1944 június 6-án kezdődött meg a világtörténelem egyik legnagyobb hadművelete, a normandiai partraszállás, mely fontos fordulópontot jelentett a második világháború menetében. A "D" napon ejtőernyős, tüzérségi és légierővel történő előkészítést követően, illetve megtévesztő akciók után, 170 ezer amerikai, brit és kanadai katona szállt partra Észak-Franciaország Normandia tartományában, mégpedig öt partszakaszon. (Ezek a következő elnevezéseket kapták: Utah, Omaha, Gold, Juno, Sword.)

Ami a megtévesztést illeti: a britek minden elkövettek azért, hogy Hitler hírszerzése ne Normandiába, hanem a Dover - Calais "vonalon" várja a szövetséges támadást. Ennek érdekében egy 1100 fős egységet küldtek az angliai Kent tartományba, hogy ott felfújható harckocsikkal, ál-tüzérséggel és tízezreknek tűnő csapatmozgásokkal tévesszék meg a III. Birodalom hírszerzését. A megtévesztés bevált: bár Rommel (akit Afrikából vezényeltek Franciaországba) nem dőlt be a trükknek, a rangidős Gerd von Rundstedt és maga Hitler is elhitték, hogy Calais közelében lesz a partraszállás tervezett helyszíne. Az előkészületekben és a védelem megszervezésében Rundstedt és Rommel mellett Günther Blumentritt is részt vett. A másik oldalon Bernard Law Montgomery angol tábornok és Dwight D. Eisenhower amerikai főparancsnok (Overlord) játszotta a legfontosabb szerepet. Mindvégig ők irányították legmagasabb szinten a hadműveletet.

Visszatérve a szövetséges előkészületekre: 1944 tavaszán Dél-Angliába összegyűjtött és 1108 katonai táborban elszállásolt, hatalmas angol-amerikai haderő éppenséggel mindkét említett irányba elindulhatott, így az utolsó pillanatig nem tudta senki (csak a szövetséges vezérkar), hogy végül Dovertől, vagy pedig a Cornwall - Portsmouth közti kikötőkből indul majd el a szövetséges tengeri armada [lásd lenti térképet].

Az alábbi képen egy felfújható gumi tankot láthatunk, melyet 4 brit katona cipel rendeltetési helyére, hogy a levegőből úgy tűnjön igazi harckocsi, mely része egy több hadosztályból álló, Kentben összegyűjtött és Dovertől Calais felé partraszálló nagy kontingensnek. A kép sarkában lévő kis térképen az "A" és "B" verzió látható, melyek közül az előbbit hitették el Hitlerrel, miközben az utóbbit (a "B" verziót) valósították meg.

A németek erősen hittek az általuk létrehozott Atlanti fal erejében [lásd lenti térképet] és abban, hogy a norvég partoktól egészen le délig, Spanyolországig megépített tengerparti beton-bunkereik, őrtornyaik és lőállásaik visszatartanak minden szövetséges partraszállási kísérletet.

Ám mint kiderült nagyot tévedtek, nem számoltak ugyanis azzal, hogy az angolok és amerikaiak akkora erőt tudnak koncentrálni majd egyetlen partszakaszra, mint 1944 június 6-án. Az 1600 mérföld hosszúságú atlanti fal 8119 bunkere és őrháza nem arra lett "kitalálva", hogy egyetlen pontján, egy alig 150 km hosszú szakaszán kivédjen egy több százezres támadást.

A szövetséges csapatok így aznap sikeresen szálltak partra, majd néhány órás megtorpanást követően sikeresen törték át a partokon felépített német bunkerek és lőállások vonalát is. Pedig az első partraszállóknak nem volt könnyű dolguk: a biztos fedezékekből rájuk lövő németek zárótüzei közepette kellett felrohanniuk a part magasabban fekvő részeire. Itt aztán újabb kihívás várta őket: ki kellett füstölniük a betonbunkerek német katonáit, majd elfoglalni ezeket a lőállásokat.

Ám az amerikaiak és angolok megoldották és a part biztosítása után megkezdődhetett végre a Contentin-fésziget megszerzése, Cherbourg megtisztítása és Caen városának birtokba vétele is.

Önmagában a partraszállás 10 500 szövetséges katona halálát követelte (ami 6-7% -os veszteség), de a későbbi napokban - melyet Eisenhower a "hídfőcsaták 50 napjának" nevezett - minimális veszteségek árán sikerült nagyon komoly területeket felszabadítaniuk. Néhány hét után szövetséges kézre került egy 150 km hosszú és 30 km mély tengerparti sáv, ahonnan aztán Avranchesnél áttörve megkezdhették egész Észak-Franciaország felszabadítását.

Közben persze tovább zajlott a szövetséges csapatok folyamatos partraszállása: 1944 július másodikára (majdnem egy hónappal a "D" day után) már 1 millió brit-amerikai-kanadai-ausztrál katona tette a lábát Normandia földjére. Július másodikáig partra szállt 13 amerikai, 11 angol és egy kanadai hadosztály és partra tettek 171 532 járművet is. A harcok alatt - a legelső nap veszteségeit nem számolva - további 8975 halott volt a szövetségesek vesztesége. A harcokban fontos szakaszhatárt jelentett Párizs felszabadítása 1944 augusztus 25-én. A francia fővárost Hitler parancsával szembeszegülve gyakorlatilag feladta Párizs katonai kormányzója, Dietrich von Cholitz tábornok. A város felszabadításáig 2,8 millió szövetséges katona szállt partra Franciaországban, aminek révén a nyugati fronton kétszeresére nőtt a létszámfölény a német hadsereggel szemben (ez később két és fél - háromszoros lett).

A háború lezárulása és Németország veresége elérhető távolságba került. Az 1944 szeptemberéig tartó szövetséges győzelmi mámor - mely a normandiai és Észak-franciaországi gyors előretörésnek volt köszönhető - egyenes azt jósolta, hogy akár az év végére, azaz 1944 karácsonyára lezárulhatnak a harcok. Ez azonban túlzott optimizmusnak bizonyult: a németek 1944 őszére rendezték soraikat és a a határaik felé közeledő frontot előbb lelassították, majd egy időre meg is állították.

Bár az 1944 végén és 1945 elején indított ardenneki ellentámadásuk kudarcba fulladt, egészen 1945 márciusáig őrizni tudták a német határokat. Az összeomlás akkorra azonban elkerülhetetlenné vált: 1945 áprilisában a szövetségesek áttörtek a Rajnánál és megindultak Berlin felé. Ám nem szabad elfelejteni: a győzelem igazából azon a bizonyos napon kezdődött Normandiában, 1944 június 6-án éppen 76 éve.

A normandiai partraszállásról érdekes képeket készített Robert Capa, magyar származású fotográfus, a filmvilágban pedig az 1962-es Leghosszabb nap, illetve az 1998-as, Spielberg rendezte Ryan közlegény megmentése mutatja be átélhetően a hadműveletet.

Harmat Árpád

Ajánlott FB csoportok: Háborús film-kedvelők klubja és Történelemrajongók klubja

2020.06.07.14:55