A témát mindig is nagy érdeklődés övezte és napjainkban számtalan honlap, blog, szaklap szeret foglalkozni az emberiség históriájának nagy hadseregeivel. Kérdés azonban: mi alapján lehet kiválasztani a legjelentősebbeket? Ha végigtekintünk az emberi krónika elmúlt 5 ezer évén (az írásbeliség megjelenésétől indítva időskálánkat), minden korhoz találunk kiemelkedő hódítókat. Ha kialakítottuk a megfelelő szempontrendszerünket, akkor korszakokra lebontva minden egyes korhoz megtalálhatjuk a legjelentősebb hadseregeket. Ilyen módon jöhet létre 10-es listánk. Mivel a vizsgált időszak az ókorral kezdődik és a XX. századig tart, nem terjed ki a jelen korunkra, így lemaradtak róla napjaink katonai nagyhatalmai, például az USA hadserege. (Ez egy külön poszt témája lehet, majd legközelebb.)

Nézzük tehát előbb a szempontokat, melyekből - hosszas mérlegelés után - hetet választottunk ki. Első helyre tennénk a birodalomalkotás időtartamát, tehát azt az időt, melyet a kérdéses hadsereg (és birodalom) fenntartani tudott. Lényeges dolog, hiszen ez a fegyveres erők hatékonyságának legnagyobb próbája: katonai alakulatai meddig képesek fenntartani az adott államszervezet uralmát a meghódított részek felett? Második szempont a birodalomnagyság, vagyis, hogy a kérdéses haderő mekkora területeket tudott uralni. Harmadik mértékadó tényező a hadsereg-nagyság (nem szorul magyarázatra), negyedik a legyőzött népek, hadseregek száma (mely szintén egyértelmű). Ötödik szempont a csaták száma és nagysága, mely azért lényeges, mert 5 ezer éves írott történelmünk legnagyobb részében az ütközetek döntötték el a dicsőség, kontra kudarc dilemmáját. (Napjainkra ez változott, de jelenkorunk a sok évezred mérlegén egy porszem csupán.) Hatodik szempont a történelemre gyakorolt hatás, vagyis az a tényező, hogy az adott birodalom és hadsereg milyen mértékben befolyásolta az emberiség későbbi krónikáját? Végül hetedik a haditechnika, vagyis az a szint, melyet az adott hadsereg saját korában képviselt ezen a téren. És most nézzük a listát, melynek tagjai nem követnek sorrendet, vagyis nincs köztük rangsorolás; időrendben mutatjuk be "őket".

10. Az Óperzsa Birodalom hadserege

Idősík: Kr.e. 550 és Kr.e. 330 közötti időszak. Térben: fénykorában a perzsa hadsereg által teremtett birodalom 8 millió négyzetkilométeres hatalmas állam volt a Közel-Keleten, az afrikai Líbiától, az ázsiai Indiáig (észak-dél irányban: a Krímtől az Arab-félszigetig) terjedően. A hét szempontból kiemelkedőek: időtartam (220 éven keresztül nem tudták megdönteni), a birodalomnagyság (mintegy 8 millió km2). Egyediség: a perzsák hatalmas létszámmal harcoltak, erősségük pedig a könnyűlovasság és az íjászat volt. Jól szervezett közigazgatás, kövezett utak, fejlett hadászat jellemezte a perzsák államát. Érdekesség:  "halhatatlanok" 10 ezer fős elitegysége, mely minden elesett harcos után újra 10 ezer főre egészült ki.

9. Nagy Sándor makedón hadserege

Idősík: Kr.e. 336 - Kr.e. 232. Térben: a fentiekben említett Perzsa Birodalom területe kibővítve új hódításokkal és a makedónok hellén államával. III. Alexandrosz (Nagy Sándor) rendkívül ütőképes, lándzsás - falanx hadsereget teremtett hatalomra kerülésekor, mellyel a korabeli világ hatalmas részét tudta meghódítani, térdre kényszerítve a legnagyobb akkori birodalmat. A hét szempontból kiemelkedő: birodalomnagyság, csaták száma és a történelemre gyakorolt hatás (a birodalma szétesése után létrejövő utódállamok és a hellén-perzsa kevert kultúra kialakulása miatt). Egyediség: kisebb létszámmal is nagy győzelmek kivívása a fegyelmezett falanx harcmodorral.

8. A Római Birodalom hadserege

Az ókor harmadik legjelentősebb hadserege szerintünk a római volt. Kihagytuk a hettitákat, az asszírokat és Spártát is, mindegyiket más-más okból. Ezek közül talán Spárta "kifelejtése" a legmeglepőbb, erre a magyarázatunk: a Lakedaimón katonaállam nem tartozott a hódító, birodalomépítő országok közé, jelen posztunkban pedig elsősorban ezeket vesszük górcső alá. A Római Birodalom a samnisi háborúk idejétől (mely Róma első terjeszkedő harca volt Kr.e. 343-tól kezdődően) mintegy 8 évszázadon keresztül vívott dicsőséges hadjáratokat, aratott győzelmeket és hódított meg újabb és újabb területeket. A római hadsereg legfőbb egysége a légió volt (6000 fő), mely 10 cohorsból tevődött össze. Augustus császárnak 50 légió állt rendelkezésére, Jézus korában. A légiós fegyverzete: hajítógerely, lándzsa, gladius, tőr, pajzs. Idősík tehát: Kr.e. 343 - Kr.u. 476; Térben: a Földközi-tenger medencéje, 5,9 millió km2. A 7 szempont közül jellemző: birodalomnagyság, időtartam, hadsereg nagyság, történelemre gyakorolt hatás.

7. A Mongol Birodalom serege

Minden idők legnagyobb egybefüggő területű birodalmát a mongolok hozták létre a XIII. században. Nagysága elérte a 26 millió négyzetkilométert, népessége a 110 millió lakost. A Mongol Birodalom Dzsingisz kán (Temüdzsin) törzseket egyesítő politikája nyomán jött létre. Katonái kegyetlen, félelmet nem ismerő, vad harcosok voltak, akik könnyűlovas, íjász harcmodorral küzdöttek, egy évszázadon keresztül aratva sorozatos győzelmeket. A Magyar Királyságot 1241/42-ben támadták meg, ez volt a tatárjárás. Idősík: 1206 - 1294 (Dzsingisz hatalomra jutása és Kublaj kán halála közti időszak) Terület: Kínától Európáig, Szibériától, Indiáig. A hét szempontból kiemelkedő: birodalomnagyság, csaták száma, legyőzött népek száma. 

6. Az Oszmán Birodalom hadereje

Az oszmánok kerek 6 évszázadon keresztül voltak az európai, afrikai és ázsiai történelem meghatározó tényezői (1318 és 1918 között). Legnagyobb kiterjedésekor, - XVII. század második felében -  a törökök 5,2 millió négyzetkilométert uraltak Mezopotámiától Algériáig, a Krímtől Egyiptomig. Egyediség: hatalmas létszám, gyalogos elitharcosok, azaz janicsárok hatékony bevetése és itáliai ágyúkezelőkkel rendelkező modern tüzérség alkalmazása. Az oszmánoknak volt lovassága is (szpáhik), de Európához mérten szokatlan módon: a janicsár gyalogság alkotta a legfőbb csapásmérő erőt. Idősík: 1318 - 1918, térben: Közel-Kelet, Kis-Ázsia, Balkán, Észak-Afrika. A hét szempontból kiemelkedő: birodalomnagyság, időtartam, hadsereg-nagyság, történelemre gyakorolt hatás. 

5. A spanyol gyarmatosító hadsereg

A kora-újkor történelmének másik kiemelkedő birodalom-alkotója a spanyol gyarmatosító hadsereg volt, mely a XVI. század elején egy egész kontinenst (Amerikát) szerzett meg magának, sokszoros túlerőben lévő indián seregek (aztékok, maják, inkák) legyőzésével. Bár az általuk behurcolt betegségek, a "divide et impera" elvének alkalmazása és a tűzfegyverek bevetése is segítette őket, néhány ezer főre tehető seregeik átütő sikere akkor sem tagadható. A spanyol konkvisztádorok Pizarro, Cortés és Alvarado vezetésével szinte egész Közép- és Dél-Amerikát meghódították. A Spanyol Birodalom 3 évszázadra lett a világ egyik legnagyobbja. Idősík: 1510 - 1810, térben: Közép és Dél-Amerika, egyediség: gyalogos, puskás harcmodor. A 7 szempontból kiemelkedő: birodalomnagyság, történelemre gyakorolt hatás, haditechnika (mivel fejlettebb fegyverekkel rendelkeztek, mint ellenfeleik).

4. Napóleon hadserege

A világtörténelem egyik legkiemelkedőbb nagy hódítója Bonaparte Napóleon volt, akit számtalan hadtörténész tekint (velünk együtt) minden idők legnagyobb hadvezérének. Napóleon 1796-ban, alig 27 évesen lett frontparancsnok (Itáliában) és ekkortól kezdte kialakítani, megszervezni azt a nagy francia hadsereget, mely később, 1799 és 1814 közt szinte egész Európát meghódította. Zseniálisan mozgatta csapategységeit, ügyesen használta ágyúit (maga is tűzér-tisztből lett tábornok) és jól tervezte meg csatáit. Napóleon 68 csatájából 60-at nyert meg. Idősík: 1796-1814, térben: Európa egésze. A hét szempontból kiemelkedő: csaták száma, hadseregnagyság, legyőzött népek száma, történelemre gyakorolt hatás.

3. A porosz hadsereg (1740 - 1918)

A hadtörténelem külön fejezetét jelentette a porosz hadsereg kialakulása, fejlődése és világhódító harca 1740 és 1918 között, vagyis Nagy Frigyes uralomra jutása illetve 1918 (az első világháború vége) közti években. Ebben az időszakban Poroszország hirtelen lett európai nagyhatalommá, leginkább Nagy Frigyes haderőfejlesztéseinek köszönhetően. 1866-ban Königratz mezején korszerű, hátultöltős puskáinak köszönhetően már megverte az osztrák csapatokat, majd 1870-ben Franciaországot is legyőzte Sedannál. Idősík: XVIII.század, térben: a mai Németország. A hét szempontból kiemelkedő: csaták száma, színvonala, történelemre gyakorolt hatás, haditechnika.  

2. A brit gyarmati hadsereg (1756 - 1918)

A legnagyobb kiterjedésű valaha létezett birodalmat a britek birtokolták a XIX. század végén. Ezekben az években teljes területe elérte a 34 millió négyzetkilométert, lakossága a fél milliárd főt. A briteké volt: Kanada, Ausztrália, India, mellett Afrika jelentős hányada (Kairó-Fokföld vonal) és a Közel-Kelet egy része is. Mindezt a híres vörös-kabátos seregnek köszönhette Anglia. Ez a haderő mindenhol helyt állt (sivatagban, esőerdőkben, trópuson, hegyvidéken, tengeren). A legnagyobb bravúrt India 1849-re történő megszerzése jelentette. Idősík: XVIII - XIX. század, térben: minden földrész. A hét szempontból kiemelkedő: birodalom nagyság, legyőzött népek száma, csaták száma, történelemre gyakorolt hatás.

1. A Wehrmacht (1939-1945)

A világtörténelem legnagyobb háborúját a második világháború jelentette, melynek kezdeményezője a Hitleri német hadsereg volt. A Wehrmacht és az SS együttesen 7 milliós létszámmal rendelkezett 1939-ben, amikor megtámadták Lengyelországot, majd 1940-ben Dániát, Norvégiát és a Nyugat-európai országokat. A német hadsereg sikert-sikerre halmozott egészen első komoly vereségükig, a moszkvai csatáig (1941 okt 2 - 1942 jan 7). Innentől már kudarcok is érték a legyőzhetetlennek tartott szürke egyenruhásokat. Mégis elmondható: a Wehrmacht tábornoki kara, tiszti állománya, harckocsizói és tengeralattjárósai egészen kivételes tudással rendelkeztek és számtalan mérnöki bravúrral megalkotott katonai eszköz használatában bizonyultak kivételesnek. A Wehrmacht a hadtörténelem egyik legfegyelmezettebb és legsikeresebb hadserege volt. A Sztálini szovjet Vörös hadsereg csak a kétfrontos harc segitségével illetve iszonyatos áldozatok árán, majd 9 milliós emberveszteséggel (ennyi elesett szovjet katona árán, miközben a németek az összes  fronton együttvéve vesztettek 5,3 millió embert), mennyiségi anyagháborúval tudta legyőzni. Idősík: 1939-1945, térben: Európa, Afrika és Ázsia kis része. A hét szempontból kiemelkedő: hadsereg nagyság, csaták száma, haditechnika.

2019.09.01.(09:35)

***