Történelem és múltbéli érdekességek

Történetíró

Mátyás király és a nők, egy magyar uralkodó magánélete

2020. május 09. - Harmat Árpád

A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb uralkodóját, a Hunyadi család sarját, I. Mátyás magyar királyt (ur: 1458-1490) számtalan sztereotípia övezi napjainkig, melyek jelentős része csupán a néphagyomány révén maradt fenn és többnyire tévesen rögzült "történelmi emlékezetünkben". Ilyen például legendás igazságossága és hogy a nép annyira szerette volna. Valójában a Mátyás halála utáni évszázadok válságos évei, háborúi és káosza (három részre szakadás, török hódítás, stb) szépítette meg uralmának időszakát, amire a XVI. századtól úgy emlékezet vissza a nép, mint az erős, gazdag és a török támadásoknak ellenálló, sőt Bécset is meghódító Magyarország évtizedeire. Mátyás saját korában - a kivetett magas adók, az értelmetlen háborúk (melyeket a király Csehországban és Ausztriában vívott) illetve a központosító politika (a nemesek mellőzése) miatt - nem örvendett túl nagy népszerűségnek. De mi volt a helyzet magánéletével? Jelen poszt főleg erről szól.

matyas1.jpg

Hunyadi Mátyás alig 14 évesen, 1457 tavaszán V. (Habsburg) László foglyaként került Prágába, miután apja, Hunyadi János elhunyt Nándorfehérvár ostroma után (pestisben), bátyját, Hunyadi Lászlót pedig maga az uralkodó végeztette ki megtorlásként (amiért László hívei megölték egyik rokonát Cillei Ulrikot). A prágai fogság azonban 8 hónap után 1457 őszén váratlan fordulatot vett, amikor V. László meghalt (leukémiában) és a kamaszkorú Mátyás politikai alkuk tárgyává vált. Egy magyar főúri csoport ugyanis királlyá akarta választatni (hogy később a háttérből irányítgatva és manipulálva az ifjú királyt, saját hatalmukat építsék). Ám számításuk nem vált be: Mátyás fiatal kora ellenére nagyon is céltudatos, makacs és erőskezű királynak bizonyult.

Uralkodásának megkezdése előtt azonban jelentős problémát jelentett prágai szabadulása: ugyanis Podjebrád György, cseh kormányzó (1458 márciusától cseh király) csak azzal a feltétellel adta át Mátyást a magyar főuraknak (akik megválasztására és megkoronázására készültek), hogy dinasztikus kapcsolatba lép családjával. Ez azt jelentette, hogy Mátyásnak ígéretet kellett tennie arra, hogy elveszi Podjebrád Katalint. Nem lehetett mit tenni: a házasságkötést megtartották, mégpedig 5 évvel azt követően, hogy Mátyást 1458 január 24-én a Duna jegén magyar királlyá választották. Az 1463 május elsején, Budán megtartott királyi esküvő azonban nem hozott hosszú házasságot: a 15 éves királyné teherbe esését és nehéz terhességét követően - mely egy csupán pár napig életben maradó kisfiút adott a párnak - gyermekágyi lázban meghalt.

matyas_thuroczy.jpg

Mátyás ábrázolás a Thuróczi krónikában

Antonio Bonfini így írta le Mátyás külsejét Rerum Hungaricarum decades című művében: "Hatalmas hajkorona veszi körül arcát, s ez az arc messziről csodálatos értelmi fénnyel szinte világít, csak ha közelebb mégy, akkor látszik feszült ereje […] Termete középmagas volt, felsőteste viszonylag erőteljes, lába kissé hajlott: mind a kettő a magyar lovas emberre jellemző. Pirospozsgás, élénk arcán erős áll, s a híres, szellemes Mátyás-orr uralkodott. Fején elomlott dús, gesztenyerőt haja. Mindehhez öntudatos járás, éles tekintet, élénk mozdulatok, szenvedélyes arcjáték járult. Mozdulatokban és gondolatokban villámsebes, sziporkázó kedvű, szenvedélyes; beszéde és írása erőteljes, magvas, világos, képekben nem szegény." /Antonio Bonfini 1497/

Az alig 21 éves, ifjú magyar király nagyon korán özvegységre jutott. Bár innentől még 26 éven keresztül uralkodott (47 éves koráig) és rengeteg rendelkezést hozott, államügyet oldott meg illetve háborút vívott, magánélete is változatosan alakult. Éppen 6 évvel felesége halála után, 1470 -ben ismerte meg azt a nőt, aki életére a legnagyobb hatást gyakorolta, ő volt Edelpeck Borbála. A polgári származású (bár módos családból való), vidéki leányzó egy kis osztrák faluban látta meg a napvilágot és a bécsi élet hívta Ausztria fővárosába. Mátyás az 1470-es bécsi tartózkodása alkalmával (mikor III. Frigyessel találkozott) egy táncmulatságon ismerte meg Borbálát. A még mindig ifjú, alig 27 éves Mátyás szeme állítólag azonnal megakadt a csinos leányzón. Sajnos a történettudomány keveset tud Edelpeck Borbáláról, de annyi bizonyos, hogy szerelem bontakozott ki közte és a magyar uralkodó között. Erre utal legalábbis az a tény, hogy Mátyás nem elégedett meg egy könnyű kalanddal vele, hanem Budára hívta, hogy együtt éljenek. Az élettársi kapcsolat három éven át tartott, amikor a sors 1473 április 2-án egy egészséges kisfiúval ajándékozta meg a párt. Ekkor Mátyás úgy döntött, hogy nem botránkoztatja tovább a hazai és európai nemességet és egy tőle távoli lakhelyet jelöl ki párja, illetve törvénytelen gyermeke számára. Döntésében az is szerepet játszott, hogy törvényes utódot akart, amihez egy rangban hozzá illő feleséget kellett találnia. A keresést viszont nyilván akadályozta volna a törvénytelen feleség és gyermek saját fővárosában és várában.

matyas_corvin.jpg

Corvin János (Cserna Károly rajza)

Edelpeck Borbála és az újszülött kisfiú, Corvin János - aki vezetéknevét a Hunyadiak címerállatáról a Hollóról (a holló latinul Corvum), keresztnevét, pedig nagyapjától, a törökverő Hunyadi Jánostól kapta - a felvidéki Besztercebányára költözött. Ott nevelkedett kezdetben Corvin János és ott élt Borbála is egészen 1476-ig, amikor férjhez ment egy osztrák nemeshez (bizonyos Friedrich von Enzersdorfhoz). Új férjével aztán egy Mátyás által adományozott várban főúri életet élhetett. Ennek fejében viszont le kellett mondania arról, hogy ő nevelje Mátyással közös kisfiát, Corvin Jánost (Borbálának két másik gyermeke született újdonsült férjétől, így egy új és teljes családdal vigasztalódhatott). A kis Corvin János így 4 évesen, 1477-ben visszatérhetett Budára, édesapja mellé, aki két évre rá pedig (1479-ben), mikor először vesztette el bizalmát abban, hogy második felesége gyermekkel ajándékozza meg, tanítani kezdte és egyre inkább örököseként tekintett a fiúra. Mátyás és Borbála jó kapcsolata a későbbi években is megmaradt (hiszen összekötötte őket közös fiúk) és Mátyás többször is meglátogatta az enzersdorfi várban. Később, 1485-ben, Mátyás végleg eldöntötte, hogy Corvin János lesz az örököse.

Mátyás feleségkeresése három évig tartott (1473-1476) ezen esztendőkben Európa főúri házait kutatta (természetesen nem személyesen, pusztán informálódva). Fontos volt számára a megfelelő, uralkodói vérből származó ara, mert saját király-dinasztiát akart alapítani és mivel saját származása némileg  ködös volt (havasalföldi gyökerek) - a Német-Római császári cím megszerzésére áhítozva - csakis egy elismert európai királydinasztiából való feleség juttathatta közelebb céljaihoz (és leendő utódjai elismeréséhez).

Ami Mátyás második feleségét illeti: Aragóniai Beatrix (1457-1508) származását tekintve tökéletesen megfelelt az európai uralkodóházak elvárásainak és rangban méltó párja lehetett Mátyásnak.

matyas_beatrix.jpg

Aragóniai Beatrix ábrázolása a Regiomontanus Kódexben

Családja a távoli spanyol királysághoz, Aragóniához kötődött (Aragóniai-ház), ám Beatrix nagyapja, V. Alfonz (aragóniai király) meghódította az Anjou kézen lévő Nápolyi Királyságot és törvénytelen fiát, I. Aragóniai Ferdinándot tette élére. Lánya, Beatrix így már nápolyi hercegnőként nevelkedett (de az aragóniai király unokájaként tisztelték). Feljegyzések szerint (lásd: Bonfini) Mátyás nem elsősorban szépsége miatt volt oda érte, hanem elvarázsolta a nála 14 évvel fiatalabb, (házasság-kötésük idején is csak 19 éves) Beatrix sokoldalú, reneszánsz műveltsége. (Többek közt profin sakkozott és kétszer annyi művet olvasott már el, mint maga Mátyás.) A pár előbb Nápolyban kelt egybe képviselők útján, 1476 szeptember 15-én, majd Budán is három hónappal később. 

Házasságuk sikeresnek volt mondható, legalábbis erre utal, hogy sokat voltak együtt és Beatrix mindig elkísérte Mátyást a diplomáciai útjaira, sőt hadjárataira is (ez nem volt annyira gyakori akkoriban a királyi pároknál). Ugyanakkor gyermekkel nem áldotta meg őket az élet, mint valószínűsíthető, Beatrix meddősége miatt. Ez volt köztük az egyetlen komolyabb konfliktus, főleg mikor Mátyás 1485-ben Corvin Jánost jelölte utódjául. Ekkor tartósan összevesztek és a királyi udvar is két pártra szakadt. (Beatrix még 1485 után is bízott abban, hogy teherbe eshet, így fájlalta, hogy Mátyás ekkor már nem bízott ebben és törvénytelen fiát nevezte meg utódjául.)

Közben mindkettőjüket foglalkoztatta egy nagyobb történetírói munka elkészíttetése, mely a magyarság múltját dolgozza fel. Mivel mindketten elégedetlenek voltak Thuróczi János, Brünnben megjelent 1488-as művével, egy új, átfogóbb és a reneszánsz stílusnak megfelelőbb krónikát rendeltek. Csakhogy Beatrix a krónikát Pietro Ranzanótól kérte, Mátyás pedig az Itáliából nemrégiben Budára érkező Antonio Bonfinitől rendelte meg. Az utóbbi mű lett a híresebb, címe "A magyar történelem tizedei" - Rerum Hungaricarum decades lett. (Ranzano műve, az "Epithoma rerum Hungaricarum" kevéssé vált ismertté.) Bonfini 1489-ben fogott történetírói műve megírásához és Mátyás halála után, 1492-ben fejezte be. (Máig a korszak egyik legfontosabb forrásanyagát jelenti.)

matyas_a_tronon_beatrix.jpg

Beatrix és Mátyás a trónon, előttük Pietro Ranzano (Ransnanus-kódex)

Mátyás és Beatrix házassága 1490 április 6-án ért véget, amikor Mátyás váratlanul, alig 47 évesen elhalálozott. Bécsben történt az eset, egy hosszadalmas virágvasárnapi ceremónia után, mikor a király lakosztályába vonult vissza egy ebéd előtti pihenőre. Míg az ebédre várt, fügét kért szobájába, de romlottat kapott és ettől éktelen haragra gerjedt. Dührohamában halántékához kapott és összeesett. Valószínűleg agyvérzést kapott, bár a mérgezés gyanúja is felmerült (ez soha nem került bizonyításra). A mérgezéssel magát Beatrixot is meggyanúsította az utókor (a Nápolyi Királyságban, ahonnan érkezett, előfordult már egy-egy királyi férj meggyilkolása), de nem állt érdekében férje korai halála és Mátyás orvosi tünetei is inkább a szélütést (agyvérzést) valószínűsítik.

Az agyvérzés után még két napig feküdt ágyában a király (egyszer magához térve és félrebeszélve), majd meghalt. Örököse Corvin János lett volna (Mátyás törvénytelen fia Edelpeck Borbálától), de a magyar nemesség nem fogadta el és helyette inkább régi, politikai ellenlábasát, II. Ulászlót hívták a magyar trónra. A fiúval egyezséget kötöttek, így lemondott trónigényéről, aminek fejében elhalmozták címekkel és rangokkal. Corvin János délvidéki főúrként élte le életét, mint horvát-szlavón bán, miközben sikeresen harcolt a törökkel (1501-ben ő mentette fel Jajca várát). Három gyermeke született (két fiú és egy lány), de egyik sem élte meg a felnőtt kort. Corvin János alig 31 évesen hunyt el pestisben. Gyermekeivel 1505 -ben végleg kihalt a Hunyadi család.

Ironikus, hogy Mátyásnak mind az apja, mind a fia pestisben vesztette életét; de kétségtelen, hogy az egyetlen Hunyadi-király halálával a magyar történelem egyik legnagyobb alakja távozott az élők sorából.

Harmat Árpád

Ajánlott és felhasznált irodalom:

  • Antonius De Bonfinis: De Rege Mathia Rerum Ungaricarum Decades mek.oszk.hu
  • Fraknói Vilmos: Hunyadi Mátyás király (1440-1490) Historiaantik Könyvesház, 2010.
  • Kiss-Béry Miklós: I. (Hunyadi) Mátyás /Magyar királyok és uralkodók/ Duna International, 2011.
  • Benkő László: Mátyás király - Isten választottja Lazi Könyvkiadó, 2019.

tortenetiro_logo.jpg

2020.05.09.12:38

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenetiro.blog.hu/api/trackback/id/tr9315671412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fritz Gerlich 2020.05.09. 13:37:18

Nagyon érdekes volt! Köszi! Mátyás özvegységre jutása utáni 6 évben - kortársaihoz hasonlóan - vélhetően kiélvezhette az egyedülálló főurak és uralkodók kiváltságait a közrendűek köréből választott szeretők terén. Nem volt ritka akkoriban. Aztán megismerte Boroszlói Borbálát és ennek pár évre vége szakadt, majd jött a Beatrix oldalán töltött 14 esztendő, elvben boldog házasságban. Összességében szerencsésen alakult magánélete, azt leszámítva, hogy nem lehetett törvényes örököse.

Torténetíró blog · tortenetiro.blog.hu 2020.05.09. 18:15:41

@Fritz Gerlich: Köszi az elismerést! Igen, a korszak velejárója volt a sok törvénytelen, házasságon-kívüli kapcsolat és viszony. Arról sajnos nincs információ (forrás), hogy ha voltak is a három említett hölgy mellett Mátyásnak szeretői (mondjuk a szolgálók körében, vagy egyéb közrendűek közt), akkor azok kik lehettek.

Cicaszemű 2020.05.11. 00:53:35

@Torténetíró blog: Nagyon érdekes volt. Köszönöm. :)

Adam Makkos 2020.05.11. 09:51:22

Érdekes volt, köszi!

Kovács Istvan 2020.05.11. 11:16:35

Nagyon érdekesre megírt poszt volt, szokás szerint! Köszi! ... Ami Mátyást illeti: mindig kíváncsi voltam uralkodására, sokat is olvastam róla. A magánélete valóban kevéssé kiemelt a publikációkban. Valahol régebben olvastam, hogy a szolgálólányokkal is akadtak kalandjai.

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.05.11. 11:16:47

Corvin János lemondása a trónról nem volt teljesen zökkenőmentes (csontmezei csata), de az, hogy mennyire komolytalan ellenfélnek tekintették az is mutatja, hogy nem próbálták meg eltenni láb alól.

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.05.11. 11:16:56

@Fritz Gerlich: "vélhetően kiélvezhette az egyedülálló főurak és uralkodók kiváltságait a közrendűek köréből választott szeretők terén. "

Ehhez egy akkori főúrnak nem kellett megözvegyülnie. A papok is dúskáltak a nőkben.
süti beállítások módosítása