Történelem és múltbéli érdekességek

Történetíró

A vörös báró, egy legendás vadászpilóta

2019. december 12. - Történetiró

Az első világháború, melyet egészen a második nagy világégésig "a nagy háború" néven emlegettek, számtalan pilóta-hőst adott a történelemnek: ilyen hős volt az angol hadsereget erősítő, kanadai Billy Bishop, a francia René Fonck, a szintén francia Georges Guynemer, illetve az ugyancsak Angliát szolgáló, brit Mick Mannock is. Ám a legeredményesebb első világháborús pilóta a németek közül kerül ki, ő volt a "vörös báró" néven emlegetett Manfred von Richthofen százados. Az óriási népszerűségnek örvendő, többszörösen kitüntetett és a Pour le Mérite érdemrendet is megszerző porosz arisztokrata egy tűzpirosra festett, háromfedeles Fokker Dreidecker gépéről kapta közismert becenevét. Míg Fonck, Bishop és Mannock 75, 72, illetve 68 ellenséges gépet tudtak kilőni, a vörös báró 80 igazolt (és több tucat igazolatlan) légi győzelemmel büszkélkedhetett, amivel abszolút csúcstartó lett a háború "ászpilótáinak" körében. Életének rövid bemutatása azonban előtt érdemes kicsit a nagy háború főbb eseményeire, frontjaira is pár mondatban kitérni:

richthofen.JPG

Az első világháború 1914 nyarán robbant ki, a világ gyarmatainak túlnyomó részét birokló Antant hatalmak (Franciaország, Anglia, Oroszország) illetve a lényegesen nagyobb világ-befolyásra törekvő Németország és Monarchia között. Már a harcok kezdetén jelentős átrendeződés zajlott a szemben álló szövetségek tekintetében: Olaszország például 1915-ben, Románia pedig 1916-ban váltott tábort (mindketten az Antanthoz csatlakoztak) míg Oroszország (forradalma miatt) kilépett a háborúból, az USA pedig belépett a harcokba, az Antant oldalán.

A küzdelem Európában (1917-ig) négy fronton zajlott: a nyugati fronton Franciaországban (Párizs előtt), a keleti fronton Lengyelországban (Kelet-Poroszországban és Galíciában) az itáliai fronton az Isonzó és Piave folyók között, illetve a balkáni fronton (Szerbiában, Bulgáriában és a görög területeken). Az első világháború sajátosságát jelentette, hogy szinte mindenhol lövészárok harc folyt, mégpedig "állóháborús" jelleggel, vagyis a felek egymás lövészárkait próbálták váltakozó sikerű gyalogsági rohamokkal elfoglalni, miközben a frontvonal éveken keresztül alig mozdult el eredeti nyomvonaláról.

haboru_1914.JPG

A leggyilkosabb harcok nyugaton a Somme folyónál és Verdun mellett (1916-ban), keleten Premysl ostrománál (ma Lengyelország), Itáliában az Isonzó folyó mentén, Doberdónál, a Balkánon pedig Szerbiában és a törökországi Gallipoli mellett zajlottak.

A főparancsnokok: Paul von Hindenburg (Németország) és Ferdinand Foch (Antant) minden erőtartalékot bevetettek: a harc 1917/1918 -ban már égen - földön - vízen zajlott. A tengereken korlátlan tengeralattjáró-harc indult, a németek három és fél év alatt 5 ezer antant-hajót süllyesztetek el (katonait és polgárit), a lövészárkokban küszködőket új fegyverek segítették - mint az első harckocsik (melyek hadászati szerepe az első világháborúban még nagyon csekély volt) - és egyre nagyobb szerephez jutottak a frontvonalak felett szabályos légi párbajokat vívó vadászgépek: Fokkerek, Sopwith F1-esek, Gotha GV-k, Albatros D.II -esek, Sopwith Troplane -k, Bristolok és SPAD 13-as vadászok, két és háromfedeles repülők. Manfred von Richthofen a háború negyedik évében, 1917-ben került a légi-harcok középpontjába tűzpiros Fokkerével.

richthofen_repuloje.jpg

A porosz arisztokrata élete sajátos módon kanyarodott a pilóta-karrier felé: a ma már Lengyelországhoz tartozó, sziléziai Breslau közelében látta meg a napvilágot, 1892 májusában. Családja nagy múltú, jelentős birtokrendszerrel rendelkező nemesi família volt, akik azonban a XIX. században már inkább a katonáskodás felé fordultak. A vörös báró nagyapjának testvére már egészen a tábornoki rendfokozatig vitte. A kis Manfred (sorsa legidősebb gyermekként) már kamaszkorában eldőlt: a család befejezett tényként kezelte, hogy lovastisztet nevel az ifjúból. Katonai szolgálatát 1911-ben, három évvel a háború kitörése előtt kezdte meg, alig 19 évesen, mégpedig a III. császári lovasezredben, Falkenstein alezredes parancsnokság alatt. A háború első évében Richthofen báró lovastisztként megjárta a keleti és nyugati frontot is, ám 1915-re nyilvánvalóvá vált számára, hogy sem a lövészárok harc, sem a lovassági harcmodor nem való neki. Származása és családjának összeköttetései révén azonban sikerült elérnie, hogy az akkoriban újdonságnak és nagy fejlődés előtt állónak tartott légierőhöz kerüljön.

A vörös báró 1915 májusától 1916 tavaszáig részesült repülős kiképzésben, melynek során sokat tanult a korszak legnagyobb repülős tekintélyétől Oswald Boelcke századostól. Boelcke volt az első német vadászpilóta, aki kiérdemelte a legnagyobb elismerést jelentő Pour le Mérite -t, és máig őt tekintik "a német légierő atyjának". Richthofen már 1916 szeptemberében a francia frontvonal felett harcolt, ekkor aratta első győzelmet is (Cambrai felett). Bár tanítómestere 1916-ban elhalálozott (egy bevetésen) Richthofen hírnév tekintetben hamar az örökébe lépett, miután legyőzte a britek leghíresebb "ász-pilótáját" az angol Boelckének nevezett Lanoe Hawkert. 

richthofen_arckep.JPG

A vörös báró igazi országos és európai hírnevet 1917 első hónapjaiban szerzett, amikor előbb megkapta a Pour le Méritét (januárban) majd áprilisában egyedülálló módon néhány hét alatt 22 légi-párbajban győzött és 22 ellenséges (azaz brit) gépet lőtt le. (Volt olyan napja, mikor 4-et semmisített meg, 24 óra alatt.) Ezekben a napokban festette be első gépét vörösre és innentől ragadt rá a "vörös báró" elnevezés is. Karrierje ismertségével együtt emelkedett: még 1917-ben megkapta századparancsnoki kinevezését és századosi rendfokozatát. Közben 1917 nyarán fej és szemsérülést is szenvedett, de gyorsan felépült. Gyógyulása alatt diktálta le életrajznak vázlatát is. Az általa vezetett repülőegység - mely 1917 június 24-én jött létre és a "Richthofen repülő cirkusza" nevet is viselte (színes gépei és állandóan költöző bevetési helyszínei miatt), 1918 tavaszáig kimagasló eredményeket ért el.

A Pour le Mérite a Porosz Királyság majd Német Császárság legrangosabb kitüntetése volt 1740 és 1918 között. Az érdemrendet Nagy Frigyes, porosz uralkodó alapította és azért kapott francai nevet, mert a korabeli nemzetközi diplomácia nyelve is a francia volt. A kitüntetés neve egyébként azt jelenti "a kiválóságért" (vagy: mert kiváló). A rendjel egy nyakban viselendő, kék színű, zománcozott máltai kereszt, négy arany sassal díszítve. A kereszt felső ágán lévő "F" betű Frigyesre utal, míg a többi ágakon a "Pour le Mérite" felirat olvasható. Megkapta többek közt: Bismarck, Rommel, Hindenburg és Göring is.

pour_le_merite.jpg

A vörös báró nevét 1918-re már minden antant pilóta ismerte, tisztelete nem csak a német, de a brit hadseregben is általános lett. A balszerencse azonban őt is utolérte: 1918 április 21-én a Somme folyó közelében repült, amikor tűzharcba keveredett Arthur "Roy" Brown kanadai vadászpilótával (századossal), akinek egyik sorozata eltalálta gépét. Az egyik lövedék a vörös báró tüdejét érte. Miközben haldoklott, még letette gépét Vaux-sur-Somme közelében, ausztrál állások mellett. Az ausztrálok tudták, hogy a háború egyik legnagyobb hőse zuhant le vonalaikra és maximális katonai tiszteletadással temették el Amiens közelében (Bertangles falu temetőjében). Később hamvait Németországba szállították, ma a wiesbadeni Südfriedhof temetőjében nyugszik.

A vörös báró legendás repülőegységét, a Jagdgeschwader 1-et (a repül cirkuszt) egy másik tehetséges német pilótatiszt vette át, az akkoriban mindössze 25 éves Hermann Göring.

goering_1918.jpg

Hermann Göring Fokkere előtt, 1918-ban

A később Hitler helyetteseként és a Luftwaffe fejeként hírhedtté vált Göring 1915 nyarán kapott repülős kiképzést Freiburgban és a Richthofen század átvételéig 19 ellenséges gépet lőtt le (amiért ő is megkapta a Pour la Méritét).  A háború végére egyébként Göring mérlege 22 megsemmisített angol repülő lett, ami azért messze elmaradt Richthofen bravúrjától (a 80-as számtól).

Manfred von Richthofen az utolsó olyan háborúban vált hőssé, melyben még számított a Fair Play, az ellenség tisztelete és a valódi teljesítmény elismerése. Emlékezete leginkább  a hadtörténészek körében őrződött csak meg, a közoktatásban kevéssé ismert. Mégis egy korszak és egy másodlagos fontosságúnak tartott háború jelképe maradt napjainkig.

Harmat Árpád 

tortenetiro_logo.jpg2019.12.12.10:15

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenetiro.blog.hu/api/trackback/id/tr1415348026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Argus_ 2019.12.12. 13:20:20

A vörös báró unokatestvére, Wolfram von Richthofen is eredményes pilóta volt, szolgált Manfred századában is. Később a hitleri német hadsereg tisztje, majd légierejének tábornagya lett.

Fritz Gerlich 2019.12.12. 14:00:49

Göring az első világháborúban valóban jó pilóta volt, de 25 évvel később, Luftwaffe élén egyáltalán nem remekelt. Az angliai csatában is csak hitegette a Führert a küszöbönálló győzelmmel és a sztálingrádi csatában is elcseszte a légihidat a katlanba rekedt 300 ezer német katona számára.

Bright side of life 2019.12.12. 16:55:04

Ragyogó, de szomorú dicsőség volt ez; az ászpilóták jellemzően 20-25 éves korukban elestek, Manfred von Richthofen 25 évesen.

“ ... és egy másodlagos fontosságúnak tartott háború jelképe maradt napjainkig.”
Ezzel azért vitatkoznék. Korábban kétségtelenül háttérbe szorult a “nagy háború” a II. világháború mögött, de újabban egyre inkább kezdik átértékelni és a XX. sz. “alapbűnének” tekinteni, illetve egységes konfliktushalmazként kezelni a II. világháborúval, amely utóbbi nem is igazán érthető meg az I. vh. nélkül.

alien 2019.12.12. 17:33:50

Jó cikk, de aki sok ellenséget megöl még nem hős.

Control. 2019.12.12. 17:53:56

@alien: Akkor ki a hős, ha nem az, aki egymaga legyőzi a túlerőt? Vagy aki egymaga győzi le az ellenség legjobbjait, hazáját szolgálva? Definiáld a "hős" fogalmát!

Petrus Rosidus Maximus 2019.12.12. 18:08:21

A Pour le Mérite a történelem egyik legrangosabb kitüntetése és érdemérme volt. Létezett katonai, majd 1842-től polgári fokozata is. Utóbbit megkapta Liszt Ferenc, Charles Darwin, Giuseppe Verdi, sőt Albert Einstein is. Utóbbi csak 1923-ban, mert bár a katonai díjazás 1918-ban a császárság bukásával megszűnt a polgári adományozás megmaradt. A katonai és polgári fokozatot az egész világon csak hárman érdemelték ki: idősebb Helmuth von Moltke, Otto von Bismarck és Hermann von Kuhl.

Klaric 2019.12.12. 19:12:26

Tudtommal a Vörös báró hősiessége és tisztessége abban csúcsosodott ki, hogyha az ellenfelet harcképtelenné tette, akkor nem üldözte tovább a teljes megsemmisülésig, hanem engedte elmenekülni. Nem volt hajlandó "vadkacsára" lőni.

gigabursch 2019.12.12. 19:12:29

Érdekes volt, köszönöm

Fülig José 2019.12.12. 20:56:05

Adolf Galland (David Baker jegyezte) megemlékezésében pontosan leírja az temetést, még a harcokat is felfüggesztették a "felek" a ceremóniára. ma már egészen elképzelhetetlen ez a fajta hozzáállás.
a II. vh ban egyébként hivatkozott ász óriási ellenfele Sir Douglas Bader volt, aki amputált lábakkal repült (!!) és fogságba esésekor elvették műlábait, de Galland személyesen vitt neki másikat. Ők a háború után is jó barátságban maradtak. Úgy látszik a tisztesség nem országfüggő... olvassátok el a könyvet, eszméletlen jó!

Pierr Kardán 2019.12.12. 21:10:09

@alien: Simo Hayha (alias Fehér Halál) finn mesterlövész 505 orosz katonával végzett a finn-orosz háborúban. Mivel a finnek a hazájukat védték, ezért őt szerintem mindenki hősnek tartja.

(Na jó, Maxwal Birca szeredőci szerkesztő nyilván tömeggyilkosnak tartja, de minden normális ember hősként tekint rá.)

Pierr Kardán 2019.12.12. 21:10:15

@Fülig José: Bader azért volt jó pilóta, mert rettentő éles fordulókat tudott csinálni. Más pilótáknak az ilyen túlterheléses fordulókban a lábukba áramlott a vér, ezért elájultak. Badernek nem voltak lábai, ezért jobban bírta a terhelést.

yerico1 2019.12.12. 21:57:00

@Arcadian.: Nehéz a hős fogalmát definiálni, de az tény, hogy azért nem lesz valaki hős, mert katonaként lövi az ellenséget. Nehéz lenne az SS-t hősök seregeként leírni, pedig állandóan túlerő ellen harcoltak. Csak éppen rossz ügyért, de legalább önként.

DarthVader 2019.12.12. 21:57:15

@Fülig José: Fogságba esésekor nem vették el a lábait, bent maradt az egyik a gépben. De kapott másikat, amelyiknek az átadását Göring engedélyezte, és angol bombázó dobta le ejtőernyővel. Viszont ismét el kellett venni tőle, mert számos szökést kisérelt meg. Izgága fickó volt :)

@Pierr Kardán: a mi katonánk sikeres mesterlövész, az ellenfélé gyáva orvlövész. És fordítva. Ilyen egyszerű.

Control. 2019.12.12. 22:03:13

@yerico1: Ha valaki TÚLERŐ ellen veszi fel a harcot és sikerrel, miközben hazáját szolgálja és emberfeletti, különleges tetteket hajt végre azt a többség igenis hősnek tekinti. (Én is.) Manfred von Richthofen egyértelműen hős volt, akit még az ellenség is annak tartott. Különleges katona volt, aki 80 alkalommal győzött, aztán meg 25 évesen az életét adta a hazájáért. Senki nem tudta utánacsinálni. Ha ez nem hősies, akkor semmi.

parasztgyerek 2019.12.13. 07:59:49

Valahol olvastam, hogy a Pour le Mérite kitüntetés az adományozó tulajdona, a kitüntetett halála után visszaszáll az adományozóhoz.

yourmomtits 2019.12.13. 07:59:58

@alien: te valami nagyon okos libsi lehetsz (az okost irónikusan értem, mielőtt még elhiszed)

Valóság nevű unokahúgotok 2019.12.13. 08:02:36

Én, bevallom, idén márciusig nem is hallottam Richthofenről. Aztán elmentem egy utazásra a legjobb barátommal Normandiába és Bretagne-ba. Budapestről repülőve érkeztem Beauvais-ba, ott várt a barátom és mondta, hogy itt, nem messze meg szeretne látogatni egy falusi temetőt Amiens mellett.

Ez volt a bertanges-i temető, amelyben eredetileg eltemették Richthofent. A sírhelye közvetlenül a temetőkapu mellett volt (a kapu ma is ugyanaz a téglapilléres, ami 1918-ban is volt és látható a temetésről készüt korabeli fotókon is). Odaúton elmesélte, ki volt Richthofen és (hogy úgy mondjam) "kontextusba helyezte" az egész történetét és persze a világháborúét is. ...És idézte Jean-Claude Juncker szavait is: "Elég meglátogatni egy katonai temetőt annak felismeréséhez, hogy mi az alternatívája Európa egyesítésének."

Szerintem ez a Richtofen-sztori tanulsága: ha nem akarjuk, hogy 25 évesen el kelljen pusztulnunk egy értelmetlen öldöklésben - akármekkora hősként is -, akkor nem gondolkodhatunk a "nemzetek Európájában"!

airsheep 2019.12.13. 08:03:42

A témában ajánlom a "Vörös báró" c. német filmet. Bár a kemény vonalas repülésért rajongóknak valószínűleg nem fog tetszeni, szerintem nézhető. Szerencsére nem egy Pearl Harbor / Red Tails szerű giccsparádé az egész, viszont nem is egy végletekig tényszerű, realisztikus dokumentumfilm. Jól egyensúlyoz a szórakoztatás és a realizmus között. A Flyboys-nál mindenképpen realisztikusabb.
Ha meg érdekel a korabeli repülés akkor próbálj ki egy vr szeüveget és tegyél egy kört a Flying Circus-ban Arras felett egy Fokker Dr.I-el :)

haXXor 2019.12.13. 11:29:28

@yerico1: Az, hogy mi a rossz ügy egy háborúban, elég szubjektív. Önmagában háborúzni rossz, utólag pedig minden háború 'ügye' rosszá válik mert békében a felesleges erőszakot jelenti. Voltak az első és második vh.ban is hősök, akik nem azért voltak hősök mert utólag jónak értelmezhető a tettük (szerintem).

Bravehearth 2019.12.13. 11:29:58

@Valóság nevű unokahúgotok: Egy tanulságos példája vagy az igazi 'ajrópéer' haladóknak. Maradjunk annyiban, hogy ez a te magánvéleményed. De 'valóságnak' hívni erősen véleményes!

"Én, bevallom, idén márciusig nem is hallottam Richthofenről."

Ez elég sokmindent elmond rólad, az ismereteidről és sajnos az oktatásodról is.

"Odaúton elmesélte, ki volt Richthofen és (hogy úgy mondjam) "kontextusba helyezte" az egész történetét és persze a világháborúét is."

Tehát a barátod (nyilván nem volt elfogult...) egy 'odaúton' elmagyarázta neked mindazt, amit egyébként komoly oktatás esetén hónapok alatt tanul meg és ért meg valaki, míg történészek a mai napig kutatják. Értem. Azaz, nem... Talán beszélt róla neked, amiből leszűrtél néhány gondolatot, nyilván azt is hiányos ismereteid alapján.

"És idézte Jean-Claude Juncker szavait is..."

Mindent elmond a barátodról, hogy azt a tagot tudta idézni az adott helyen!

"Elég meglátogatni egy katonai temetőt annak felismeréséhez, hogy mi az alternatívája Európa egyesítésének."

Ha valaki annyira művelt európai történelemből, mint az az alkesz, akkor nem meglepő, hogy ilyen ostoba következtetésre jut. De érthető ez a 'megmondása', ha ismerjük a tag céljait, pozícióját, korábbi 'munkásságát' és mindazt, amit a 'zunijó' élén is képviselt!
(Kis segítség: 'nem érdekel, hogy hogyan, de holnapra meglegyen a 160 ezer...!' Vagy: 'hja, kérem! Franciaország az Franciaország!' És még folytatható lenne a sor!)

"Szerintem ez a Richtofen-sztori tanulsága: ha nem akarjuk, hogy 25 évesen el kelljen pusztulnunk egy értelmetlen öldöklésben - akármekkora hősként is -, akkor nem gondolkodhatunk a "nemzetek Európájában"!"

Ezt a mondatot kezdted megfelelően! Szerinted! Mások, nálad talán műveltebbek, világlátottabbak és tapasztaltabbak pedig egyszerűen csak legyintenek rád! Esetleg azért, mert számukra van jelentése a 'nemzet' fogalmának, még ismerik a lényegét. Veled ellentétben... Persze ez leginkább rólad szól, de semmiképp sem a 'valóságodról'! Ha már mindenáron a 'valósággal' igyekszel megtámogatni a magánvéleményed.
B.

dr. mesterséges színezék 2019.12.13. 11:30:13

A sikeres elit szintjén a tisztelet létezett a II. vh-ban is.
A tömeg szintjén az I-ben éppúgy ledarálandó (sőt: gázba fojtandó) "élőerő" volt az ember, mint később, minden fair play és tisztelet nélkül.

Bravehearth 2019.12.13. 13:17:48

@dr. mesterséges színezék: Sajnos ebben maximálisan igazad van! :-(
B.

Weißkopf 2019.12.13. 13:18:24

@Fritz Gerlich: Göringről írja Victor Klemperer: "És Hermann [Göring] azt mondta, hogy hívják őt Meiernek, ha egyetlen ellenséges gép is berepül hozzánk!" És gyakran gúnyos felkiáltásra rövidült a hosszú mondat: "Hermann Meier!"
(A Harmadik Birodalom nyelve, 1984)

Valóság nevű unokahúgotok 2019.12.14. 00:23:29

@Bravehearth: Értem.

Nem hiszem, hogy a modern történelemoktatás feladata lenne, hogy háborús hősök történeteit oktassa - ez még XIX. sz-i történelemoktatásként is túlhaladott volt, ezen a szemléletmódon már a XVIII. sz-ban túllépett a történelemtudomány.

A történelemoktatás éppen hogy a kontextusba állítással nyeri el értelmét: mi miért és mi mindennel összefüggésben alakult úgy, ahogy alakult? Ha így közelítsze a Richthofen történetét keretező I. vh-hoz, akkor az jön ki, hogy egy egész nemzedékniy tehetséges, jószándékú - és persze nacionalizmussal jól megmérgezett - fiatalember vált semmivé, a nagy semmiért, vagy azért, hogy húsz év múlva még több (és német, vagy épp orosz részről még inkább megmérgezett) ember pusztuljon el értelmetlenül.

És persze az sem ártana, ha a történelem oktatása során szót ejtenének azokról a humánetológiai és lélektani mozgatórugókról is, amelyek egyének és tömegek döntései mögött működnek - ez az ősi "Nosce te ipsum!" parancsa: ismerd, hogyan múűködsz, egyénként és mint a közösséged tagja!

És itt jön a személyes szál: a szemedben a "nemzet fogalmának lényege" nem más, mint hogy az amit te nemzet alatt értesz, az csupán egy tranziens történelmi-szociológiai és kulturális jelenség (ebben a maisnteram történettudomány nagyon hosszú ideje egyetért). Még a nyelvek is sokkal stabilabb képződmények a nemzeteknél. (Abba most ne menjünk bele, hogy egy adott korszakban hazsnált történeti nyelvvariáns miféle társadalmat képez le és milyen módon... De jó példa erre a latin "gens" és "natio" szavak tartalomváltozása akár az utóbbi kétezer, akár az utóbbi kétszáz évben.)

Az oktatásomról: 3 diplomám van és hamarosan meglesz a PhD-m is, mindhárom természettudományos-műszaki. A barátomról pedig csupán annyit mondanék, hogy éppen ő szokta a te típusodat "vitaképtelennek" nevezni... De azért annyi kajánáság van bennem, hogy megnéunék egy beszélgetést köztetek:)

Ja, a(z egyik) munkahelye egy olyan objektumban van, amelyet egy bizonyos (Friedrich Wilhelm von) Seydlitzről neveztek el - neked bizonyára többet mond ez a név, mint nekem, tudatlannak!:)

Audianer 2020.01.20. 16:40:11

A nevét viselő mai utódalakulat a JG-71. Eurofighter Typhoon-nal repülnek.
süti beállítások módosítása