Történelem és múltbéli érdekességek

Történetíró

Az Afganisztánból való szovjet kivonulás

2020. február 06. - Történetiró

1989-ben éppen ezen a napon, azaz február 5-én vonultak ki az utolsó szovjet csapatok is Afganisztánból, amivel lezárult egy több mint 9 éves időszak a Közép-ázsiai ország történetében, mégpedig az orosz megszállás korszaka. A kérdés leginkább az: hogyan (és miért) kerültek oroszok a térségbe? 

afganistan.jpg

A hidegháborús évtizedekben világhatalomként "működő" Szovjetunió számára Afganisztán ugyanolyan fiaskó volt, mint a szintén szuperhatalom USA számára Vietnam. Csakhogy amíg az Egyesült Államok határaitól sok ezer kilométerre (A Csendes-óceán túlpartján) harcolt egy polgárháborúba avatkozva, mégpedig 13 éven keresztül (1960-1973), addig a Szovjetunió egy vele szomszédos országot szállt meg 9 esztendőre (1979-1989). Az oroszok 27 ezer halottat vesztettek, az amerikaiak 58 ezret. Mindkét harc értelmetlen volt és egyik sem hozott semmi eredményt a kezdeményezők számára. De hogyan is kezdődött a szovjet agresszió?

Afganisztán a XIX. századtól számított az orosz cárság érdekszférájának, amikor előbb I. Miklós cár (1825-1855), majd II. és III. Sándor az 1855 és 1894 közti években kiterjesztette az orosz befolyást egész Közép-Ázsiára (ma: Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Kirgizisztán) Ekkor úgy tűnt, hogy a törékeny egységben létező afgán állam orosz befolyás alá kerül majd, mely befolyás megmarad, sőt fokozódik a XX. században is.

A független afgán állam kialakulása

Az első önálló és a környező birodalmaktól elkülönülő afgán állam 1747-ben alakult ki, amikor a térséget birtokló perzsa uralkodó egyik pastu testőrparancsnoka afgán sahhá választatta magát (Ahmad Durráni néven). Halála után azonban birodalma szétesett (1772) és csak 1826-ban lett újra egységes (Doszt Muhammad alatt).

afgan_taj.jpg

Tipikus afgán táj, hatalmas hegyekkel

Ekkor jelent meg a térségben a Brit Birodalom is és kezdett háborút indiai koronagyarmata körül, a határok kibővítéséért. A harc az angolok és afgánok között 1893-ban kompromisszummal zárult: az afgánok - britek és oroszok háromoldalú megegyezésben rögzítették Afganisztán határait. Ez lett a Durand-vonal, melytől északra Abdur Rahman Khan afgán emir uralkodhatott, délre pedig a Brit Birodalom határa húzódott (afgán-pakisztáni határ). Később, 1919-ben a rawalpindi szerződésben a britek végleg elismerték Afganisztán önállóságát. (1919 augusztus 8 ma is Afganisztán függetlenségének ünnepnapja.) Afganisztán első, nemzetközileg is elismert királya Amanullah Kán lett (1919-1929)

Az alábbi térképen Afganisztán elhelyezkedése látható a századfordulón, a környező nagy birodalmak "szorításában": északról az óriási Orosz Birodalom (kékkel jelölve), délen az Angol Birodalom (naranccsal jelölve), keletről Kína (lila színnel jelölve), nyugatról Perzsia szorongatta (zöld):

afganistan_brit_birodalom.jpg

Az egymást követő királyok alatt - Amanullah, Mohammed Nadir, Mohammed Zadir - Afganisztán rendezte kapcsolatait a körülötte lévő három nagy birodalommal: Iránnal, a britekkel és 1926-ban az oroszokkal is, akikkel semlegességi és megnemtámadási szerződést kötött. A királyság korszakának aztán 1973-ban egy felkelés vetett véget Zadir király távollétében (amikor az uralkodó épp Európában volt). A 73-as puccs megfosztotta hatalmától az utolsó afgán királyt és az ország vezetése 5 esztendőre Mohammed Daoud Khan (korábbi miniszterelnök) kezébe került.

A szovjet beavatkozás

A Szovjetunió a 70-es években fokozatosan egyre nagyobb befolyással kezdte támogatni az afgán kommunistákat, köztük is leginkább Muhammad Tarakit. Később, 1978 április 28-án aztán Moszkva egy ügyes akcióban elérte az úgynevezett "Saur-forradalom" kibontakozását, mely szovjet-barát helyi kommunisták hatalomátvétele lett.

afganistan_map.jpg

Az új vezetés azonban csak másfél évig működött, mert 1979 szeptemberében Hafizullah Amin megdöntötte, aki bár szintén kommunistaként kezdte politikai pályafutását, végül szembefordult Moszkvával. Ekkor döntött úgy Leonyid Iljics Brezsnyev pártfőtitkár vezette Kreml, hogy csapatokat küld az afganisztáni kommunista hatalom biztosítására (és megerősítésére). Ezt a hegemóniát ugyanis ekkor már nem csak Amin fenyegette - akit egyébként majd maguk a szovjetek ölnek meg 1979 december 27-én 400 orosz különleges katona bevetésével (a Tajbeg palota ostromában) - hanem egy kibontakozó széleskörű ellenállás is, melyben Afganisztán négy legnagyobb etnikuma - pastuk, üzbégek, tádzsikok és hazarák - is részt vettek.

A Szovjetunió háborúja Afganisztánban

A hidegháború korszakának (1946-1989) legnagyobb katonai hatalma Leonyid Iljics Brezsnyev pártfőtitkár parancsára 1979 december 25-én indította meg csapatait Afganisztán megszállására. A 40 ezer katonát számláló orosz inváziós haderő azonban nem volt elegendő a hét Magyarország nagyságú, hegyekkel borított - hatalmas csúcsokkal, barlangokkal és kanyonokkal teli - ország egyszerre történő megszállására, így csak a főváros, Kabul elfoglalására törekedtek. Később viszont, 1980 -tól Afrganisztán szerte fegyveres ellenállás bontakozott ki a szovjetek ellen, így Moszkva kénytelen volt előbb 100 ezerre, majd 1985-ben 120 ezerre emelni megszálló csapatainak létszámát.

afganistan_soviet.jpg

A harc 1980 és 1988 közt különböző intenzitással lángolt fel a városokban és a fontosabb útvonalak mentén, Afganisztán legfontosabb stratégiai pontjainak, völgyeinek birtoklásáért. (Például a Pandzsír-völgyben és a Salang-hágónál) Amellett az afgán mudzsahedek előszeretettel támadták meg az oroszok utánpótlási vonalait, katonai konvojait és támaszpontjait is, sajátos gerilla harcmódot folytatva. A küzdelembe 1980-tól egyre intenzívebben avatkozott az Egyesült Államok is (mint a Szovjetunió legfőbb hidegháborús ellenfele) és eleinte (titokban) fegyvereket - Stingereket - vállról indítható rakétákat - majd később "katonai tanácsadókat" is küldött Afganisztánba, a felkelők megsegítésére. A lázadók legfőbb ellátó útvonala Pakisztánból vezetett az afgán hegyek közé. Ekkoriban komoly amerikai támogatásban részesült egyébként Oszama bin Laden szaúdi milliárdos 20 ezer fős iszlamista egysége is, melyről ekkor még a CIA sem gondolta, hogy 18 évvel később Amerika első számú közellensége lesz.

Az afgán lakosság is megszenvedte a harcokat: 4 millióan hagyták el otthonaikat a 80-as években és kerestek délen, Pakisztánban menedéket. Közben a Szovjetunió új vezetése, Gorbacsov hatalomra jutását követően (1985) kezdte belátni, hogy az afganisztáni harc nem nyerhető meg és az egyre több forrást felemésztő katonai megszállás csak az orosz állam tartalékait herdálja le.

afganistan_oroszok.jpg

1988 májusában megkezdődött tehát a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból, mely egészen 1989 február ötödikéig tartott. Kabult, mint fővárost, a kivonuló oroszok Muhammad Nadzsibullah kommunista vezetőnek adták át. Kabul azonban nem sokáig maradt a kezén: 1992 áprilisában a mudzsahedek bevették a települést és megölték Nadzsibullahot. Ideiglenes iszlám köztársaság jött létre Afganisztánban, mely rögtön polgárháborúba sodródott a különböző hadurak és hatalmi csoportok összecsapásai nyomán.

Afganisztán a tálibok kezén

A zűrzavarból 1994 -ben egyetlen politikai erő emelkedett ki: a Mohammed Omar molla vezette szunnita tálib mozgalom. A megerősödő Al-Kaida támogatását élvező iszlamista szervezet a 90-es évek végére az északi területek kivételével szinte egész Afganisztánt megkaparintotta. Viszont 2001 szeptember 11 után az USA ellenségként tekintett az Oszama bin Ladent segítő mozgalomra, így 2001 október 7-én megkezdődött az amerikai hadsereg támadása Afganisztán ellen (Operation Enduring Freedom). A harc bár kezdetben sikeresnek mutatkozott, később elhúzódott és a megszálló erők folyamatos növelésével járt: 2014-re már meghaladta a 100 ezer főt (több ország katonai csapatainak részvételével). A Fehér Ház, Barack Obama elnöksége alatt, 2014-ben látta be először, hogy az afganisztáni katonai misszió nem nyerhető meg, legfeljebb annyi érhető el, hogy egy mérsékelt katonai kontingens ott állomásoztatásával folyamatosan korlátozzák a tálibok befolyását. A felismerésnek megfelelően 2015-től az afganisztáni NATO erők létszámát radikálisan lecsökkentették: 10-11 ezer főre és később is 10 illetve 13 ezer között maradt.

A jelenlegi helyzet

Donald Trump elnökségi ciklusa (2017-től) újabb korszakot hozott az amerikaiak afganisztáni politikájában: felvetődött ugyanis a teljes csapatkivonás és a tálibokkal való tárgyalás lehetősége is.

afganistan_trump.jpg

Trump a bagrami katonai bázison, Afganisztánban, 2019 november 29-én /forrás/

Az amerikaiak 2019 nyarán Dohában (Katar) ültek először magasabb szinten is tárgyalóasztalhoz a tálib követekkel, hogy megegyezésre jussanak Afganisztán sorsáról. A tárgyalások azonban többször is elakadtak (2019 őszén le is álltak). 2019 végén 13 ezer katona állomásozott Afganisztánban amerikai parancsnokság alatt, de Trump 2020 folyamán 8600 tervezi csökkenteni számukat. A későbbiekben minden a tárgyalásoktól függ.

Úgy tűnik, hogy Afganisztán megszállásába ugyanúgy beletört Amerika bicskája, mint ahogyan előtte Perzsia, Anglia és Oroszország sem boldogult legyőzésével és birtoklásával.

Harmat Árpád

tortenetiro_logo.jpg

2020.02.06.12:27. 

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenetiro.blog.hu/api/trackback/id/tr4215460060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nietzsche_ 2020.02.06. 20:58:56

Afganisztán katonai szempontból lázálom egy megszálló hadsereg számára: rengeteg az alig járható hegy, kevés az út, rengeteg barlangja van (ahol megbújhat az ellenállás) és a milliónyi hegyhát, szurdok, völgy labirintusában csődöt mond a modern haditechnika. Ezért akkora kihívás minden támadó számára.

Négyes_ 2020.02.06. 21:06:50

Érdekes, hogy a szovjetek és az amerikaiak is "csak" 100-140 ezres katonai létszámig mentek el Afganisztánban.

Pierr Kardán 2020.02.07. 14:52:33

@Nietzsche_: Így van, ahogy a németek nem tudták Tito hadseregét sem legyőzni a jugoszláv hegyekben, ugyanúgy nem tudta sem az orosz, sem az amerikai hadsereg legyőzni az afgánokat.

Egyébként érdekes dolog eljátszani azzal a gondolattal, hogy ha az amerikaiak nem támogatják 1980-1988 között az afgánokat, akkor lehet, hogy a szeptember 11-i mészárlásra sem kerül sor az USA-ban.

Buchhalter 2020.02.07. 14:52:36

@Equalizer.: valószínű az iszonyat magas költségek visszatartó erővel bírnak.

Örömhernyó 2020.02.07. 18:30:25

@Pierr Kardán: Oszama bin Laden amerikai (CIA) zsoldban cseperedett terrorista vezérré. Nem ő az egyetlen, akit

@Nietzsche_: A kegyetlen domborzat csak az egyik dolog, mellette ott van a sok etnikum, szekta, törzs, akikkel lehetetlen egy egységes államot, nemzetet kialakítani a megszállóknak, meg ott van a háttérben az iráni és pakisztáni titkosszolgálatok tevékenysége is.

Pont, mint Szíria vagy Jugoszlávia esete. Ezek mesterségesen összetákolt államok. Nyugati beavatkozás előtt is aligha volt béke, egyetértés, egység, összefogás Afganisztánban, csak ideig óráig egy diktátor, hadúr alatt. Ezeket az országokat fel kellene darabolni.

Visceroid 2020.02.07. 18:30:32

Egyszercsak hazamennek. Azaz egyszer CSAK hazamennek...

Alick 2020.02.07. 18:30:39

@Pierr Kardán: A szeptember 11-i terrortámadáshoz az afgánok legfeljebb embereket adtak, a pénz és a szervezés szaudi volt.
De ennek tüzetes vizsgálatát inkább a szőnyeg alá söpörték a jó viszony kedvéért...

Argus_ 2020.02.07. 18:40:33

Afganisztánból indul ki a világ kábítószer-termelésének (főleg ópium és heroin előállításának) közel fele. Amellett itt létesült a legtöbb terrorista kiképzőbázis is. Mindez a helyi adottságoknak köszönhető: lehetetlen ugyanis műholdakról vagy repülőgépekről "látni" a szurdokok mélyét és a barlangok belsejét és ugyancsak lehetetlen meglepni a terrorista és/vagy kábítószer termelő, kereskedő csoportokat. Afganisztánt soha senki nem fogja tudni uralni. Maximum annyi érhető el, amit ma Amerika tesz: ott van a helyszínen katonáival és ha kell itt - ott beavatkozik.

Pierr Kardán 2020.02.07. 21:29:33

A szovjet csapatok 1989-es kivonulása közbeni harcokról szól a 9. század című orosz film. Érdemes megnézni, nagyon ütős film!

gigabursch 2020.04.17. 10:07:51

Afganisztán is ugyanolyan tanulságos minden hadistratéga számára, mint ahogy pl. a ruszkik esetében Tél tábornok.

HgGina 2020.04.17. 10:07:59

@Pierr Kardán: Miféle mészárlás? Semmi köze hozzá Oszamának. Köztudott, hogy 9/11 egy sima ingatlanüzlet lehető legolcsóbb megoldása volt. A WTC lebontása a megfelelő biztonságos módszerrel nagyságrenddel drágább lett volna. Így pedig megvolt az ürügy is a külföldi beavatkozásra.
Nem kellene ennyire naivnak lenned!

HgGina 2020.04.17. 10:08:05

@Örömhernyó: Akárcsak Románia, Ukrajna, Spanyolország, Egybesült Királyság, Belgium, Szlovákia... Csupa tákolmány. Ezek is mind szét fognak esni.

Örömhernyó 2020.04.17. 10:08:41

@Argus_: Az is vicces, hogy pont a talibán szorította vissza az ópiumtermelést, az amerikaiak megbuktatták a tálibokat, erre megint felfutott a termelés. Mert az amerikaiak szövetségeseinek ez az üzlete. Afganisztánban lítiumot találtak. Ha Amerika kivonul, jönnek kínai cégek és kisajátítják a akkumulátortechnikában fontos lítium bányászatát.
süti beállítások módosítása