedig a számtalan partikuláris érdek forgácsolta szét az egységet. A Habsburg és Valois családok harca uralta a kontinenst és a császári hatalom visszaszorításának igénye kötötte le a kontinens főnemességét. Csak a gazdag és frissen egységesülő Spanyol Királyság, illetve az ugyancsak felemelkedő szomszédja, a Portugál Királyság volt annyira erős, hogy ne belső problémáira, hanem a világ meghódítására koncentráljon.

Az első nagy felfedezőutak megtervezése mögött az egyre erősebb Oszmán Birodalom megkerülésének vágya állt, mivel Kína és India termékeit a törökök kikerülésével szerették volna Európába eljuttatni. A portugálok léptek először: Bartolomeo Diaz 1487-ben elérte Afrika csúcsát, a Jóreménység fokot, bebizonyítva, hogy Afrika megkerülése igenis lehetséges. Később, 1498-ban Vasco da Gama már továbbmerészkedett és eljutott Indiába.

felfedezok.jpg

Vasco da Gama Indiába érkezik (forrás: wbur.org)

Aztán következtek a spanyolok: itáliai hajósokkal (Kolumbusz Kristóf) Toscanelli térképét követve a Föld megkerülésével akartak eljutni Kathajba (Kínába). Sikerülhetett is volna, de közben beleütköztek egy földrészbe, melynek létezéséről addig nem is tudtak: Amerikába. Innentől a két terjeszkedni vágyó európai nagyhatalom: Portugália és Spanyolország nekikezdett a világ meghódításának, miközben a kontinens más országai (Anglia, Franciaország és a német fejedelmek) vagy egymással, vagy belső felkeléseikkel voltak elfoglalva. 

A folyamatban fontos szerepet töltött be a történelem egyik legfontosabb pápája: VI. Sándor, valódi nevén: Rodrigo Borgia. A korabeli világ legbefolyásosabb embere Spanyolországban látta meg a napvilágot, 1431-ben, majd gyors egyházi karriert befutva (és Rómába települve), 61 évesen, 1492 augusztusában lett pápa.

hatodik_sandor_papa.jpg

VI. Sándor pápa, Rodrigo Borgia (forrása: Wikipédia)

Rodrigo Borgiát már pontifikátusa kezdetén hevesen foglalkoztatta a világ meghódításának kérdése és eredeti hazájának, Spanyolországnak az ebben való részvétele. Még egy éve sem volt pápa, mikor 1493 májusában kezdeményezte "Inter Caetera Divinae" nevű bullájában, hogy Spanyolország és Portugália kössön egyezséget a világ felosztásáról, a konfliktusok elkerülése érdekében. Ugyanakkor VI. Sándor túlságosan is elfogult volt szülőhelye, Spanyolország javára így, konkrét javaslatai (melyekből 1493/94-ben négyet is tett) sorra elbuktak. Végül a felek kihagyták a konkrét tárgyalásokból, de a végső szerződés szentesítésére azért felkérték.

A tordesillasi és zaragozai szerződések

A spanyolországi Tordesillas városában 1494 június 7-én született meg a szerződés a Spanyol Királyság és Portugália között. Az említett napon a két ország küldöttei találkoztak egymással és ők írtak alá a dokumentumot is. A spanyol királyi pár: Aragóniai Ferdinánd - Kasztíliai Izabella illetve II. János portugál király csak később, a ratifikáció után írta alá az innentől "tordesillasi szerződés" (Treaty of Tordesillas, Tratado de Tordesillas) néven emlegetett okmányt. A szerződés eredeti példányait ma Sevilla Levéltárában és a Lisszaboni Nemzeti Múzeumban őrzik.

tordesillas_szerzodes.jpg

A híres tordesillasi szerződés (forrás: tesorosycaprichos.es)

Az okmány érdekszférákra osztotta a világot: mégpedig egy spanyol és egy portugál gyarmati féltekére. Az akkori ismert világ többi államát kizárták az osztozkodásból, csak és kizárólag Spanyolország és Portugália részesült mindenből. A választóvonalat a portugál kézen lévő Zöld-foki szigetektől nyugatra húzták meg (a szigetcsoporttól 2000 km távolságra, az Atlanti-óceán kellős közepén), a  48. hosszúsági kör mentén. A vonalon túl (Amerika túlnyomó része, a mai Brazília kivételével) spanyol érdekszféra lett, míg a vonaltól keletre (beleértve Afrika és India egészét), a portugálok hódíthattak. Ki is alakultak gyarmattelepeik végig az afrikai partok mentén egészen az indiai Goa városáig (mely Portugália ázsiai birodalmának központja lett). Goa 1510-től egészen 1974-ig képezte Portugália tulajdonát, míg Brazília felett 1824-ig rendelkeztek. [Nem véletlen, hogy ma Közép- és Dél-Amerika szinte egészén a spanyol a hivatalos nyelv ma is, míg Brazíliában portugálul beszélnek.]

tordesillas.jpg

kép forrása: globalsecurity.org

Később, 1529-ben szükség lett a szerződés kiegészítésére, ez lett a zaragózai egyezmény, mely Ázsiában is meghatározta a befolyási övezeteket. Itt a 138. hosszúsági kör lett a választóvonal. A XVI. század egésze és a XVII. század eleje még a Spanyol Birodalom és a Portugál Királyság világuralmának jegyében telt.

A spanyol konkvisztádorok és portugál hajósok sorra győzték le a Közép- és Dél-amerikai indián kultúrákat, az egymással is hadban álló törzsek megosztását, a behurcolt betegségek terjedését és a modern tűzfegyverek pusztító hatásait kihasználva. Az 1500-as évek első évtizedeiben Alvarado a majákat, Cortez az aztékokat, Pizarro pedig az inkákat győzte le alig pár ezres seregekkel.

alvarado_cortes_pizarro.jpg

A fenti képen a három legnagyobb spanyol gyarmatosító látható: Pedro de Alvarado (1485-1541), Hernán Cortes (1485-1547) és Francisco Pizarro (1471-1541). Hadjárataik, parancsaik nyomán dőlt össze az Azték és Inka Birodalom is.

A spanyol-portugál hódítás egyúttal a kereszténység, az európai szokásrendszer, európai építészet, illetve társadalmi berendezkedés terjedését is elhozta a frissen felfedezett kontinensre. A világ a XVI. század végére mindössze két állam birtoka lett, ám csak egy időre.

spanyol_birodalom_1.jpg

A XVI. század spanyol-portugál hódításai (forrás: gohighbrow.com)

A spanyol - portugál hanyatlás

A spanyol-portugál hegemónia nem maradt meg sokáig: a XVII. században (1600-as években) Európa több országa is rendezte belső viszonyait, igy előbb az angolok és franciák, majd a hollandok is megkezdték világhódító küldetéseiket, szinte minden kontinensen. II. Fülöp (1527-1598) spanyol uralkodó halála után Spanyolország egyre komolyabb belső problémákkal küzdött, megkezdődött lassú hanyatlása..

A britek és franciák Észak-Amerikában, Afrikában, Indiában szereztek fontos gyarmatokat, a hollandok pedig Ausztroázsia szigetein (ma Indonéziában), így a spanyolok és portugálok lassan kiszorultak az új területek meghódításaiból. Bár Dél-amerikai és sejtszerű afrikai-ázsiai gyarmataikon az 1800-as évek kezdetéig megtartották hatalmukat, birodalmaik felbomlása elkerülhetetlenné vált. A XIX. századra már Anglia és Franciaország birtokolta a világ két legnagyobb gyarmatbirodalmát. 

Harmat Árpád

Felhasznált irodalom:

Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: Történelemrajongók FB klubja  

tortenetiro_logo.jpg

2020.09.26.14:42 

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenetiro.blog.hu/api/trackback/id/tr7816216000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scriptor. 2020.09.27. 00:38:11

Érdekes téma. A korabeli világ csúcshatalma Spanyolország és Portugália volt, akik meghóditották a Föld nagy részét, miközben a nagyobb és fejlettebb Franciaország, Német-Római Birodalom és Anglia saját belső bajaival illetve az egymással vivott háborúival volt elfoglalva. Aztán persze fordult a kocka, de 100-150 évig (1500 és 1650 közt) mégi csak övék volt minden.

Történetiró 2020.09.27. 10:30:06

@ascriptor: Igen. Anglia a Rózsák háborúját (a királydinasztia tagjainak trónharcát) éppen csak befejezte, Franciaország a 100 éves háborút frissen befejezve a Habsburgok elleni háborúra készült Észak-Itáliáért. A Német-Római Birodalom ezernyi fejedelme a császári túlhatalom elleni összefogásra készült (amihez majd 1517-ben a reformáció ad alkalmat).

nincs1agy 2020.09.27. 19:59:50

@ascriptor: Anglia nem volt nagyobb..A Német-római Birodalomnak és Spanyolországnak ugyanaz volt az uralkodója,V.Károly, uralmának egy jó részében, aki aztán megosztotta ezt testvérével Ferdinánddal, átadva neki az osztrák tartományokat és a német-római császári címet, és megmaradt Spanyolország királyának.
A spanyolok egyébként a Földközi-tengeren háborúztak a törökkel, (Cortes pl. az algíri csatában is részt vett), illetve észak-Itáliában a franciákkal (Gonzalgo de Cordoba győzelme a gariglianói csatában.)

Scriptor. 2020.09.27. 20:06:58

@nincs1agy: V. Károly csak 1530-ban lett Német-Római császár, majd 40 évvel Amerika felfedezése után. És hatalma azt követően is megosztotta a fejedelmeket. A spanyolok valóban harcoltak a törökökkel, de nem tudom ennek mi köze a poszthoz. Ami lényeg: nagyon is kellett Európa nagyhatalmainak lekötöttsége ahhoz, hogy épp Spanyolország és Portugália oszthassa fel a világot Tordesillasban.

nincs1agy 2020.09.27. 21:35:10

@ascriptor: Cortes csak 1518-ban hatolt be Közép-Amerikába. Pizarro még később dél-Amerikába..

"A spanyolok valóban harcoltak a törökökkel, de nem tudom ennek mi köze a poszthoz."

Jól mutatja erejüket a 16. században, hogy a törököket és a franciákat is képesek voltak legyőzni komoly ütközetekben.

" V. Károly csak 1530-ban lett Német-Római császár"

Igen.

hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9met-r%C3%B3mai_Birodalom

efi 2020.09.27. 21:35:40

Más kérdés, hogy nem nagyon tudták-tudhatták, hogy a 2 hosszúsági kör pontosan mit is (fog) átmetszeni. Elég csak ránézni a legelső kép bal felső sarkára, aztán meg a sárga-lila térképre lejjebb.

Scriptor. 2020.09.28. 07:04:02

@nincs1agy: V. Károly császári "ténykedése" ellen már 1531 elején megalakult a Schmalkaldeni Szövetség, melynek katolikus ellenes tagjai (pl. a szász fejedelem) nem csak vallásszabadságot, de nagyobb önállóságot is akartak. Szembeszálltak tehát a császári hatalommal és 1555 -re kivívták teljes önállóságukat. Az augsburgi béke után a Német-Római Birodalom már csak fejedelmek laza szövetsége volt, mely a 30 éves háborúban (1618-1648) még ennél is formálisabb összefogássá alakult. A Habsburgoktól pláne az ekkor már teljesen különszakadt spanyolországi Habsburg családi ágtól teljesen elszakadtak.

mpl 2020.09.28. 07:18:11

Nincs olyan, hogy “Sixtusi kápolna”. Helyesen: Sixtus-kápolna, (olaszul: Cappella Sistina), nevét IV. Sixtus pápáról kapta

gigabursch 2020.09.28. 08:14:38

S az európai háborúkban felhasznált erőforrások tizedével a teljes oszmán szultánságot fel lehetett volna számolni és ma nem lenne muszlim probléma sem.

Gtusa 2020.09.28. 08:35:40

A portugál világuralomnak egy hatalmas földrengés ás az azt követő szökőár vetett véget ami egész Portugáliát letarolta..

apro_marosan_petergabor 2020.09.28. 08:52:13

Kicsit máshonnan közelítem ezt a kérdést.
A spanyolok és portogálok velük Európa óriásit lépett előre a világban. Átmenetileg megteremtődött a z a gazdasági erő amely megtudta állítani időlegesen (napjainkig) az iszlám előretörését a Világban, illetve gyakorlatilag kizárta az iszlám hódításból Amerikát. Más oldaról a kereszténység mint ideológia, életelv hódította meg Amerikát, a katolicizmus Dél-Amerikát. Mint minden gyarmatosítás - a rossz hatásai mellett - felemelte az új kontinenst, illetve elindította a felemelkedés útján.
Észak-Amerikát a későbbiekben kivették a Spanyolok kezéből az újak, Hollandia, Franciaoszág majd Britannia (miközben folyamatosan csapolták az újvilágból dőlő aranyfolyamot s ez is lett Európa műhelyének, Anglia gazadasági erejének egyik alapja ), később ebből lett az USA, a világ új, meghatározó ereje, ez is keresztény alapokon állva (az őslakosságot sajnos gyakorlatilag elpusztították).
Dél-Amerika, ahol a katolicizmus (s nem a protestantizmus) volt a meghatározó, toleránsabb lett, és a hódító európaiak integrálták az őslakosságot, a feketéket (importált rabszolgákat) és ezek minden keveréke különösebb faji problémák mélkül jól meg van egymás mellett, az őslakosság megerősödött, integrálódott. Az öslakosság is felelmelkedett, sokszor adják már a legmagasabb vezetőket.
A spanyol-portugál felosztást hamar felülírta az élet, de a két nemzet nyelvét és keresztény kultúráját elhintette Dél-Amerikában. A Legnagyobb állam BrazÍlia 300 milliós (ma már lassan megkerülhetetlen gazdasági-politikai erővel) , portugál nyelvű, a többiek spanyol, s az összes katolikus.
A hódítók - konkvisztádorok - bátor emberek voltak, s bár ma vegyes a megítélésük, mégis történelmet írtak, s elindították az új világot a fejlődés útján - s egy világot kapcsoltak hozzá - új színekkel - az európai kultúrához .

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.09.28. 09:56:05

Sajnos nem maradt így, belepofátlankodtak az angolok és a hollandok, s mindent tönkretettek.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.09.28. 09:57:14

@apro_marosan_petergabor:

Így igaz. A spanyol-portugál gyarmatosítás más koncepció volt, mint az angol-holland. Az előbbi nem népirtott, az utóbbi igen.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2020.09.28. 10:21:33

@apro_marosan_petergabor: Amit írsz, jól hangzik de alapjában véve téves szinte minden mondata.

A törökök egy rablógazdságot építettek ki, sosem volt gazdasági alapjuk, és addig tartott amíg a hódításokon fel nem éltek mindent (lásd még, Szovjetunió). Olvasmányaim alapján nekem az jött le, hogy Földközi Tengert a hódításra alkalmas hadi flotta helyett inkább a berber kalózok használták gazdasági tevékenységre.

Amerika meghódítása sosem volt lehetőség számukra.

A spanyol / portugál gyarmatosítás sem különbözött sokban a török rablógazdaságtól (szerintem a francia sem). Az övéké is rablógazdaság volt, ami az erőforrások elvétele melett nem kínált gazdasági felemelkedést, így a birodalom a gyamratokkal együtt süllyedt a mélybe, és ebből Dél Amerika azóta sem jutott ki. A Spanyolok megerősödése talán hátráltatta a török előretörést ami gyengítette is a török birodalmat, mert csökkent a préda amiből fegyverkezni tudtak volna.

A nagy különbség a brit megközelítésben a gazdasági integráció, de ebben nagy szerepet játszott a népesség expanziója és az is hogy sokkal szervezetlenebb társadalommal bírtak az észak amerikai vagy az ausztrál gyarmatok.

Az általad említett dél amerikai vezetők nem annyira az alkalmasság hanem a választóbázis miatt váltak vezetővé, volt arrafelé kommunista forradalom, junta és még egy sor visszahúzó tényező, összességében pedig sosem sikerült beintegrálni a régiót a világgazdaságba, a nyersanyagok exportján túl (miközben az angol modellt követő országok annak élmezőnyébe kerültek).

A brazil gazdaság a méretén felül nem sok mindent tud felmutatni. Mexikót a korábbi amerikai kormányintegrációs törekvései (lásd NAFTA) indították meg előre az iparosodásban, sajna ezt (is) most Trump rendesen el fogja qrni.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2020.09.28. 10:28:09

Még egy apró gondolat: lehet más törit tanítanak manapság, de Németország és Olaszország meglehetősen friss képződmény, nemhogy módszeres gyarmatosítás, de még egy egységes közös hadsereg is elképzeletlen lett volna akkoriban (akár egy hadjárat erejéig is).

chrisred 2020.09.28. 10:33:37

@ascriptor: A tordesillasi szerződés időpontjában Anglia a legkevésbé sem tartozott a fejlett európai országok közé. Akkoriban még a Mátyás által hátrahagyott Magyar Királyság is jelentősebb és nagyobb hatalmi központot jelentő államalakulat volt.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2020.09.28. 10:36:11

És ami még megér egy cikket, a Máltai lovagrend, illetve szerepük a törökök elleni tengeri háborúban. Volt egy nagyon végveszélyes ostrom valami 20szoros túlerővel a 1565-ben ami olyan fordulópont volt mint Bécs ostroma.

Makacs Folt 2020.09.28. 10:42:32

Azért Drake rendesen hülyét csinált a spanyolokból, sikerült neki végigrabolni a gyarmatokat, kincseshajókat kifosztani, néhány hajóval, ellenséges vizeken, közben másodikként körbehajózni a Földet, elsőként megkerülve a Horn-fokot.

Argus_ 2020.09.28. 11:28:22

@chrisred: Naaaa. Azért ez barokkos túlzás. A 100 éves háborúban sokáig leverte a franciákat, birtokolva Francisország jelentős részét. Csak a harcok utolsó szakaszában vesztett. De így is Európa egyik legerősebb hadseregét és legjobb íjász-alakulatait birtokolta a XV. században.

Argus_ 2020.09.28. 11:29:32

@Ződ2000: Sehol nem olvastam ennek ellenkezőjét. A posztban nincs másként.

chrisred 2020.09.28. 11:34:18

@Argus_: Azincourt nyolcvan évvel korábban volt. És ott mintegy 6 ezer főből állt az angol hadsereg, míg Nándorfehérvárnál 40-50 ezres seregek harcoltak egymással. Kicsit olyan összehasonlítani a kettőt, mint Sztálingrádot El-Alameinnel.

Argus_ 2020.09.28. 11:41:43

@chrisred: A 100 éves háború 1453-ban ért véget épp a nagy földrajzi felfedezések küszöbén. A másik: Azoncourtnál hétszeres fölényben lévő francia sereget mészároltak le a britek. Az angol haderő Europa legerősebbjei közé tartozott.

Argus_ 2020.09.28. 11:47:15

@chrisred: ... Mellesleg Azincourtnál 30 - 35 ezren voltak a franciàk.

chrisred 2020.09.28. 12:00:54

@Argus_: A castilloni csatában, ami időben már elég közel volt Nándorfehérvárhoz, az angolok vesztesége 4 ezer körül volt száz franciával szemben. A tűzfegyverek némileg átalakították az erőviszonyokat pár évtized alatt. És akkor még elég messze volt az évszázad vége , vagyis a tordesillasi szerződés.

nincs1agy 2020.09.28. 12:03:09

@ascriptor: Kiindulásod az volt, hogy Spanyolország azért tudott ennyire érvényesülni a gyarmatosítás terén, mert a nála erősebb államok mással voltak elfoglalva.

"miközben a nagyobb és fejlettebb Franciaország, Német-Római Birodalom és Anglia saját belső bajaival illetve az egymással vivott háborúival volt elfoglalva."

Hát ez eléggé sarkított. Eleve 1520 után a spanyol trón és a német-római császári cím is a Habsburg család kezében volt. (V. Károly előtt nagyapja Miksa volt a császár.)
Másrészt Spanyolország már Károly uralkodása előtt képes volt megverni a franciákat Itáliában.(Gonzalgo de Córdoba)

Scriptor. 2020.09.28. 14:17:42

@nincs1agy: A legkevésbé sem "sarkított. A Német-Római Birodalom egészében véve erősebb volt mint a Spanyol Királyság, főleg a felfedezések hajnalán. Az, hogy a Habsburgok megcsipték a trónt a birodalom és Spanyolország élén is, semmi jelentőséggel nem bír. Az már igen, hogy a birodalom a rengeteg belső partikuláris érdek és széthúzás miatt nem volt alkalmas a felfedezésekre. Franciaországgal hasonló a helyzet: a XV. században nem tudott igazi egységet mutatni, a dauphenek és az uralkodók viszályt mutattak. Az összefogás és a francia abszolutizmus csak az 1600-as években lett meg és onnantól vissza is szorították már a spanyolokat.

A lényeg, hogy abban a történelmi időpillanatban, amikor a felfedezések első hulláma megindult, Spanyolország volt eléggé rendezett, egységes és pacifikált ahhoz, hogy ennek élére álljon, ám mihelyt az erősebb monarchiák rendezték belső viszonyaikat, a gyarmatosítás át is csúszott kezeikbe (Anglia, Franciaország és Hollandia kezébe).

Argus_ 2020.09.28. 14:27:01

@chrisred: Az 1415-ös azincourti csata azért nagyságrendekkel nagyobb volt, mint a castilloni. Elvégre 35 ezer francia ütközött meg 5-6 ezer angollal és az utóbbiak győztek! Az évszázad egyik legjelentősebb összecsapása volt, bebizonyította az angol hadsereg ütőképességét.

Te úgy tűnik arra keresel történelmi igazolásokat, hogy a felfedezések küszöbén Anglia nem volt erős, sőt kifejezetten gyenge európai hatalomnak számított. Csakhogy ez egyszerűen nem stimmel, mert végigharcolta a kontinensen (1453-ig) a 100 éves háborút Európa legnagyobb országával (Franciaországgal) és a harcnak csak a legvégén maradt alul. Amellett a XVI. századra a kontinens legerősebb flottáját teremtette meg, amivel 1588-ban szétverte a spanyol armadát. EZT az országot egyszerűen nem lehet gyengének nevezni. Vagy lehetni lehet, de az hozzá nem értés és teljes tájékozatlanság.

chrisred 2020.09.28. 14:44:13

@Argus_: Az azincourti csata messze nem számított az évszázad legjelentősebb ütközetének, főleg azért, mert alig egy évtizedre erősítette meg az angol uralmat francia földön. A franciák hosszabb távon nem jártak rosszul azzal, hogy az elavult nehézlovasságuk színe-java ott pusztult a harctéren.

"Csakhogy ez egyszerűen nem stimmel, mert végigharcolta a kontinensen (1453-ig) a 100 éves háborút Európa legnagyobb országával (Franciaországgal) és a harcnak csak a legvégén maradt alul."

Érdekes megfogalmazás, talán inkább azért lett vége, mert Anglia végleg alulmaradt. Mintegy kilencven évig katonailag és hatalmi szempontból dominánsak voltak, a háború utolsó negyed évszázadában meg nem, ezért minden elvesztettek.

Én azt írtam, hogy a XV. század végén nem tartozott a fejlett európai nagyhatalmak közé. A magam részéről azt tekintem a hozzá nem értés és a tájékozatlanság jelének, ha valaki egyenlőségjelet tesz a XV. és XVI. század második felének Angliája között.

Argus_ 2020.09.28. 15:31:38

@chrisred: Inkább az a hozzá nem értés, ha valaki nincs tisztában azzal, hogy a történettudomány és a hadtörténészek az azincourti csatát tekintik a lovagkor utolsó nagy vizválasztójának, mert a lovagkori harcmodor végét jelentette az újtipusú ijászatra épülő modernebb hadviselés megjelenésével. Es ez az angolokhoz kötődik, mint ahogyana legelső ágyúk használata is.

Történetiró 2020.09.28. 15:36:38

@chrisred: Ne haragudj, de az az erőlködésed, hogy a korabeli Anglia egyértelműen jelentős és Európában meghatározó katonai erejét marginálod, nevetséges és szakmailag sem állja meg a helyét.

chrisred 2020.09.28. 15:37:06

@Argus_: A jelek szerint csak neked nem tűnt fel, hogy a poszt nem hadtörténeti témákat boncolgat.

Argus_ 2020.09.28. 15:40:40

@chrisred: Szerintem meg te vagy eltévedve és most vergődsz. :)

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2020.09.28. 15:56:05

"XIX. századra már Anglia és Franciaország birtokolta a világ két legnagyobb gyarmatbirodalmát"
Anglia végül simán lenyomta Franciaországot.

A XX. századra meg az USA és a SZU volt a világ ura. Ott az USA került ki nyertesen.

Ki jön most?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.09.28. 15:58:29

@szánmonoxid:

Hát, nem éppen. Ez egyedül a karibi térségben történt meg.

Nézz meg egy mai latin-amerikait, 80 %-ukban ott az indián vér.

Scriptor. 2020.09.28. 16:54:17

@p.a: Ki jön most? ... Kína!

nincs1agy 2020.09.28. 19:51:11

@ascriptor: Annak tudatában, hogy a spanyolok közép-és dél-amerikai expanziója idején a Habsburg család adta a spanyol királyt és a német-római császárt is, fel sem szabadott volna vetődnie első kommentedben a gyarmatosítás terén való rivalizálásnak a két hatalom között. (Emellett persze a németeknek nem is volt közvetlen kijutása az Atlanti-óceánra.)
Ami Franciaországot illeti, a spanyolok több jelentős ütközetben képesek voltak őket legyőzni Itáliában. Egyáltalán nem voltak gyengébb hatalom, holott csak a 15. század végén űzték ki a mórokat a félszigetükről.
Később a 16. század során sokkal intenzívebb háborút vívtak a Földközi- tengeren a Török Birodalommal, mint amilyeneket a franciáknak kellet vívni Angliával.

Scriptor. 2020.09.28. 20:06:07

@nincs1agy: Már hogyne vetődhetett volna, mikor csak 1530-tól lett közös kézben a két terület (V.Károlyéban), viszont a felfedezések fél évszázaddal korábban indultak. Ami a franciákat illeti: hogy intenzivebb háborúkat vívott e az angolokkal, mint Spanyolhon a törökökkel, szubjektív. De néhány spanyol - török összecsapást én még azért nem neveznék háborúnak.

nincs1agy 2020.09.29. 10:27:58

@ascriptor: 1530 előtt Károly nagyapja, Miksa volt a német-római császár. Tehát a közép- és dél-amerikai spanyol expanzió kiteljesedése idején Habsburg vezetés alatt állt mind Spanyolország mind a Német-római birodalom.
A Török Birodalommal folytatott háborúk fő hadszíntere a Földközi -tenger volt. (A magyar területek pl. csak másodlagos hadszíntérnek számítottak.)
Az angol-francia háborúk a 16. században nagyjából annyiból álltak, hogy VIII. Henrik elfoglalta Boulogne-t, amit aztán később feladtak az angolok..

Scriptor. 2020.09.29. 16:03:06

@nincs1agy: Nem igaz. Miksa nem uralta a spanyol trónt. A Habsburgok beházasodással szereztek jogot a spanyol trónra, amikor Habsburg (Szép) Fülöp elvette Aragóniai Johannát. De csak gyermekük, V. Károly foglalhatta el a soanyol trónt. Vagyis a felfedezések kezdetén a Habsburgoknak nem volt közük Spanyországhoz.

A másik: ha az angol - francia harcok jelentéktelenek voltak, akkor a spanyol- török küzdelmek szintén. Kábé ott sem volt több csata.
süti beállítások módosítása