Történelem és múltbéli érdekességek

Történetíró

A normandiai partraszállás - 1944 június 6.

2020. június 07. - Történetiró

Mintegy 76 évvel ezelőtt, 1944 június 6-án kezdődött meg a világtörténelem egyik legnagyobb hadművelete, a normandiai partraszállás, mely fontos fordulópontot jelentett a második világháború menetében. A "D" napon ejtőernyős, tüzérségi és légierővel történő előkészítést követően, illetve megtévesztő akciók után, 170 ezer amerikai, brit és kanadai katona szállt partra Észak-Franciaország Normandia tartományában, mégpedig öt partszakaszon. (Ezek a következő elnevezéseket kapták: Utah, Omaha, Gold, Juno, Sword.)

partraszallas1.jpg

Ami a megtévesztést illeti: a britek minden elkövettek azért, hogy Hitler hírszerzése ne Normandiába, hanem a Dover - Calais "vonalon" várja a szövetséges támadást. Ennek érdekében egy 1100 fős egységet küldtek az angliai Kent tartományba, hogy ott felfújható harckocsikkal, ál-tüzérséggel és tízezreknek tűnő csapatmozgásokkal tévesszék meg a III. Birodalom hírszerzését. A megtévesztés bevált: bár Rommel (akit Afrikából vezényeltek Franciaországba) nem dőlt be a trükknek, a rangidős Gerd von Rundstedt és maga Hitler is elhitték, hogy Calais közelében lesz a partraszállás tervezett helyszíne. Az előkészületekben és a védelem megszervezésében Rundstedt és Rommel mellett Günther Blumentritt is részt vett. A másik oldalon Bernard Law Montgomery angol tábornok és Dwight D. Eisenhower amerikai főparancsnok (Overlord) játszotta a legfontosabb szerepet. Mindvégig ők irányították legmagasabb szinten a hadműveletet.

Visszatérve a szövetséges előkészületekre: 1944 tavaszán Dél-Angliába összegyűjtött és 1108 katonai táborban elszállásolt, hatalmas angol-amerikai haderő éppenséggel mindkét említett irányba elindulhatott, így az utolsó pillanatig nem tudta senki (csak a szövetséges vezérkar), hogy végül Dovertől, vagy pedig a Cornwall - Portsmouth közti kikötőkből indul majd el a szövetséges tengeri armada [lásd lenti térképet].

partraszallas_terkep.jpg

Az alábbi képen egy felfújható gumi tankot láthatunk, melyet 4 brit katona cipel rendeltetési helyére, hogy a levegőből úgy tűnjön igazi harckocsi, mely része egy több hadosztályból álló, Kentben összegyűjtött és Dovertől Calais felé partraszálló nagy kontingensnek. A kép sarkában lévő kis térképen az "A" és "B" verzió látható, melyek közül az előbbit hitették el Hitlerrel, miközben az utóbbit (a "B" verziót) valósították meg.

partraszallas0.jpg

A németek erősen hittek az általuk létrehozott Atlanti fal erejében [lásd lenti térképet] és abban, hogy a norvég partoktól egészen le délig, Spanyolországig megépített tengerparti beton-bunkereik, őrtornyaik és lőállásaik visszatartanak minden szövetséges partraszállási kísérletet.

atlanti_fal.jpgÁm mint kiderült nagyot tévedtek, nem számoltak ugyanis azzal, hogy az angolok és amerikaiak akkora erőt tudnak koncentrálni majd egyetlen partszakaszra, mint 1944 június 6-án. Az 1600 mérföld hosszúságú atlanti fal 8119 bunkere és őrháza nem arra lett "kitalálva", hogy egyetlen pontján, egy alig 150 km hosszú szakaszán kivédjen egy több százezres támadást.

A szövetséges csapatok így aznap sikeresen szálltak partra, majd néhány órás megtorpanást követően sikeresen törték át a partokon felépített német bunkerek és lőállások vonalát is. Pedig az első partraszállóknak nem volt könnyű dolguk: a biztos fedezékekből rájuk lövő németek zárótüzei közepette kellett felrohanniuk a part magasabban fekvő részeire. Itt aztán újabb kihívás várta őket: ki kellett füstölniük a betonbunkerek német katonáit, majd elfoglalni ezeket a lőállásokat.

Ám az amerikaiak és angolok megoldották és a part biztosítása után megkezdődhetett végre a Contentin-fésziget megszerzése, Cherbourg megtisztítása és Caen városának birtokba vétele is.

partraszallas_normandia_map.jpg

Önmagában a partraszállás 10 500 szövetséges katona halálát követelte (ami 6-7% -os veszteség), de a későbbi napokban - melyet Eisenhower a "hídfőcsaták 50 napjának" nevezett - minimális veszteségek árán sikerült nagyon komoly területeket felszabadítaniuk. Néhány hét után szövetséges kézre került egy 150 km hosszú és 30 km mély tengerparti sáv, ahonnan aztán Avranchesnél áttörve megkezdhették egész Észak-Franciaország felszabadítását.

Közben persze tovább zajlott a szövetséges csapatok folyamatos partraszállása: 1944 július másodikára (majdnem egy hónappal a "D" day után) már 1 millió brit-amerikai-kanadai-ausztrál katona tette a lábát Normandia földjére. Július másodikáig partra szállt 13 amerikai, 11 angol és egy kanadai hadosztály és partra tettek 171 532 járművet is. A harcok alatt - a legelső nap veszteségeit nem számolva - további 8975 halott volt a szövetségesek vesztesége. A harcokban fontos szakaszhatárt jelentett Párizs felszabadítása 1944 augusztus 25-én. A francia fővárost Hitler parancsával szembeszegülve gyakorlatilag feladta Párizs katonai kormányzója, Dietrich von Cholitz tábornok. A város felszabadításáig 2,8 millió szövetséges katona szállt partra Franciaországban, aminek révén a nyugati fronton kétszeresére nőtt a létszámfölény a német hadsereggel szemben (ez később két és fél - háromszoros lett).

partraszallas3.jpg

A háború lezárulása és Németország veresége elérhető távolságba került. Az 1944 szeptemberéig tartó szövetséges győzelmi mámor - mely a normandiai és Észak-franciaországi gyors előretörésnek volt köszönhető - egyenes azt jósolta, hogy akár az év végére, azaz 1944 karácsonyára lezárulhatnak a harcok. Ez azonban túlzott optimizmusnak bizonyult: a németek 1944 őszére rendezték soraikat és a a határaik felé közeledő frontot előbb lelassították, majd egy időre meg is állították.

Bár az 1944 végén és 1945 elején indított ardenneki ellentámadásuk kudarcba fulladt, egészen 1945 márciusáig őrizni tudták a német határokat. Az összeomlás akkorra azonban elkerülhetetlenné vált: 1945 áprilisában a szövetségesek áttörtek a Rajnánál és megindultak Berlin felé. Ám nem szabad elfelejteni: a győzelem igazából azon a bizonyos napon kezdődött Normandiában, 1944 június 6-án éppen 76 éve.

A normandiai partraszállásról érdekes képeket készített Robert Capa, magyar származású fotográfus, a filmvilágban pedig az 1962-es Leghosszabb nap, illetve az 1998-as, Spielberg rendezte Ryan közlegény megmentése mutatja be átélhetően a hadműveletet.

normandia2.jpg

partraszallas4.jpg

partraszallas5.jpg

normandia5.jpg

partraszallas6.jpg

Harmat Árpád

Ajánlott FB csoportok: Háborús film-kedvelők klubja és Történelemrajongók klubja

tortenetiro_logo.jpg

2020.06.07.14:55

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenetiro.blog.hu/api/trackback/id/tr215752398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Control_ 2020.06.07. 19:59:34

A partraszálló katonák megpróbáltatásait nagyon jól szemlélteti a Ryan közlegény megmentésének az a bizonyos 10 perces jelenete, ami az egész film igazi értékét is adja: vimeo.com/245785070
Szerintem óriási!

Történetiró 2020.06.07. 20:00:18

@Control_: Teljesen egyetértünk! És köszi a linket! :)

flydomi 2020.06.07. 21:21:05

@Control_:

Erdemes megvenni Stephen E. Ambrose konyvet:D-Day: June 6, 1994

Az 5 partszakasz kozul a legnagyobb veszteseget az Omaha resz szenvedte el.A pokol hozza kepest egy paradicsomi allapot lehetett.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2020.06.07. 21:27:00

Ez a poszt már volt valahol és ugyanúgy nem értettem hogy mi is az overlord? Én úgy tutdtam hogy a hadművelet neve volt, a cikk alapján meg úgy tűnik hogy valami rang (???)

Történetiró 2020.06.07. 21:31:08

@Ződ2000: Igazság szerint mindkettő igaz: az Operation Overlord, mint hadművelet volt a partraszállás kidolgozott terve, ugyanakkor jelentése miatt (hűbérúr, vagy legfelsőbb úr, hadúr) Roosevelt magát Eisenhowert is igy nevezte, mert ő volt az egész Nyugat-europai szövetséges haderő főparancsnoka. A posztban az utóbbi értelmezésre van utalás.

Jaki Klemm 2020.06.07. 23:02:27

@Ződ2000: mindkettőt jelenti. Pl.: Barbarossa is létező személy volt, Utah pedig állam.

ébrenjáró 2020.06.07. 23:48:04

@Control_: Abból a filmből az első 10 perc jó, a többi egy okádék fos, olyan spielberges olcsón manipulatív giccsparádé. .

ébrenjáró 2020.06.08. 10:23:59

Egyik ismerősöm apja ott volt a normandiai partraszállásnál az amerikai hadseregben. Az első hullámokban érkezőknek az amerikaiak szándékosan friss európai bevándorlókat, köztük zsidókat, mint ő is(az amerikaiak azt mondták, hogy Európáért haljanak meg az európaiak), feketéket, indiánokat, mexikóiakat küldtek. Ott az első hullámokban nem nagyon voltak igazi fehér, amerikai "Ryan közlegények", mert tudták, hogy ott nagy lesz az aratás. Később már jött mindenki, de persze jellemzően akkor is csak csóró amerikai gyerekek.

werinter 2020.06.08. 10:24:12

@ébrenjáró: Teljesen egyetértek. Az egész filmből csak a partraszállásos jelenteket érdemes megnézni. A többi borzalmasan el lett rontva. A többi már csak tipkus amcsi pátoszos, "mi vagyunk a világ megmentői", "szuperhősös" baromság.

Chris Kyle 2020.06.08. 10:32:48

@ébrenjáró: Ezt a hülyeséget máshol is olvastam. Azt, hogy Normandiában direkt mexikóiakat, zsidokat, meg feketéket küldtek az első hullámba. Baromság természetesen. Amúgy a baràtod apja, aki allitolag ott volt személyesen is és maga látta a sok mexikóit (

Chris Kyle 2020.06.08. 10:36:23

@ébrenjáró: ... 100 éves kell legyen az öreg. Jól tartja magát ha így anekdotázni tud a Normandiában partraszállo sok mexikói-zsidó-feketéről. :)))

Fikalnyik Eugén 2020.06.08. 17:54:28

Ez ilyen filmes sablon.
Ha olaszok beszélgetnek, akkor mindig elmondják, hogy a digók vérével nyertek az amcsik mindenütt, és volt valamelyiknek egy nagyapja, aki egyedüliként jött haza az utcából, a többi srác odaveszett. Ha négerek, akkor mindig kiderül, hogy az "apám már Normandiában is a fehérek seggéért harcolt", jobb esetben Vietnámban. Ha lengyelek, akkor a hatalmas emigráns hadseregről ábrándoznak, ami a valóságban 2 db pilótából meg 3 lövészből állt...

ZON 2020.06.08. 17:54:36

Mi volt az oka, hogy épp az Omaha-parton lévő bunkereket, egyéb lőállásokat nem tudta a tervek szerint megsemmisíteni a hajóágyúk tüze ?

Ződ2000 · http://egzostive.com 2020.06.08. 17:55:45

@Jaki Klemm: szerintem te nem olvastad el amit írtam. Barbarossa egy létező személy volt, akinek nagyjából köze nem volt semmilyen keleti hódításhoz, és pont ez volt a cél.

2020.07.03. 14:28:23

@Jaki Klemm: Omaha pedig város Nebraska államban
süti beállítások módosítása